Betelepítés

2018.04.19. 15:53

Megnyílt a Bukovinai székelyek Bácskában című kiállítás Szabadkán

Ez a kicsiny, mintegy 15 ezres népcsoport új hazára lelt a Bácskában és próbált megkapaszkodni. Nem nekik róható fel, hogy ez nem sikerült.

A bukovinai székelyek soha nem felejtették el azt a néhány évet, amelyet Bácskában töltöttek a negyvenes években, és máig őrzik az ott szerzett emlékeket – hangsúlyozta Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár csütörtökön Szabadkán, ahol megnyitotta a Bukovinai székelyek Bácskában című kiállítást.

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy 77 évvel ezelőtt ezekben a napokban kezdődött meg a bukovinai székelység betelepítése a Bácska területére. Mint mondta: Jugoszlávia 1941 áprilisának közepén bomlott fel, Magyarország pedig ezt követően foglalta el a Bácskát, a Drávaszöget és a Muraközt, majd a frissen felszabadult területekre, az elűzött népesség házaiba telepítette be a bukovinai székelyeket.

„Ez a kicsiny, mintegy 15 ezres népcsoport új hazára lelt a Bácskában és próbált megkapaszkodni. Nem nekik róható fel, hogy ez nem sikerült, hiszen az újabb váltás során, 1944-ben a visszatérő partizánok, illetve a szovjet hadsereg előrenyomulása miatt egyik óráról a másikra el kellett innen menekülniük” – részletezte Potápi Árpád János.

A bukovinai székelyek ezt követően szétszóródtak a Dunántúlon, 1945 májusában pedig Bonyhád központtal Dél-Tolnába, Észak-Baranyába és Bács-Kiskun Megye déli részeire telepítették be őket.

Az államtitkár kiemelte, hogy a nagyszülei is éltek a Bácskában, ezért személyesen is örömmel fogadta a hírt, hogy Szabadkán kiállítás keretében emlékeznek meg a 77 évvel ezelőtti eseményekről.

A tárlaton látható képek a szekszárdi Wosinsky Mór Megyei Múzeumnak köszönhetően érkeztek Szabadkára, ahol június közepéig tekinthetők meg, állandó helyük pedig a bátaszéki tájházban van.

Hozzátette: a magyar kormány továbbra is folytatni kívánja azt a nemzetpolitikát, amely az utóbbi nyolc évet jellemezte. A nemzeti identitás megőrzése a nemzetpolitika kiemelt célja lesz a jövőben – szögezte le.

„Remélem, hogy a közjogi egyesítés után a szülőföldön való boldogulás előtérbe helyezése mellett egyre több figyelmet tudunk fordítani a magyar családokra és a kedvezőtlen jelenségeket, az elvándorlást és népességcsökkenést le tudjuk lassítani, illetve le tudjuk állítani, és egy pozitív irányba elmozduló, egyre inkább erősödő magyar nemzetről tudunk majd négy év múlva beszámolni” – jegyezte meg a politikus.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában