Varga Mihály: 2017-ben a magyar gazdaság magasabb növekedési pályára állt

Hozzátette: mindez nagy mértékben növelte a magyar gazdaság mozgásterét.

Varga Mihály 2017 nagy eredményeként emelte ki, hogy stabil, kiegyensúlyozott és folyamatos gazdasági növekedés valósult meg egész évben, nem csak egy ágazat húzta a magyar gazdaságot, hiszen a GDP bővülésében az ipar és azon belül a gyógyszergyártás és az elektronikus eszközök gyártása, valamint az építőipar is jelentős szerepet játszott.

Az építőipar teljesítményéről szólva felidézte azokat a véleményeket, miszerint túlságosan növekszik az építőipar, időnként már kapacitás és munkaerőhiány lép fel. Varga Mihály véleménye szerint viszont az építőiparnak 5-6 százalékos súlyt kell betöltenie a magyar gazdaságban a jelenlegi 3,5-4 százalékkal szemben. A szektor további bővülését szolgálja a kormány által meghirdetett építőipari vállalatokat támogató program, ami a vállalkozásoknak a gépbeszerzésekben és a technológiaváltásoknál nyújt segítséget – mondta.

A visegrádi országokon belül Magyarország a tavalyi év egészét tekintve a középmezőnyben van, 2017. utolsó negyedévét tekintve pedig a legjobb növekedési eredményt érte el – mondta a miniszter.

A magyar gazdaság növekedési üteme jelentősen meghaladja az Európai Unió átlagos gazdasági növekedését. A miniszter szerint tavaly az utolsó negyedévben elért több mint 4 százalékos GDP bővülés azt jelenti, hogy a magyar gazdaság egyfajta felzárkózási pályára állt, jelentette ki Varga Mihály.

KSH-adatok

Tavaly a negyedik negyedévben a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 1,3 százalékkal bővült a bruttó hazai termék volumene az előző negyedévhez mérten az előző két negyedévi egyformán 1,0 százalékos ütemet követően.

Az éves összevetésű 4,4 százalékos nyers adat 2014 második negyedéve óta a legmagasabb, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott 4,8 százalékos növekedésre legutóbb 2005 végén volt példa. A negyedéves összevetésű adat 2015 eleje óta a legjobb.

Szőkéné Boros Zsuzsanna, a KSH főosztályvezetője az adatok ismertetésekor elmondta: a negyedik negyedévi növekedéshez a legnagyobb mértékben az építőipar és a piaci alapú szolgáltatások, kiemelten a kereskedelem járultak hozzá.

A kiigazítás nélküli, nyers adatok szerint tavaly az első negyedévben 4,3, a másodikban 3,3, a harmadikban 3,9 százalékkal nőtt a GDP az előző év azonos időszakához képest. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a növekedés 4,0, 3,7, illetve 4,2 százalékos volt.