Ukrán válság

2022.05.23. 06:29

Zelenszkij találkozna Putyinnal, hogy megvitassa a háború végét (videó)

89. napja tombol az orosz–ukrán háború.

24 település fölött vette vissza Ukrajna az ellenőrzését a keleti országrészben

Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka a Facebookon arról számolt be, hogy eddig 24 település fölött vette vissza Ukrajna az ellenőrzését a keleti országrészben lévő Harkiv megyében.

Mint mondta, a május elején visszafoglalt Kutuzovka faluban mintegy 170 helyi lakos, köztük negyven, 12 évesnél fiatalabb gyerek élt több mint két hónapig egy óvoda pincéjében. 

Az ukrán vezérkar arról adott hírt, hogy a dél-ukrajnai Herszon és a vele keletről szomszédos Zaporizzsja megye orosz megszállás alá került részein az oroszok már 19, úgynevezett "parancsoki hivatalt" hoztak létre.

Szerhij Hajdaj Luhanszk megyei kormányzó arról számolt be a Telegramon, hogy az orosz csapatok hétfőn is szünet nélkül lőtték Szeverodecket, az eddigi információk alapján egy 58 éves nő megsérült. 

Az ukrán határőrség arról tájékoztatott, hogy Kijev, Zsitomir és Rivne megyében a fehérorosz határmenti területeken megerősítették a korlátozásokat. Így az államhatárral közvetlenül szomszédos, 1 kilométer széles terepsávban tilos a civilek bármilyen mozgása, kivéve az államhatárral közvetlenül szomszédos települések területét.

A rendelkezés a hadiállapot végéig marad érvényben.

Zelenszkij találkozna Putyinnal, hogy megvitassa a háború végét

Vlagyimir Putyin orosz elnök az egyetlen orosz tisztségviselő, akivel Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hajlandó lenne találkozni és mindössze egy kérdést vitatna meg vele: az ukrajnai háború végét. Zelenszkij ezt hétfőn a Davosi Világgazdasági Fórum részvevőihez intézett videóüzenetében jelentette ki.

Beszédében ugyanakkor hangsúlyozta, hogy egyre nehezebbé válik bármilyen tárgyalás Oroszországgal, tekintettel a megszállt területeken civilek ellen elkövetett, orosz katonáknak tulajdonított cselekményekre.

Beszélt arról is, hogy a 2014-ben elcsatolt Krím félsziget erővel történő visszaszerzése több százezer áldozattal járna.

Zelenszkij egy korábbi felszólalásában maximális szankciókat követelt Oroszország ellen. Az államfő nehezményezte, hogy Oroszország ellen a legfájdalmasabb büntetőintézkedéseket még nem léptették életbe.

Enerhoatom: orosz katonák otthonában lőtték meg a zaporizzsjai atomerőmű egyik dolgozóját

Orosz katonák behatoltak Szerhij Svec, a zaporizzsjai atomerőmű energiajavító részlege egyik alkalmazottjának házába, és automata fegyverekkel meglőtték – közölte hétfőn az Enerhoatom ukrán állami atomipari vállalat a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

Az Enerhoatom hozzáfűzte, hogy a szakembert számos lőtt sérüléssel szállították kórházba és életveszélyes állapotban van. Az Ukrajiszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy az ország keleti részében lévő atomerőművet március 4. óta tartják megszállva az orosz erők.

Közben  az ukrán gázszállító rendszert (HTSZ) fenntartó vállalat arról adott hírt, hogy az orosz hadsereg ágyúzása következtében megsérült a fő gázvezeték, amely Donyecket és Luhanszkot látja el. Emiatt helyi idő szerint 14 órakor leállt a gázszállítás a vezetéken. A vállalat kifejtette, hogy a károsodás helyét lokalizálták, de a hiba kijavítása és a gázszállítás újraindítása lehetetlen a térségben jelenleg zajló aktív harci cselekmények miatt. „Az orosz csapatok által megszállt területen a gázszállító rendszer működésébe való jogosulatlan beavatkozás miatt nincs lehetőség arra sem, hogy a földgázt alternatív útvonalon juttassák el a két régió településeire” – mutatott rá a vállalat, amely emlékeztetett arra, hogy „május 11-én  szakembereik rögzítették a szelepek leállását a Donyeck és Luhanszk régió területére gázt szállító fő gázvezeték novopszkovi kompresszorállomásának területén”. A vállalat azt is hozzátette, hogy szakembereik nem hagyják el a Donyec-medence területét, folyamatos kapcsolatban állnak a katonasággal és a katonai-polgári közigazgatás képviselőivel annak érdekében, hogy a megrongálódott gázszállítási infrastruktúra mielőbbi helyreállítása megkezdődhessen.

Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka a Facebookon arról számolt be, hogy eddig 24 település fölött vette vissza Ukrajna az ellenőrzését a keleti országrészben lévő Harkiv megyében. Szavai szerint a május elején visszafoglalt Kutuzovka faluban mintegy 170 helyi lakos – köztük negyven, 12 évesnél fiatalabb gyermek – élt több mint két hónapig egy óvoda pincéjében.

Az ukrán vezérkar arról adott hírt, hogy a dél-ukrajnai Herszon és a vele keletről szomszédos Zaporizzsja megye orosz megszállás alá került részein az oroszok már 19, úgynevezett „parancsoki hivatalt” hoztak létre.

Szerhij Hajdaj Luhanszk megyei kormányzó arról számolt be a Telegramon, hogy az orosz csapatok hétfőn is szünet nélkül lőtték Szeverodonecket, az eddigi információk alapján egy 58 éves nő megsérült.

Az ukrán határőrség arról tájékoztatott, hogy Kijev, Zsitomir és Rivne megyében a fehérorosz határmenti területeken megerősítették a korlátozásokat. Így az államhatárral közvetlenül szomszédos, 1 kilométer széles terepsávban tilos a civilek bármilyen mozgása, kivéve az államhatárral közvetlenül szomszédos települések területét. A rendelkezés a hadiállapot végéig marad érvényben.

Az Ukrajinszka Pravda hírt adott arról, hogy a Kelet-Ukrajnában zajló heves harcok miatt leállította a munkát az Artemszil, Európa legnagyobb sókitermelő vállalata. Viktor Jurin, a vállalat igazgatója közölte, hogy  a teljes késztermék készletet már áprilisban elszállították. Szavai szerint a vállalat leállása miatt nagy valószínűséggel Ukrajna külföldi behozatalra szorul majd sóból.   

Nemzetközi eljárást terveznek a „Donyecki Népköztársaságban” az Azovsztalnál kapituláltak ellen

A mariupoli Azovsztal acélműnél kapitulált összes ukrán katonát és külföldi zsoldost a donyecki „népköztársaság” területén tartják fogva, ahol a tervek szerint nemzetközi bíróság ítélkezik majd felettük – jelentette ki Gyenyisz Pusilin, a csak Moszkva által függetlennek elismert donyecki szakadár entitás vezetője a Rosszija 24 hírügynökségnek.

Pusilin szerint folyik a periratok előkészítése és készül a bíróság alapszabálya. Nem zárta ki annak lehetőségét, hogy lesznek majd közbenső bíróságok is, a második világháborút követő évek gyakorlatának mintájára.

A tisztségviselő későbbre ígért tájékoztatást az Azovsztalból távozott külföldi „zsoldosokról”.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a sajtónak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy „aligha lehet beszélni” a mariupoli acélműnél ejtett foglyok Viktor Medvedcsuk ukrán ellenzéki politikusra történő  kicseréléséről, mert az említett személyek „különböző kategóriába” tartoznak. Hozzátette, hogy a fogolycsere állandó folyamat az orosz és az ukrán fél között és a katonák hatáskörébe tartozik. Az ő illetékességükbe utalta annak a kérdésnek a megválaszolását, hogy vajon kicserélnének-e orosz katonákat az Azovsztalban elfogott fegyveresekre. 

Már korábban elmondtuk, hogy Medvedcsuk ukrán állampolgár, nincs köze az Oroszországi Föderációhoz. És nem is katona

– nyilatkozott Peszkov.

Az Ukrajnában oroszbarátnak minősített és fogva tartott Medvedcsuk kicserélésére elsőként Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tett javaslatot.

A Rosszija 1 televízió egyik esti adásában elhangzott, hogy Mariupolban több ukrán katona adta meg magát, mint 2014-ben Debalcevénél és 2015-ben Ilovajszknál együttvéve. A mariupoli fémműveknél az orosz invázió során előbb mintegy 1300 tengerészgyalogos, aztán több, mint 2400 fegyveres adta meg magát.

A tévécsatorna által megszólaltatott orosz katonai szakértők szerint jelenleg az egyik utolsó, ukrán kézen lévő településért, Szjevjerodonyeckért folynak a harcok a luhanszki szakadár régióban, ahol 8-16 ezer ukrán katonát fenyeget bekerítés.

Zelenszkij a davosi fórumnak: maximális szankciókat Oroszország ellen!

Az észak-ukrajnai Csernyihiv megyében lévő Deszna falu ellen múlt kedden végrehajtott orosz rakétacsapás után 87 holttestet ástak ki a romok alól – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn a davosi fórum résztvevőivel, maximális szankciókat követelve Oroszország ellen, s leszögezve, hogy  nem lehet a világot „nyers erőszakkal” irányítani.

Az ukrán államfő videókapcsolaton keresztül szólalt fel a Világgazdasági Fórum nyitónapján.

Ma befejeztük a mentési munkákat Desznában. Sajnos, a statisztika a következő: 87 áldozat a romok alatt. 87 meggyilkolt ember. Ukrajna jövőjében ők már nem lesznek jelen

– fogalmazott Zelenszkij. Az elnök ezt arra a kérdésre válaszolta, hogyan képzeli el országa jövőjét – fűzte hozzá beszámolójában az Ukrajinszka Pravda hírportál. Zelenszkij válaszában megjegyezte, hogy háborúban álló ország elnökeként Ukrajna jelenére gondol, és arra, hogy naponta hány ember hal meg.  

Beszédében az ukrán elnök arra szólította fel a nemzetközi közösséget, hogy ne habozzon alkalmazni az Oroszország számára fájdalmas szankciókat mindaddig, amíg a Kreml átlépi az „új vörös vonalakat”.

Rámutatott, hogy ha a világ a nyolc évvel ezelőtti első, Ukrajna elleni agresszióra már kemény szankciókkal válaszolt volna Oroszországnak, akkor elkerülhető lett volna a mostani teljes körű háború. Azt is hangsúlyozta, hogy most a történelem fordulóponthoz érkezett.

Ne várják meg a végzetes lövéseket, azt, hogy Oroszország különleges fegyvereket, vegyit, biológiait, ne adj Isten, nukleáris fegyvert vessen be! Ne keltsék az agresszorban azt a benyomást, hogy a világ nem fog kellő ellenállást tanúsítani! Azonnal védjék meg a világ szabadságát és rendjét, amely mindenki számára hasznos. Oroszországnak vagy más potenciális agresszornak, aki háborúzni akar szomszédja ellen, világosan tudnia kell, ez azonnal mihez vezet!

– idézte Zelenszkijt a Jevropejszka Pravda hírportál.

Az államfő nehezményezte, hogy Oroszország ellen a legfájdalmasabb szankciókat még nem léptették életbe. Ezek között említette az olajembargót és az összes orosz bank, valamint a teljes IT-szektor blokádját, az Oroszországgal folytatott kereskedelem teljes leállítását. Emellett fontosnak nevezte, hogy felkutassák és lefoglalják az összes, külföldön lévő orosz vagyont, és kárpótlásul küldjék a háború által érintetteknek.

Természetesen ez nem könnyű, de ezek után a különböző agresszoroknak biztosan nem lesz motivációjuk arra, hogy azt tegyék, amit Oroszország tett és tesz

– érvelt Zelenszkij.

Az ukrán elnök kijelentette, hogy szeretne majd példát mutatni az ország háború utáni helyreállításából is. Ezt – mint kiemelte – részben annak érdekében is tenné, hogy „a szomszédjukat elpusztítani akaró potenciális agresszorok lássák, a háború nem hozza meg a kívánt eredményt!”. Ezzel összefüggésben felhívta a partnerországokat, hogy csatlakozzanak ehhez a helyreállításhoz, és szót ejtett arról az elképzeléséről, amely szerint Kijev a segítő külföldi városokat vagy országokat az egyes ukrán városok, illetve régiók „mecénásaivá” nyilvánítaná.

Zelenszkij kezdeményezte egy új szervezet létrehozását a tömeges éhezés megelőzésére, és Ukrajnát javasolta e szervezet munkájának platformjaként. Emlékeztetett arra, hogy Oroszország jelenleg blokkolja az ukrán gabonaexport hagyományos tengeri útvonalait, és ez élelmiszer-ellátási kockázatot jelent, ezért hangsúlyozta: a jövőben az éhínséggel történő fenyegetésnek elejét kell venni.

Irina Venegyiktova ukrán főügyész a davosi fórum résztvevőit arról tájékoztatta, hogy az orosz fegyveres agresszió megerősített civil áldozatainak száma elérte a 4600-at, közülük 232 gyermek. Hangsúlyozta, hogy ebben az adatsorban nem szerepel a szerinte ideiglenesen elfoglalt területeken meghalt civilek száma, mert róluk Kijevnek nincsenek pontos adatai. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a műholdfelvételek tanúsága és egyéb források szerint az elfoglalt területeken katasztrofális a helyzet. Szavai szerint sok várost porig romboltak.

Közben Olekszandr Motuzjanik, az ukrán védelmi minisztérium szóvivője hétfői sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy az orosz erők próbálják körbezárni a Donyec-medencében harcoló ukrán alakulatokat, teljesen ellenőrzésük alá akarják vonni Donyeck, Luhanszk és Herszon megyéket.

Az orosz ellenőrzés alá került Kígyó-sziget határőr-részlegének vezetője egy tévéműsorban elmondta, hogy sikerült kiszabadítaniuk orosz fogságból azt a határőrt, akinek világszerte ismerté vált az orosz hadihajót „elküldő” kijelentése. A határőr nevét azonban most sem hozták nyilvánosságra.

Putyin: az orosz gazdaság állja a szankciókat

Oroszország gazdasága nagyon tisztességesen állja a szankciós csapást, minden nehézség ellenére – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor hétfőn Szocsiban fogadta fehérorosz hivatali partnerét, Alekszandr Lukasenkát.

Putyin szerint az összes főbb makrogazdasági mutató ezt bizonyítja, és ebben nagy szerepük van az orosz kormány erőfeszítéseinek is. Az elnök azokra a nyugati országokban megfogalmazott vádakra reagálva, melyek szerint ő felelős a gazdasági bajaikért, az irónia szándékával megjegyezte, hogy „komolyan el fog beszélgetni” saját magával.

Egyebek között rámutatott, hogy a közel 38,5 milliárd dolláros tavalyi orosz-fehérorosz kereskedelmi forgalom rekordszintet ért el. Hozzátette, hogy a külkereskedelemben az áttérés a nemzeti valutákban történő elszámolásra Fehéroroszországgal és más országokkal megerősítette a rubelt.

LUKASENKA, Aljakszandr; PUTYIN, Vlagyimir
Vlagyimir Putyin orosz elnök (j) fogadja Aljakszandr Lukasenka fehérorosz államfőt Szocsiban 2022. május 23-án.
Forrás: MTI/AP/Pool/Szputnyik/Ramil Sitdikov

Lukasenka „köszönetet mondott” a Nyugatnak, amiért lökést adott Oroszország és Fehéroroszország gazdasági fejlődésének és integrációjának. A fehérorosz vezető arra figyelmeztetett, hogy Lengyelország békefenntartás ürügyével kész lenne Nyugat-Ukrajna elcsatolására. Úgy vélekedett, hogy fogja még Kijev Moszkva és Minszk segítségét kérni annak megakadályozásában, hogy területrészeket ragadjanak el Ukrajnától.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn a sajtónak kijelentette, hogy Oroszország nem akadályozza az ukrán gabona kivitelét Lengyelországon keresztül, mert, mint mondta, senki sem akadályozza, hogy a vasúti szerelvények, amelyek fegyvert hoztak, visszafelé gabonát szállítsanak.

Nem mi vagyunk a forrásai azoknak a problémáknak, amelyek az éhínség veszélyéhez vezetnek

– hangoztatta, és az Oroszország ellen egyebek között a tengeri szállításban bevezetett szankciókat okolta a kialakult helyzetért.

Mint mondta: nem Oroszország vonta blokád alá az ukrán kikötőket, és éppen az ukrán tengeri aknatelepítés veszélyezteti a vízi útvonalakat. Peszkov szerint a hajózás felújításához „különleges intézkedésekre” van szükség.

Vaszilij Nyebenyzja orosz ENSZ-nagykövet sajtójelentésekre hivatkozva kijelentette, hogy az ukrán gabonát mind vasúton, mind dunai uszályokon szállítják. Hozzátette, hogy Moszkva gyanúja szerint a termény az éhező Dél helyett végül európai magtárakban fog kikötni.

Új-zélandi katonák fognak ukránokat kiképezni önjáró lövegek használatára

Új-Zéland kis létszámú katonai kontingenst küld hadseregéből az Egyesült Királyságba, hogy ukrán katonákat képezzenek ki tüzérségi lövegek használatára – jelentette be hétfőn az új-zélandi kormány.

Jacinda Ardern miniszterelnök elmondta, hogy július végéig 30 katonát küldenek az Egyesült Királyságba, hogy az ukrán erőket az L119-es önjáró lövegek használatára képezzék ki.

A mintegy 230 ukrán katonát körülbelül 30 fős csoportokban, csoportonként egy hétig fogják képezni, hogy elsajátítsák az L119-es használatát – írja a BBC.

Térképen az orosz–ukrán háború állása

Életfogytiglanra ítélte az ukrán bíróság a háborús bűnnel vádolt orosz katonát

Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte hétfőn egy kijevi bíróság azt az orosz katonát, aki beismerte, hogy az Ukrajna ellen indított orosz háborúban agyonlőtt egy civil lakost az északkelet-ukrajnai Szumi megyében – jelentette az ukrán sajtó.

A háborús bűnként tárgyalt gyilkosság perében a bíróság elfogadta az orosz katona, Vagyim Sisimarin elleni bizonyítékokat, és arra a következtetésre jutott, hogy a gyilkosságot előre megfontolt szándékkal követte el – idézte az ítéletet az Ukrajinszka Pravda hírportál. A bíróság egyben elutasította a védelem azon érveit, hogy a katona parancsot követett. Álláspontja szerint ugyanis olyan katona utasította Sisimarint a tette elkövetésére, aki nem volt a felettese, és már maga a civil lelövésére vonatkozó parancs is bűncselekménynek számít.

A bíróság ezenfelül nem tartotta őszintének a vádlott megbánást mutató vallomását.

Vagyim Sisimarin orosz őrmester perének ítélethirdetésén egy kijevi bíróságon 2022. május 23-án.
Forrás: MTI/EPA/Oleh Petraszjuk

Sisimarint mindezek alapján bűnösnek találták a háborús törvények és szokások megsértésében. Ez a bűncselekmény nemzetközi, ezért különösen súlyosnak minősül – jegyezte meg a hírportál.

Vagyim Sisimarin az első orosz katona, akit Ukrajnában bíróság elé állítottak háborús bűntett elkövetésének vádjával.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy május 4-én az Ukrán Biztonság Szolgálat (SZBU) közzétette Sisimarin videóra vett vallomását, amelyben az orosz katona beismerte, hogy megölt egy fegyvertelen civilt. A vádlott február 28-án a Szumi megyei Csupahivka községben látott egy férfit kerékpárt tolva sétálni az út szélén, és közben telefonon beszélni. Több célzott lövést adott le a 62 éves áldozat fejére egy Kalasnyikov gépkarabélyból. A férfi a helyszínen életét vesztette, mindössze néhány tíz méterre az otthonától – idézett korábban az UNIAN hírügynökség a vádiratból. A híradások szerint Sisimarinnal egy autóban még két orosz katona tartózkodott, és ők adtak utasítást a férfi lelövésére, mert attól tartottak, hogy értesíti helyzetükről az ukrán fegyveres erőket. A hírportál korábban azt írta, hogy Ukrajna a másik két orosz katonát fogolycsere keretében ukrán katonákra cserélte ki.

Rakétákkal lövi az orosz hadsereg Zsitomirt és környékét

Egy rakétát lelőtt az ukrán légvédelem, egy másik viszont megrongálta a vasúti infrastruktúrát Korosztenyben, halálos áldozatokról nem érkezett jelentés – közölte Vitalij Bunecsko a terület kormányzója

Az elmúlt három napban ez volt a harmadik rakétatámadás Zsitomir és környéke ellen.

Itt lesz sokkal több orosz katona

Az orosz csapatok bekerítették Szeverodonyeck városát. A katonai jelenlét valószínűleg meg fog erősödni Herszon és Zaporizzsja települések környékén is, és újabb offenzíva várható a déli frontvonalon.

Közel 90 ember halt meg Desnában

87 ember halt meg Desnában a múlt keddi orosz légicsapásban – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Ez volt a legtöbb halálos áldozattal járó támadás a háború kezdete óta.

Szentkirályi Alexandra: Magyarországon keresztül eddig több mint 700 ezer ember menekült el a háború elől

A Nemzetközi Judo Szövetség és a kormány segítségével közel 300 gyerek és kísérőik érkeztek az országba Ukrajnából. Őket több megyei jogú városban, köztük Kaposváron helyezték el, ahol így már nem csak menekült úszók, de fiatal judosok is edzenek

– írja közösségi oldalán a kormányszóvivő. Szentkirályi Alexandra közölte, hogy

Magyarországon keresztül eddig több mint 700 ezer ember menekült el a háború borzalmai elől, akiknek minden segítséget megadnak.

Többek között 177 repülőgépet és közel 1000 drónt veszítettek az ukránok az oroszok szerint

Az orosz tájékoztatás értelmében a rakéta- és tüzérségi erők 73 vezetési pontot, 578 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást, 37 lőállásban lévő tüzérségi és aknavetős alegységet, 13 harckocsit és gyalogsági harcjárművet, öt rakéta-sorozatvetőt és három lőszerraktárt semmisítettek meg. A légvédelem az éjszaka folyamán lelőtt három Szu-25-ös harci gépet, két Tocska-U és nyolc Szmercs-rakétát, valamint 13 drónt, köztük egy Bayraktar TB2-típusút.

Az orosz védelmi tárca összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 177 repülőgépet, 125 helikoptert, 990 drónt, 319 légvédelmi rakétarendszert, 3226 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 421 rakéta-sorozatvetőt, 1643 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 3606 speciális katonai járművet veszítettek.

A Donyec-medencébe tartó ukrán erősítésre mért csapásról számoltak be az oroszok

Nagy pontosságú, nagy hatótávolságú, tengeri indítású rakéták a Zsitomir megyei Malin vasútállomásának közelében megsemmisítették az ukrán fegyveres erők 10. hegyi rohamdandárjának fegyverzetét és haditechnikáját, amely Ivano-Frankivszkból tartott a Donyec-medence felé – jelentette ki a hétfői hadijelentést ismertetve Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

A tábornok szerint az elmúlt nap folyamán nagy pontosságú levegő-föld rakéták négy vezetési pontot találtak el, köztük az ukrán északi operatív-taktikai csoport kommunikációs központját a donyecki régióban lévő Bahmut közelében, továbbá 48 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást és hat lőszerraktárt. A harcászati légierő 39 hadianyag- és lőszerraktárra mért csapást, aminek következtében több mint 230 „nacionalista” halt meg, és 33 ukrán haditechnikai eszköz vált üzemképtelenné.

 

Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték az orosz katonát

A 21 éves Vagyim Sisimarint életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték hétfőn. Az orosz őrmester volt az első, akit háborús bűnök elkövetése miatt állítottak bíróság elé Ukrajnában az orosz-ukrán háború kezdete óta. A férfit azzal vádolták, hogy megölt egy fegyvertelen, 62 éves civilt február 28-án, amiben bűnösnek vallotta magát az ukrán hadifogságban lévő fiatal férfi.

Újabb károk Szeverodonyeckben

Az orosz hadsereg eddig öt toronyházban és egy bevásárlónegyedben okozott nagyobb károkat Szeverodonyeckben a luhanszki kormányzó szerint. Hozzátette, hogy egy idősebb férfi megsérült, és kórházba kellett vinni.

248 alkalommal támadtak kórházakra Ukrajnában

Az Egészségügyi Világszervezet szerint 248-szor támadtak meg egészségügyi intézményeket Ukrajnában a háború kezdete óta. Ezekben a támadásokban 75 ember halt meg és 59 sérült meg.

111 menekülőnek segítettek a humanitárius tranzitponton vasárnap

A budapesti BOK Csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton vasárnap 111 menekülőnek segítettek. Az éjszakát 46 ember töltötte a létesítményben – tájékoztatta Budapest Főváros Kormányhivatala hétfőn az MTI-t.

Több mint 10 ezer menekült érkezett Ukrajnából Magyarországra vasárnap

Az Országos Rendőr-főkapitányság szerint Magyarország területére 2022. május 22-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 5163 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5076 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett. A beléptetettek közül a rendőrség 305 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Az ukrajnai háború elől 2022. május 22-én 280 ember, köztük 98 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

Vonattal evakuálják hétfő délután a lakosságot Kelet-Ukrajnából

Luhanszk kormányzója a Telegramon jelentette be, hogy délután fél ötkor egy vonat indul a kelet-ukrajnai Krasznoarmejszkból, hogy evakuálja a lakosságot. A jegy nélkül használható vonat Lvivbe tart.

Új-Zéland segíti az ukrán katonák kiképzését

Új-Zéland újabb 30 katonát küld az Egyesült Királyságba, ahol ukrán katonáknak fogják megtanítani az L119-es tarack használatát. Jacinda Ardern, Új-Zéland miniszterelnöke azt nyilatkozta hétfőn, hogy az új-zélandi katonák körülbelül július végéig maradnak az Egyesült Királyságban, és körülbelül 230 ukrán katona kiképzésében fognak részt venni. Hozzátette azt is, hogy az új-zélandi katonák nem fognak Ukrajnába utazni.

A britek szerint annyi orosz katona halt meg Ukrajnában, ahány szovjet Afganisztánban

A brit védelmi minisztérium szerint Oroszország az ukrajnai háború első három hónapjában hasonló veszteségeket szenvedett el, mint a Szovjetunió az afganisztáni háború kilenc éve alatt, a veszteségek pedig csak tovább nőnek a donbaszi offenzívában.

Kifutottak Szevasztopolból az orosz fregattok

Az ukrán hadsereg tájékoztatása szerint az „ Admiral Makarov” nevű orosz fregatt elhagyta Szevasztopol kikötőjét. A hadihajó olyan pozíciók felé vette az irányt a Fekete-tengeren, ami növeli az Ukrajnát érő rakétacsapások valószínűségét.

 

Az orosz offenzíva Szeverodonyeckre összpontosít

Az orosz katonák megpróbálták áttörni az ukrán erők védelmi vonalait, és elérni a keleti luhanszki régió közigazgatási határait – áll az ukrán hadsereg legfrissebb, hétfő reggeli jelentésében. Az oroszok Szeverodonyeck városára összpontosítják erőfeszítéseiket – közölte az ukrán fegyveres erők vezérkara.

Ukrajna erői 11 ellenséges támadást vertek vissza keleten az elmúlt 24 órában – teszi hozzá a jelentés.

 

Halottja is van az orosz légicsapásnak

Egy ember meghalt, négy megsebesült a Zsitomir megyei Malin elleni orosz légicsapásban. Olekszandr Szitailo, Malyn polgármestere arról számolt be, hogy az áldozat egy vasúti alkalmazott, a sebesültek egyike civil, a másik három szintén vasúti dolgozó. A támadás megrongálta a helyi vasúti infrastruktúrát, mintegy 150 lakóépületet, több üzletet és kávézót, valamint ipari gyárakat.

Ukrán legfőbb ügyészség: az orosz erők túszokat használnak emberi pajzsként

Az Ukrán Legfőbb Ügyészség információi szerint március 3. és 31. között 350 civit tartottak őrizetben Csernyihiv megyében egy 197 négyzetméteres jahidnéi iskola alagsorában, ahol az orosz csapatok főhadiszállást állítottak fel. A túszok között idős emberek, valamint 77 gyerek és öt csecsemő is volt. Hely, higiénia, friss levegő, élelmiszer és víz hiánya miatt 10 idős ember halt meg.

Alkatrészhiánnyal küzd az Aeroflot

A Bloomberg szerint az orosz Aeroflot légitársaság súlyos repülőgépalkatrész-hiánnyal küzd. A jelenleg érvényben lévő amerikai szankciók miatt az amerikai gyártású repülőgépeikhez nem tudnak alkatrészt vásároln. A legnagyobb orosz légifuvarozó három hónapon belül kénytelen lesz egyébként jól működő gépeket leselejtezni, hogy azokat donorként használva cserealkatrészeket biztosítson a flottájához.

Az ukrajnai háború előtt a légitársaság 56 országba üzemeltetett járatokat, szemben a május közepén elért 13 országgal.

Több mint 8 millió ember hagyta el az otthonát Ukrajnában

Az ENSZ új adatai szerint az ukrajnai háború több mint 8 millió embert kényszerített otthona elhagyására. Több mint 6 millióan külföldre menekültek.

Az UNHCR, az ENSZ menekültügyi szervezete szerint a konfliktusok, erőszak, jogsértések és üldöztetések elől menekülni kényszerülő emberek száma a világban először lépte át a 100 milliós számot. 

– Ez egy olyan rekord, amelyet soha nem lett volna szabad felállítani – mondta Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa. Hozzátette:

Az ukrajnai háború elől menekülő emberek nemzetközi fogadtatása túlnyomórészt pozitív volt. Az együttérzés él, és hasonló mozgósításra van szükségünk a világ összes válságára. A humanitárius segély ugyanakkor csak enyhíti, de nem gyógyítja a problémákat. Az egyetlen válasz a béke és a stabilitás lenne, hogy az ártatlan embereknek ne kelljen választani az otthoni akut veszély vagy a bizonytalan menekülés és a száműzetés között.

Ukrajnai menekültek Budapesten, a BOK csarnokban berendezett tranzitponton Forrás: origo.hu / NAGY BOGLÁRKA

 

Meghosszabbított hadiállapot

Zelenszkij három hónappal augusztus 23-ig meghosszabbította Ukrajnában a hadiállapotot. Az ukrán parlament emellett betiltotta a „Z" és „V" szimbólumokat , amelyeket az orosz hadsereg az ukrajnai háború népszerűsítésére használt, de egyetértett Zelenszkij felhívásával, hogy engedélyezze azok oktatási vagy történelmi célokra való használatát. A két betű közül egyik sem létezik az orosz ábécében.

Az új törvénytervezet megtiltja olyan civil szervezetek létrehozását, amelyek orosz háborús jelképeket használnak, vagy aláássák Ukrajna szuverenitását.

A megmentő város

Örömmel konstatálom, hogy az ukrán-lengyel kapcsolatok végre teljesen tiszta, őszinte alapokon állnak, veszekedések és régi konfliktusörökség nélkül. És azt akarom, hogy az ukránok és a lengyelek közötti testvériség örökre megmaradjon – mondta az ukrán elnök. Volodimir Zelenszkij létrehozot egy új elismerést, „A megmentő város” díjat, mellyel Ukrajna a partnerországok azon városainak mond köszönetet, amelyek a legtöbbet segítettek az ukrán menekülteknek. Az első díjat a lengyelországi Rzeszów kapja majd.

 

Különleges jogok

A háború elől ideiglenesen Lengyelországba menekülő ukrán férfiak és nők jogi státuszát úgy rendezte egy lengyel törvény, hogy – a szavazati jog kivételével – lényegében ugyanolyan jogokat és lehetőségeket kaptak, mint a lengyel állampolgárok, ezért az ukrán elnök fontosnak tartja, hogy viszonossági alapon egy hasonló tartamú törvényt fogadjanak el Ukrajnában is. 

– Legyen úgy, hogy Lengyelország állampolgárainak soha ne kelljen ilyen törvényt alkalmazniuk, de mutassuk meg hálánkat és tiszteletünket! – mondta Volodimir Zelenszkij.

A két ország elnökeinek találkozóján döntöttek a közös vámellenőrzés bevezetéséről is.

Az ukrán elnök szerint ez jelentősen felgyorsítja majd a határátlépést, megszünteti a legtöbb korrupciós kockázatot, egyben Ukrajna számára az Európai Unió közös vámterébe való beilleszkedés kezdete is lesz.

Jószomszédi megállapodás

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök támogatását fejezte ki Andrzej Duda lengyel államfő azon kezdeményezése mellett, hogy új jószomszédi megállapodást kössenek. Ezt azután mondta, hogy Kijevben tárgyalt Andrzej Dudával. A lengyel elnök szerint szimbolikus lenne egy ilyen megállapodás aláírása Ukrajna és Lengyelország között 2023 januárjáig, a januári felkelés 160. évfordulója alkalmából, amely során lengyelek és ukránok harcoltak az Orosz Birodalom uralma ellen. 

Andrzej Duda lengyel elnök volt az első külföldi vezető, aki az invázió kezdete óta személyesen beszélt az ukrán parlamentben, támogatva Ukrajna álláspontját a területi engedményekről, és figyelmeztetve a nemzetközi közösséget, hogy bármely terület átengedése Oroszországnak „hatalmas csapást" jelentene az egész Nyugatra.

Borítókép: Elesett bajtársai emlékére iszik két ukrán katona friss sírhantok közt a kelet-ukrajnai Harkivban 2022. május 22-én. Fotó: MTI/AP/Bernat Armangue

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában