Tiltólistára kerülhet a lángos, a rántott hús

Legalább is olyan formában, ahogyan mi magyarok, nógrádiak szeretjük.

Ahogyan országosan, úgy a megyében is kiveri a biztosítékot a hír, ami szerint az unió betiltaná a foszfát használatát a döner vagy gíroszhús gyártásában és a különböző élelmiszerek akrilamidtartalmát is korlátozná. Utóbbi felvetés különösen nagy port kavart, hiszen azokban az ételekben talál­ható, amelyeket magas hőfokon, bő olajban kell elkészíteni.

Reménykednek, hogy csak álhír

Szőke Péter salgótarjáni lángossütő portálunknak elmondta: bíznak benne, hogy a felröppent hírek nem valódiak, és nem lépnek életbe olyan komoly szankciók, mint amikről szó van. Azt viszont elképzelhetőnek tartja, hogy esetleg meghatározzák számukra, ezek után milyen alapanyagokból dolgozhatnak, milyen módon készíthetik el a megyében egyébként nagyon is népszerű lángost. A vevők viszont nem ilyen nyugodtak, sokan aggódnak az uniós javaslatok miatt. Kérdezik is az eladókat, hogy most mi lesz, valóban le kell-e mondaniuk a lángosról? A legtöbben a fokhagymás, sajtos-tejfölös finomságot szeretik, de akad megyeszerte minden, a csirkehússal, gírosszal töltöttől a sonkásig. Aki pedig igazán bevállalós, kipróbálhatja a kolbászosat is.

Egyik legkedveltebb ételünk a szinte minden piacon, strandon és fesztiválon kap­ható lángos is veszélybe kerül, ha az unió egyik szakbizottsága által megszavazott döntés életbe lép. A rántott hús, fasírozott, rántott gomba, rántott karfiol és fánk sem marad ki, hiszen ezeket is 120 foknál forróbb olajban kell kisütni. A sült krumplira ugyanez vonatkozik.

Az uniós tervek szerint a tagállamoknak, így hazánknak is idén tavasztól kötelező betartani azt a szabályt, hogy minél alacsonyabb szintre kell csökkenteni az akrilamid nevű anyag bevitelét, ami 120 fok feletti sütéskor keletkezik. A döntéstől a rákkeltő anyagok csökkentését remélik. Eddig rendben is lenne a történet, de a brüsszeli döntéshozóknak arról már aligha van tudomásuk, hogy a sokunk által szeretett lángost minél forróbb, 180–200 fokos olajban kell kisütni. Ha nem így csináljuk, a tészta nem kap kérget s a belsejébe is felszívódik a zsiradék. A 120 fokos olajban kisütött lángos tocsog az olajtól, emiatt már nem az az állag és ízvilág, amit megszoktunk. A kebab és a gírosz esetében a gond az, hogy foszfát nélkül kiszáradna és szétesne az álló nyárson sülő hús. Az Európai Parlament környezetvédelmi bizottsága szerint ez az anyag károsítja a csontokat és a veséket.

A legtöbb emberben felmerül a kérdés: mi lesz ezekkel az ételekkel? Mennyire lehet komolyan venni a híreszteléseket? Betiltják ezeket a finomságokat, vagy elég lesz, ha változtatunk az elkészítési módjukon? Ellenőrzi is ezt majd valaki? Ha nem felel meg a sütési hőfok az elvárásoknak, akkor büntetést kapunk? Nos a kérdések sorát még folytathatnánk. Egy biztos: konkrét válaszok nincsenek. Mindenesetre a háziasszonyok háta mögé aligha állítanak ellenőrt...