Ország-világ

2021.01.08. 21:00

Nem nőtt drasztikusan a halálozások száma hazánkban

Magyarországon a második hullám idején sincs kiugrás az adatokban.

A WHO és az EU támogatásával létrehozott EuroMOMO adatai alapján Magyarországon a koronavírus miatti halálozások számának a járvány második hullámában tapasztalt növekedése ellenére a pandémia teljes időszakát nézve nem beszélhetünk érdemi kiugrásról a halálozások számában. Ezzel szemben Spanyolországban, az Egyesült Királyság angliai országrészében és Belgiumban már mérsékelt, míg Svájcban, Hollandiában, Franciaországban, Szlovéniában, Portugáliában, Svédországban, de még Ausztriában is enyhe halálozási többlet látszik – írja a Magyar Nemzet.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Európai Unió támogatásával létrehozott EuroMOMO (European Mortality Monitoring) hálózat 2008 óta értékeli a jelentő országok heti halálozási adatait, így honlapjukról nyomon követhető a koronavírus-járvány alatti többlethalálozások alakulása is. Az EuroMOMO program eredetileg azzal a céllal alakult, hogy felmérje a szezonális influenzával, pandémiákkal és más környezeti tényezőkkel (például nyári hőhullámok) összefüggő heti többlethalálozást.

Bár a rendszer nyers halálozási adatokat dolgoz fel, a szezonális influenzajárványok miatti halálozási többletet, vagy épp a nyári hőhullámok okozta többlethalálozást is ki lehetett már így mutatni.

Jelenleg 19 ország (Ausztria, Belgium, Ciprus, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Izrael, Luxemburg, Magyarország, Málta, Norvégia, Portugália, Spanyolország, Svédország, Svájc és Szlovénia) szolgáltat teljes körű nemzeti adatokat, míg két országból csupán regionális adatszolgáltatás történik: Németországban Berlin és Hessen, az Egyesült Királyságban pedig Anglia és Wales.

Az EuroMOMO nem részletezi a halálokokat, ezek kapcsán eleve számos kérdés merül fel, így célszerűbbnek tűnik az összesített halálozási adatok elemzése. Előfordulhat ugyanis, hogy egy bizonyos ország saját módszertana szerint például kevesebb a vírus miatt elhunytak száma, mint máshol, holott az összes halálozás megugrása mégis jóval magasabb lehet nála egyéb államokhoz képest.

Az elérhető halálozási adatok részben abszolút számokban vannak megadva a honlapon, részben statisztikai értékekként. Az alábbiakban az egyik ilyen statisztikai érték, az úgynevezett Z érték alakulását mutatjuk be a fentebb jelzett országokban 2020. 10. hetétől (2020. március 2–8.) – tehát a koronavírusos esetek jelentős számú európai regisztrálásától – kezdődően 2020. 52. hetéig (2020. december 21–27.).

A Z értékkel az egyes alapértékeket standardizálják, és egy standard normál eloszlás értéktartományára transzformálják azokat (az alaphalálozás strandard deviációja).

Ezzel tehát gyakorlatilag különböző adatsorokat egységesítenek azért, hogy lehetővé tegyék az elhalálozási minták összehasonlítását eltérő népességű országok és különböző időszakok között.

Egy konkrét példát véve, az alábbi ábrán Spanyolország esetében látjuk a Z érték trendjét 2020. 10. hetétől kezdődően. Az ábrán az alapvonal (szürke szaggatott vonal – „baseline”) határozza meg a normál/alap halálozás tartományát (szürke sáv – „normal range”), míg a jelentős növekedés (piros szaggatott vonal – „substantial increase”) a lényegi, nem mérési vagy egyéb hibából eredő esetleges kiugrás határát jelöli. Ebben a dimenzióban a sötétkék egyenes vonal mutatja magát a Z értéket, tehát lényegében a halálozási többlet trendjét.

Egy másik metódus a térképes ábrázolás, ahol az adatot szolgáltató országok/országrészek esetében ábrázolják a Z érték heti adatait. A térképen a legsötétebb színnel jelzett országokban a többlethalálozás jelentősen meghaladja a Z értéket. Az alábbi példa a 2020. 16. heti (2020. április 13–19.) adatokat mutatja be. A térképen a Z érték rendkívül magas kiugrásáról („extraordinary high excess”) beszélünk 15-nél magasabb érték esetén; nagyon magas kiugrásról („very high excess”) 10–15 közti érték esetén; magas kiugrásról („high excess”) 7–10 közti érték esetén; mérsékelt kiugrásról („moderate excess”) 4–7 közti érték esetén; alacsony kiugrásról („low excess”) 2–4 közti érték esetén, míg 2 alatti érték esetén nem beszélhetünk érdemi kiugrásról („no excess”).

Ez alapján az alábbiakban egy olyan – saját készítésű – ábrát mutatunk be, ahol a fentebb jelzett időszakban – tehát a koronavírus-járvány első hullámától kezdődően múlt év végéig – országonként/országrészenként a heti Z értékek 43 érintett hétre vetített átlagait rendeztük csökkenő sorrendbe.

Ez alapján elmondható, hogy Magyarországon a koronavírus miatti halálozások számának a járvány második hullámában tapasztalt növekedése ellenére a pandémia teljes időszakát nézve bőven 2 alatt van a Z értékek jelzett időszakra vetített átlaga, tehát a tárgyidőszakban az összes halálozást alapul véve nem beszélhetünk érdemi kiugrásról.

Ezzel szemben Spanyolországban, az Egyesült Királyság angliai országrészében és Belgiumban már mérsékelt (4–7 közötti Z értékű), míg Svájcban, Hollandiában, Franciaországban, Szlovéniában, Portugáliában, Svédországban, de még Ausztriában is enyhe (de azért számottevő, 2–4 közötti Z értékű) halálozási többletről beszélhetünk. Ez az adatsor különösen elgondolkodtató annak tükrében, hogy például a Napi.hu-n december végén közzétett adatok alapján a koronavírus következtében elhunytak tekintetében csak Horvátország, Szlovénia és Bulgária állt rosszabbul Magyarországnál.

Az EuroMOMO adatai ugyanakkor azt is cáfolják, hogy drasztikusan megnőtt volna hazánkban a halálozások száma az elmúlt évekhez képest. Az alábbi ábrák épp arra világítanak rá, hogy 2017-től a halálozási többlet trendje nagyjából stabil pályán mozgott hazánkban,

míg ugyanez nem mondható el például Spanyolországról, Belgiumról, Hollandiáról, Franciaországról vagy épp Svédországról, függetlenül attól, hogy az adott országok Covid-statisztikái alapján pontosan kiket tekintenek koronavírus miatt elhunytaknak.

Az alábbi, részletes heti Z értékeket bemutató összefoglaló táblázat alapján az is tanulságos, hogy

Magyarországon még most, a valóban súlyosabb második hullám idején sincs kiugrás a halálozási adatokban, szemben például Belgiummal, Svájccal, Franciaországgal, Szlovéniával vagy akár Ausztriával (a kiugrások értékét a fentebb bemutatott színskálával jelöltük).

Biztosat persze leginkább az Eurostat 2020-ra vonatkozó, heti bontású mortalitási mutatói alapján lehet majd állítani, melyet idén januárban tesz közzé az uniós statisztikai hivatal. Jelenleg csak a 2020-as év 41. hetéig (október 5–11.) ismerhetők meg az európai halálozási mutatók.

Borítókép: A koronavírus-járvány miatt védőmaszkot viselő látogató a budapesti Farkasréti temetőben a közelgő mindenszentek ünnepe és halottak napja előtt 2020. október 31-én.

Ezek is érdekelhetik