23°
30°
14°

Híre is van amőre csak járnak

Mint Nagy Mónika, a Balassi Bálint Könyvtár igazgatóhelyettese is utalt rá köszöntőjében, szűk egy évvel ezelőtt Paluch Norbert néptáncpedagógus, a Népművészet Ifjú Mestere címmel kitüntetett etnográfus mutatta be gyűjteményét az intézmény Bóna Kovács Károly Galérájában. A minap viszont ugyanott a feleség, a rimóci Paluchné Percze Piroska állította ki családjuk női viselettárának néhány jellegzetes darabját a palóc tájnyelviséget tükröző Híre is van amőre csak járnak címmel.

Paluchné Percze Piroska már kisgyermekkorában – elsősorban édesanyja hatására – elkötelezte magát a hagyományos népviselet illetve a hit, a vallásos életvitel iránt. Tízéves korában lett tagja a Máriáslányok Közösségének, több hazain búcsújáróhelyen megfordult, de járt Mariazellben is. Rimócon aktívan kapcsolódott be a falu közéletében fontos szerepet betöltő hagyományőrző egyesület tevékenységébe. Jó ideje már nemcsak gyűjti, hanem varrja, készíti is a viseleti darabok egyikét-másikát, „öltöztet” jó néhány más – például balassagyarmati, füleki, szécsényi – tánccsoportot is. 2010-ben házasodtak össze s a következő évben már egy párként érdemelték ki a Muharay Elemér Népművészeti Szövetség Fülöp Ferenc-díját.

Fotó: Ladóczki Balázs, NMH

A tematizált látnivalókhoz Paluch Norbert – aki rendezte a kiállítást – fűzött kommentárokat. Elmondta, hogy a tárlókban elhelyezett eredeti darabok és másolatok csak egy töredékét képezik a Percze család birtokában lévő esetenként több mint százesztendős múltú öltözékeknek. Paluch Norbert is kiemelte, hogy az egymáshoz közeli öt község – Hollókő, Nagylóc, Nógrádsipek, Rimóc és Varsány – népi kultúrája sok rokonvonást mutat, de mindegyiknek vannak sajátos vonásai is. Így a könyvtári bemutatón megtekinthető rimóci fejrevalók, kendők, kötények, ingvállak, lábbelik, a különös anyagok és azok felhasználási módjai is egyedi értékkel bírnak csakúgy, mint a folytonosságot képviselő viseleti szokások.

A jelenkori nemzedék feladata – hangsúlyozta a szakember – hogy ne engedje ki a faluból ezt a tradíciót és őrizze a Borovszky Samu 1911-es Nógrád megyei monográfiájában is jelzett és már egy évszázaddal korábban, Szeder Fábián által a palócokról megjelentetett írásában megfogalmazottak szerint e felmérhetetlen értékű, más gondolkodásmódot, életformát tükröző kultúrkincset.

A kiállításmegnyitó emlékezetes, élményszerű pillanatait szerezte egy színes nótacsokor.

Ha kimegyek a rimóci nagyhegyre
Onnan nézek a falu közepére
Onnan nézem kinek van szép, barna lánya,
kinek nyílik rózsa az ablakában

– hangzott az egyik dal id. Bablena Ferenc – aki családtagként működött közre – előadásában. Stílusára nagyon jól illett a rimóci mondás: az ének akkor jó, ha hasít.

 

Hozzászólások