23°
30°
14°

Kaszás a korsóban – itt a premier napja a Zenthében

A művet ma este tűzte színpadra a Zenthe Ferenc Színház. Szétnéztünk a premier előtt és összegyűjtöttünk pár érdekességet.

A Névsorolvasás vendége: Kaszás Gergő színművész

A 2012-ben útjára indult – a Zenthe Ferenc Színház társulatában először közreműködő művészeket bemu­tató – sorozatunk, a Névsorolvasás főszereplője ez­úttal Kaszás Gergő Jászai Mari-­díjas színművész, aki egy Ádám nevű falusi, kis­városi bíró alakját személyesíti meg a ma este színre ke­rülő Kleist-darabban, Az eltört korsóban.

Főszereplő 1965. március 5-én született Budapesten. A lakásukhoz közeli rádióban gyermekszínészként foglalkoztatták. Tehetségére, aktivitására jellemző, hogy alig több mint tízévesen már rádiós nívódíjban részesült. Miután a Madách Imre Gimnáziumban drámairodalmi tagozaton érettségizett, el is dőlt a jövője, sorsa.

Kaszás Gergő (j) Ádám, falusi bíró és Krausz Gergő (b) Ruprecht szerepében – MTI Fotó: Komka Péter

Ugyan csak harmadik nekifutásra, de felvételt nyert a színházművészeti főiskolára, ahol 1990-ben diplomázott Zsámbéki Gábor és Székely Gábor növendékeként. Emlékezetes számára a Balikó Tamás rendezte emblematikus vizsgaelőadás, C. Hampton Teljes napfogyatkozása, amelyben Rim­baud-t játszotta Balkay Géza oldalán. A két főiskolai tanár személye alapján nem véletlen, hogy Kaszás Gergőt elsőként a Katona József Színház szerződtette, amelynek 1994-ig volt a tagja, és többek között a Hamlet címszerepét játszotta Zsám­béki Gábor rendezésében.

A drámaíró öröksége századokig fennmaradt

A Zenthe Ferenc Színház ma esti premier­darabjának a szerzője Heinrich von Kleist (1777–1811) német drámaíró, lírikus, publicista. Alkotói munkássága a weimari klasszicizmus és romantika korába tehető. Érzé­keny lelkületű, ellent­mondásos személyiségű, de mélyen gondolkodó ember volt. Hegedűs Géza színháztörténész J. W. Goethe és F. Schiller mellé helyezte a 19. század első évtizedének drámaírói sorában.
Ősi nemesi családból származott, apja gyalogsági erők kapitánya volt, a későbbiek során a fiú is közelről pillantott be a porosz hadsereg életébe. Igazából azonban a tudományok – a matematika és a filozófia – érdekelték, különösen sokat tanulmányozta Kant tanítását. A legismertebb, legsikeresebb írásai közé a Homburg hercege és az Amphitryon mellett Az eltört korsó sorolható. Viszontagságos élete ön­gyil­kossággal végződött, melyet egy gyógyíthatatlan beteg hölggyel együtt követett el.

Miután lótenyésztéssel, -versenyzéssel is kezdett foglalkozni – sőt ez irányú szakegyetemi tanulmányokat is végzett –, nem tudta vállalni a társulati kötöttségeket, így kénytelen volt úgymond szabadúszó színésznek állni. Az 1995/96-os évadban Düsseldorfban részese volt egy kilenc ország színészei által színre vitt nemzetközi Szent­ivánéji álomnak. Shakespeare remekében Mucsi Sándorral együtt képviselte Magyarországot.

1997-től – egyik alapítóként – a Bárka Színház színésze volt, majd kilenc évet – 2002-től 2011-ig – játszott Egerben a Csizmadia Tibor vezette Gárdonyi Géza Színház tagjaként. 2007-ben a líceum udvarán mutatták be Ibsen Peer Gynt című drámáját, amelyben a címszereplőt alakította. Aase anyó a legendás Törőcsik Mari volt.

Ugyancsak szívesen emlékszik vissza Margitai Ágival való közös szereplésére Char­lotte Jones Emésztő tűz című darabjában, amely mintegy tíz évvel ezelőtt Salgótarjánban is színre került. Abban az előadásban is együtt játszott Bozó Andreával és Rácz Jánossal, akik a mai bemutatón is a partnerei között szerepelnek. Csaknem egy évtizednyi egri jelenlétet – amely időszakában 2003-ban Jászai Mari-díjjal tüntették ki – után újra szellemi szabadfoglalkozású színművészként dolgozik különböző társulatoknál. Így például 2014-ben a Stúdió K Színházban az Othello címszerepét bízta rá Zsótér Sándor rendező. Az ugyancsak budapesti Szkéné Színházban újra játszótársa lett Bozó Andrea a Bányavíz című produkcióban is. Székely Csaba trilógiájának ez a része a 2015/2016-os évadban szintén látható volt, s nagy sikert aratott a József Attila Műve­lő­dési Központ színpadán.

Tekintélyes listája van Kaszás Gergő film- és szinkronszerepeinek is.

A Zenthe Ferenc Színház jelen előadásának főszerepére Susán Ferenc produkciós vezető közreműködésével a rendező, a salgótarjáni Tarnóczi Jakab kérte fel. Ennek azért is örült, mert annak idején mestere, Zsámbéki Gábor is jelentős szerzőnek tartotta a 18. század végi, 19. század eleji német írót, Heinrich von Kleis­tet drámái, egyéb írásai, általában az emberábrázolás kiérleltsége, pontossága miatt. Az eltört korsó a műfaj szerint szerint vígjáték, de keserű, mondhatni fájdalmas humorú. Vannak ugyan vicces pillanatai, helyzetkomikumai, de kacagtató nincs köztük.

Egy falusi, kisvárosi bíróságon meglehetősen sajátosan intéződnek az igazságszolgáltatás peres ügyei. S ez akkor válik egyértelművé, amikor egy törvényszéki tanácsos személyében ellenőr érkezik, és fojtóvá válik a légkör a tárgyalóteremben és minden érintett személy körében…


Harmadszor rendez az ismerős színpadon

A salgótarjáni születésű Tarnóczi Jakab, a Színház- és Filmművészeti Egyetem negyedéves hallgatója számára otthonos helyszín a József Attila Művelődési Központ színpada. Már általános iskolás korában fellépett ott színjátszóként, aztán mint a Bolyai János Gimnázium diák­ja a Zenthe Ferenc Színház felkérésre rendezte Szophok­lész Antigonéját. Az előző évadban a megyei jogú város ösztöndíjasaként vitte színre P. Katajev A kör négyszögesítése című darabját.

Jól sikerült szereposztás

A ma esti produkcióban a következők szerepelnek: Ádám, falusi bíró – Kaszás Gergő Jászai Mari-díjas, Walter, törvényszéki tanácsos – Máté Krisztián Zenthe- és Vastaps-­díjas, Licht, írnok – Rácz János Soós Imre- és Vastaps-­díjas, Rull Márta asszony – Bozó Andrea Jászai Mari-díjas, Éva, a lánya – Mikecz Estilla T. Pataki-emlékgyűrűs, Tümpel Vitus – Erdélyi Gábor T. Pataki-emlékgyűrűs, Ruprecht, a fia – Krausz Gergő, Brigitta asszony – Marjai Virág. Dramaturg: Varga Zsófia egyetemi hallgató, díszlettervező: Dabóczi Noémi, jelmeztervező: Mikes Anna egyetemi hallgató. A stáb tagja az asszisztens Kántor Zoltán, a súgó Falati Hedvig T. Pataki-emlékgyűrűs és az ügyelő, Verebélyi Zsolt is.

Több szempontból is szívesen tett eleget az újabb kihívásnak. Egyrészt az egyik kedvenc szerzője Heinrich von Kleist, akinek a munkásságára, értékeire egyik tanára, Földényi F. László esztéta – aki elismert szakértőként könyvet is írt Kleistről – hívta fel a figyelmét. Sőt, A Schroffenstein család című darabját az Ódry Színpadon lát­ható vizsgaelőadásként rendezte is Tarnóczi Jakab a közelmúltban. A másik ok, amiért örömmel vállalta a felkérést, az izgalmas mű maga, amely tele van jól jellemzett eleven alakokkal, két évszázad távlatából is érvényes erkölcsi, társadalmi tanul­ságokkal.

A cselekmény magva egy féltve őrzött korsó eltörésének titkát kereső tárgyalás, amely során a szereplők sokszor elbeszélnek egymás mellett, őszintétlenek, amikor számot kell adniuk, hogy mit tudnak az előző éjszaka történtekről. A bírót játszó Kaszás Gergő meghívása azt igazolja, hogy a szerepet nem feltétlenül egy idősebb, joviális embernek kell alakítania.

A díszletek erősítik a rendezői koncepciót

Tarnóczi Jakab rendező a Forgách András által fordított forgatókönyvből dolgozott, dramaturgnak pályatársát, Varga Zsófiát kérte fel, aki úgy rövidített a nyelvileg élvezetes szövegen, hogy az eredeti műnek ne csökkenjen az értéke. A jelmezeket egy harmadik fiatal, szintén egyetemi hallgató, Mikes Anna tervezte.

Dabóczi Noémi díszlettervező (b) és Tarnóczi Jakab rendező – MTI Fotó: Komka Péter

Ugyancsak ezt a korosztályt képviseli a Londonban élő alkalmazott látványtervező, Dabóczi Noémi, aki gyakorlatilag e feladat kedvéért jött haza. Már korábban, P. Katajev A kör négyszögesítése című darabjában is dolgozott együtt a helyi társulattal és Tarnóczi Jakabbal. Ismerik, tisztelik egymást, azonos módon gondolkodnak a színházról. Ezúttal is sokat beszélgettek, közösen értelmezték Kleist munkásságát s konkrétan ezt a darabját, mielőtt megszületett az előadás szokványosnak nem tekinthető díszletterve.

Dabóczi Noémi arra törekedett, hogy minél inkább szolgálja a rendezői koncepciót, s a néző a szöveg, a cselekmény sugallta tartalomra, mondandóra koncentráljon. Még egy németországi tanulmányutat is beiktatott, hogy jobban ráhangolódjon Kleist egykori világának helyszíneire, atmoszférájára. Az általa tervezett díszlet rendkívül egyszerű, sötét színű, táguló, egyszersmind szűkülő egyazon teret képez, amely felerősíti a bezártság – amely kimondva-kimondatlanul valamennyi, egymással összekötött sorsú szereplő életét megkeseríti – érzését.

Kiemelt fotónkon: Máté Krisztián (b) Walter törvényszéki tanácsos, Krausz Gergő (b2) Ruprecht, Mikecz Estilla (k) Éva, Rácz János (j2) az írnok és Kaszás Gergő (j) Ádám, falusi bíró szerepében – MTI Fotó: Komka Péter

 

Hozzászólások