A vers mint bizánci mozaik

2019.01.07. 13:54

Mátyás király korát is kutatja a Nógrádba érkezett költő

Klasszikus értelemben – főleg az ókortól a reneszánsz koráig – a többféle tudományághoz, művészeti, kulturális területhez értő szakembereket nevezték polihisztornak, de a későbbiekben is előfordultak, sőt manapság ugyancsak fel-feltűnnek sokoldalú – tudós- és művészvénával egyaránt rendelkező – alkotók. Ilyen a közelmúltban a Balassi Bálint Könyvtár folyóirat-bemutatóján megfordult szegedi Diószegi Szabó Pál is.

Csongrády Béla

Gréczi-Zsoldos Enikő főszerkesztő a vendéggel, Diószegi Szabó Pállal beszélget

Forrás: N.M.H.

A tájhaza immár 64. évfolyamában járó Palócföld című irodalmi, művészeti, közéleti folyóiratának bevált gyakorlata, hogy egy-egy új szám kapcsán a főszerkesztő, Gréczi-Zsoldos Enikő vendéget hív a rendezvényre, aki szerepel az adott lapszámban

Nógrádikummá lett a Palócföld

Az 1954-ben alapított, hatvannégy éve folyamatosan megjelenő irodalmi, művészeti és közéleti folyóiratot a Nógrád Megyei Értéktár Bizottság beválasztotta a megyei értéktárba, azaz nógrádikummá minősítette. A mindenkori szerkesztőség értékmegőrző és -teremtő, tehetséggondozó tevékenysége Nógrád szellemi életének egyik meghatározó elemét, a helyi értelmiség méltó színvonalú, a közízlést formáló fórumát, művészeti műhelyét jelenti, amely egyszersmind helytörténeti kutatások kordokumentuma is. és egyébként is figyelemre érdemes beszélgetőpartner.

Diószegi Szabó Pál 1974-ben Hódmezővásárhelyen született, s bár már régen a csongrádi megyeszékhelyen él – ott szerezte jogi és tanári diplomáit, az ottani egyetem európai jogtörténeti tanszékének tudományos munkatársaként dolgozik – mindmáig vásárhelyinek tartja magát. Szülővárosában érettségizett, gyakran jár haza, annál is inkább, mert tagja református presbitériumnak, sőt kántora is az egyházközségnek. Zenei képességeit mindjárt az est elején – majd a későbbiekben többször is – megcsillogtatta, amikor egy magyar nyelvre átdolgozott szapphói strófát énekelt el saját gitárkísérettel. Szintén kiemelt témája volt a diskurzusnak – már csak Gréczi-Zsoldos Enikő nyelvész mivolta miatt is – az úgynevezett ö-ző dialektus, amely a dél-magyarországi tájegységben élők sajátja.

Nógrád megyéhez, illetve a Palócföldhöz Diószegi Szabó Pál egyrészt költőként, a Szegedi Írók Társaságának elnökeként – minthogy a 2016/2-es számban jelent meg Tordai diptichon (Tordai sellőm, Ritka boldogság) címmel két verse –, illetve irodalomtörténészként kapcsolódott már eleddig is. Nagyon szereti Balassi Bálint költészetét, 1990-ben elment a hibbei sírjához is. Rendszeresen részt vesz a Madách Irodalmi Társaság rendezvényein. Az idén szeptemberben például Érsekvadkerten, a XXVI. Madách Szimpóziumon a „sok üdvös csíra elvette tett – Madách Imre beszéde a megye politikai szerepéről (1845) címmel tartott előadást.

Első verseskötete KaMASZKomédia Shakespeare köpenyében jelent meg 2007-ben. Ezt követte az IdőmÉrték 2011-ben, majd Pár-atlan Én-ek 2014-ben, a legutóbbi 2017-ben Mintha az Idő is tükörbe nézne címmel látott napvilágot. Mint látszik szívesen alkalmaz szellemes szójátékokat, ars poeticája azonban rendet parancsol: A vers legyen olyan, mint egy bizánci mozaik: apró részekből építkezik és részeiben is az egészet szolgálja. A költő egyértelműen a kötött versformákat preferálja. Az úgymond deákos költészetet igyekszik a modern életérzéshez igazítani, tekintve, hogy a magyar nyelv sok mindre alkalmas.

Gréczi-Zsoldos Enikő főszerkesztő a vendéggel, Diószegi Szabó Pállal beszélget
Fotó: N.M.H.

A Palócföld friss, 2018/4-es számában, az idei Mátyás-emlékév ürügyén jelent meg Diószegi Szabó Pál Egy királyi évszám nyomában – Hunyadi Mátyás életkoráról című tanulmánya. Ebben azt elemzi, hogy tényleg az 1443. február 23-a volt-e az 1458. január 24-én királlyá választott Hunyadi-leszármazott születési éve, vagy már – mint bizonyos források, köztük maga Mátyás emlékezései is utalnak rá – korábban életre hozta az édesanyja, Szi­lágyi Erzsébet. A vitaindítónak szánt tanulmány mondandóját összegzendő a szerző megállapítja: „A születési dátum pontosításával Mátyás emléke nem szenved csorbát…”

A beszélgetés során természetesen szóba került a vendég foglalkozása, jogtudósi tevékenysége is. Doktori disszertációját 1440 Nándorfehérvár első oszmán–török ostroma címmel írta, főbb kutatási témái között a bizánci-magyar kapcsolatok (hungaro-bizantológia), a bizánci jog hatása a középkori magyar jogrendszerre szerepel. Sok időt szán az oklevelek vizsgálatára, a pápaság és a királyság kapcsolatára utaló dokumentumok kutatására.

Gréczi Zsoldos Enikő tájékoztatást adott a 2018/4-es lapszám tartalmáról is. Kiemelte, hogy – tartalomban és formában is – törekedtek a száz évvel ezelőtt született Iványi Ödön salgótarjáni festőművészre, a helyi szellemi élet jeles képviselőjére örökségéhez méltóképpen emlékezni. Örömmel jelentette be, hogy az 1954-ben alapított folyóiratot a Nógrád Megyei Értéktár Bizottság beválasztotta a megyei értéktárba, azaz nógrádikumnak minősítette. A történeti jellegű írások között megemlítette Sulyok László interjúját Kúti Istvánnal egy 1956-os egyetemista nemzetőrrel, a közéleti dolgozatok sorában pedig Kalocsai Péter Mit csinálunk rosszul?, Nagy László a népességcsökkenésről, elvándorlásról, illetve Baráti Ottó Nógrád megye gazdaságáról szóló tanulmányaira utalt.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában