Denevérek, nyestek menedéke az egykori menedékház

Ismeretlen a történelmi múlt

Középkori oklevelek szerint Salgóváralja (Salgóvárallya) a középkorban már falu volt a tatárjárás után épített Salgó vára alatt. A falu az 1332-37-es pápai tizedjegyzékben is szerepelt, említették papja nevét is. Nem tudjuk azonban pontosan, hogy hol is lehetett a vár alatt kialakult település. A feltételezések szerint a Bodzfás-kút környékén lehetett. Ez a forrás a mai Dornyay turistaház romja és a volt sípálya között található. A falu lakóinak és állataiknak mindenképpen szükségük volt vízre.

Eresztvény a város régi kiránduló övezete. Itt áll a Dornyay turistaház romja. Az épületet 1935-re építették fel dr. Förster Kálmán, a város akkori polgármestere kezdeményezésére. A város első embere a trianoni diktátum előtt a Magas-Tátra lábánál fekvő Poprád polgármestere volt, szenvedélyes természetjáró és síelő. Az első világháború után, 1920-ban a már évtizedek óta virágzó hegyvidéki nyaralóhelyek elvesztek a Felvidéken és Erdélyben, emiatt az Északi-középhegységben a trianoni határokon belül megmaradt, turisztikai célpontnak, sípályák kialakítására alkalmas területek felértékelődtek. Nem sok maradt belőlük… Ennek a kényszerhelyzetnek volt köszönhető, hogy 82 évvel ezelőtt megkezdhette működését a korabeli Salgó Menedékház.

Az első fennmaradt kép, legalábbis amiről tudunk, 1935. december 27-i keltezésű. A képen síelők láthatók, bizonyítva azt is, hogy abban az évben fehér volt a karácsony.

Az 1930-as évek második feléből fennmaradt régi képeken látszik, hogy jelentős társasági élet folyt a környéken.

Eresztvényi idegenforgalom

Dr. Förster Kálmán poprádi polgármestersége idején már fontos szerepet játszott a Magyarországi Kárpát Egyesület életében, egy időben a szervezet társelnöke, majd a második világháború alatt főtitkára is volt, a salgótarjáni szakosztály országos elismertségre tett szert. 1922 és 1944 közé eső salgótarjáni polgármestersége idején a környéken számos turisztikai fejlesztés történt, ekkor épült Karancs-hegység csúcsán az első, még fából épült kilátó 1930-ban, megtörtént a Bodzfás-kút nevű forrás foglalása 1933-ban.

A turistaház népszerű volt nem csak a távolabbról érkező, itt megszálló vendégek, hanem a salgótarjániak körében is. Sokan a mai napig szívesen emlékeznek vissza az itt töltött időre, az éttermi részen elfogyasztott tojásrántottára, forralt borra, teára. Mivel a menedékház közelében alakították ki a sípályát, a téli hidegben jólesett egy forró ital.

A Salgó Menedékház 1965-ben vette fel a Dornyay turistaház nevet, tisztelegve a város jeles pedagógusa, Dornyay (Darnay) Béla előtt. Ez után még vagy húsz évig népszerű úti cél volt a ház, vagy éppen környékbeli túrák kiindulópontja, a sípálya is üzemelt, felvonó is volt mellette. A turistaház az 1990-es évek első felében még működött, voltak próbálkozások a fenntartására. A környékről ez idő tájt már elmaradtak a főleg szovjet és lengyel turistacsoportok. Emiatt is egyre nehézkesebbé vált a működtetés, a sípálya is megszűnt, ami mozdítható volt, azt vitték innen.

Az épület már több mint húsz éve elhagyatva áll, bár voltak elképzelések, tervek, ötletek a felújítására, mindeddig nem történt meg.