Ukrán válság

2022.02.21. 10:03

A Kreml szerint korai még Biden-Putyin-csúcstalálkozóról beszélni

A francia államfő hivatala szerint elvi csúcstalálkozóról állapodott meg az amerikai és az orosz elnök, a Kreml azonban később közölte: korai még Vlagyimir Putyin orosz és Joe Biden amerikai elnök találkozójáról beszélni. Az Oroszország és az USA közötti további tárgyalásokat az Európai Unió is támogatja.

Joe Biden amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök elvben megállapodott egy Ukrajnáról szóló csúcstalálkozó megtartásában - közölte hétfőn a francia államfő. Emmanuel Macron hivatala közleményében tudatta, hogy mindkét vezetőnek felvetette egy csúcstalálkozó megtartását "Európa biztonságáról és stratégiai stabilitásáról".

A Fehér Ház azt közölte, hogy Biden "elvben" elfogadta a találkozót, de csak arra az esetre, "ha nem lesz invázió" orosz részről Ukrajna ellen. 

"Mindig készen állunk a diplomáciára" - mondta Jen Psaki, a Fehér Ház sajtótitkára. "Készen állunk arra is, hogy gyors és súlyos következményekkel járó intézkedéseket szabjunk ki Oroszországra, ha a háborút választja" a diplomácia helyett - tette hozzá.

A tervezett csúcstalálkozót Macron, Biden, Putyin, Zelenszkij és Boris Johnson brit miniszterelnök közötti telefonbeszélgetések sorozatát követően jelentették be, de számos részlete még nem világos.

Macron hivatala és a Fehér Ház közölte, hogy a csúcstalálkozó tartalmát Antony Blinken amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter február 24-re tervezett találkozóján dolgozzák majd ki.

Az olajárak csökkentek, az ázsiai részvénypiacok mérsékelték veszteségeiket, a Wall Street határidős ügyletei pedig emelkedtek, ahogy felcsillant a remény a diplomáciai megoldásra - állapította meg a Reuters.

Michael McFaul, az Egyesült Államok volt oroszországi nagykövete Twitter-oldalán szkeptikusan nyilatkozott arról, hogy a csúcstalálkozó létrejön-e. Hozzátette ugyanakkor, ha Biden és Putyin mégis találkozna, meg kellene hívniuk Zelenszkijt is.

Az oroszok szerint korai még csúcstalálkozóról beszélni

Korai még Vlagyimir Putyin orosz és Joe Biden amerikai elnök csúcstalálkozójáról beszélni 

- jelentette ki hétfőn Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő.

Hangoztatta, hogy a két elnök bármikor összehívhat telefonbeszélgetést vagy találkozót, de egyelőre nincs konkrét ilyen terv. Hozzátette: "egyetértés van abban, hogy külügyminiszteri szinten kell folytatnunk a párbeszédet".

A szóvivő szólt arról is, hogy Putyin hamarosan felszólal az orosz biztonsági tanács rendkívüli ülésén.

Peszkov "abszolút hazugságnak" minősítette az amerikai média azon értesülését, amely szerint Oroszország listát állított össze azokról az ukránokról, akiket az invázió után elfogna vagy megölne.

A szóvivő egyben "rendkívül szokatlannak" minősítette az amerikai nagykövetségnek az Oroszországban tartózkodó amerikaiakhoz szóló figyelmeztetését, hogy készüljenek fel az ország elhagyására szükség esetén.

A nagykövetség vasárnapi biztonsági riasztásában médiaforrásokra hivatkozva azt írta, hogy terroristák bevásárlóközpontok, vasút- és metróállomások és más nyilvános helyek ellen fenyegetőztek támadásokkal a többi között Moszkvában, Szentpéterváron és az orosz-ukrán határhoz közeli területeken.

A Kreml szóvivője hétfőn újfent hangsúlyozta, hogy a helyzet továbbra is rendkívül feszült az ukrán keleti fronton, az ukrán erők és a Moszkva-barát szakadárok között. "Ez aggasztó" - mondta Peszkov, és Ukrajnát okolta a helyzet romlásáért, azzal vádolva, hogy "népirtást" akar elkövetni az orosz ajkú lakosság ellen.

Az oroszok szerint nem lesz támadás Ukrajnában, a Nyugat szerint igen

A Nyugat Moszkvát sejti a frontvonalon az elmúlt napokban kiéleződött harcok mögött, és attól tart, hogy Oroszország - amely 150 ezer katonát vonultatott fel Ukrajna határainál - ezt ürügyként használhatja fel arra, hogy átfogó támadást indítson.

Moszkva tagadja, hogy Ukrajna megtámadását tervezi, de követeli, hogy a szomszédos ország soha ne csatlakozzon a NATO-hoz, valamint a szövetség kivonulását Kelet-Európából, amit a Nyugat elutasít.

Az orosz erők tavaly év vége óta gyülekeznek Ukrajna határai mentén, ami a nyugati országok szerint egy bármikor elindítható invázió előjátéka. Erre hivatkozva az Egyesült Államok és vezetésével a NATO is megerősítette, illetve megerősíti kelet-európai erőit.

Oroszország tagadja, hogy bármilyen inváziós szándéka lenne, de a feszültség tovább nőtt azt követően, hogy a minszki védelmi minisztérium bejelentette: Oroszország meghosszabbítja az eredetileg vasárnap véget érő fehéroroszországi hadgyakorlatokat.

A műholdas felvételeket készítő, amerikai székhelyű Maxar vállalat több új orosz katonai egység telepítéséről számolt be erdőkben, gazdaságokban és ipari területeken, amelyek mindössze mintegy 15 kilométerre vannak az ukrán határtól.

Blinken vasárnap azt mondta, hogy az Ukrajnával északon határos Fehéroroszországban tartott gyakorlatok meghosszabbítása miatt még jobban aggódik egy esetleges orosz támadás miatt.

Csütörtök óta felerősödtek a szórványos lövöldözések Kelet-Ukrajnában is, az ukrán kormányerőket és az oroszbarát szakadárokat elválasztó vonalon. Az összecsapások hétfőn is folytatódtak, a szakadárok által ellenőrzött Donyeck város központjában robbanás hallatszott.

A szeparatisták hétfőn közölték, hogy két civil meghalt a kijevi kormányerők ágyúzásában - jelentette az orosz RIA hírügynökség.

A nyugati országok szankciókat készítenek elő, amelyek szerintük széles körűek lennének az orosz vállalatok és magánszemélyek ellen egy esetleges invázió esetén.

Boris Johnson brit miniszterelnök a BBC-nek azt mondta, hogy az ilyen intézkedések közé tartozhat az orosz vállalkozások dollárhoz és fonthoz való hozzáférésének korlátozása.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az ARD német műsorszolgáltatónak nyilatkozva kijelentette, hogy Oroszországot "elvileg kizárnák a nemzetközi pénzügyi piacokról", és elvágnák a főbb európai exportcikkektől.

Az Európai Unió támogatja a Washington és Oroszország közötti tárgyalásokat

Égető szükség van arra, hogy a szereplők vezetői szinten, miniszteri szinten, bármilyen formában asztalhoz üljenek, és megpróbáljanak diplomáciai megoldást találni a háború elkerülésére

- jelentette ki Josep Borrell kül-és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn reggel Brüsszelben, az EU-tagállamok külügyminisztereinek tanácskozásra érkezve.

Arra reagálva, hogy Emmanuel Macron francia elnök hétfőn bejelentette: Joe Biden amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök elvben megállapodott egy Ukrajnáról szóló csúcstalálkozó megtartásában, Borrell megerősítette: "Támogatni fogjuk, hogy a legjobb diplomáciai megoldást találjuk meg a válság megoldásra".

Az abban az esetben bevezetendő szigorú uniós szankciókkal kapcsolatban, ha Oroszország megtámadja Ukrajnát, a főképviselő elmondta: a szankciók készen állnak, és ha eljön a megfelelő pillanat, rendkívüli EU-külügyminiszteri találkozót hív össze, hogy azokat ismertesse. "De - tette hozzá -remélem, az a pillanat sohasem jön el."

Borrell a hétfői miniszteri találkozó ugyancsak fontos kérdéséről, a bosznia-hercegovinai helyzetről úgy nyilatkozott: a balkáni ország integritását nacionalista és szeparatista hangok erősödése fenyegeti, a külügyminisztereknek döntést kell hozniuk, hogyan lehetne ezt a politikai folyamatot megállítani, mielőtt Bosznia-Hercegovina darabokra hullik.

Annalena Baerbock német külügyminiszter érkezésekor a jelen lévő újságíróknak azt mondta: a jelenlegi válságot Oroszország okozta, így azt neki kell megoldania. Kijelentette, hogy Moszkva "felelőtlen játékot játszik a kelet-ukrajnai polgári lakossággal, emberéleteket veszélyeztetve". A német külügyminiszter az orosz vezetést vádolta, amiatt, hogy Kelet-Ukrajna egyes részein megszakadt a víz- és az áramellátás. Baerbock úgy vélte: "Elengedhetetlen, hogy mi, európaiak, amerikai szövetségeseinkkel együtt továbbra is egységesek maradjunk, együttélésünk alapja a nemzetközi jog, az európai szerződéseink, ezek nem képezhetik alku tárgyát, mert ezek az európai béke pillérei".

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a tanácskozásra érkezve felhívta a figyelmet: azt várja az uniós tagországok külügyminisztereitől, hogy világos, határozott üzenetet küldjenek Moszkvának arról, hogy a helyzet nem tolerálható többé, és Ukrajnát nem hagyják cserben. Mint mondta, további támogatást szeretne az EU-tól kapni, elsősorban a védelmi fejlesztések és a kiberbiztonság területén.

Kuleba hangsúlyozta: fontos lenne, hogy az EU néhány szankciót már most bevezessen, és ezáltal megmutassa, hogy képes a tettek mezejére lépni. Az orosz-amerikai találkozó kapcsán elmondta: üdvözli a kezdeményezést, és reméli, hogy eredményes lesz. Mint mondta, hajnalban telefonos beszélgetést folytatott Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel, aki biztosította arról, hogy nem hoznak döntéseket Ukrajna háta mögött, és az ukrán vezetésnek lehetősége lesz szorosan nyomon követni minden fejleményt.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában