Hallgassa meg a nógrádi zeneszerző művét, ami megváltoztatta a filmtörténelmet

Mint ahogy arról korábban is írtunk, Rózsa Miklós nevét 2016-ig egészen kevesen ismerték Nógrád megyében, de talán az egész országban is. A világhírű zeneszerző 1907. április 18-án született Budapesten. Édesapja földbirtokos és gyáros volt, viszont édesanyja a Zeneakadémián tanult, így került közel a zenéhez. Már ötévesen zongorázni és hegedülni tanult. A nyári szünidőt édesapja nagylóci birtokán töltötte, ahol a palóc kultúra gyakran megihlette őt, és végigkísérte a pályafutását is.

Filmzeneszerzői karrierje 1935-ben kezdődött. Összesen több mint száz filmzenét komponált, köztük olyan világhírű alkotásokét is mint a bagdadi tolvaj, A dzsungel könyve, a Cid, az Ivanhoe, a Julius Caesar és a Quo vadis. Az Amerikai Filmakadémia három Oscar díjjal, és tíz jelöléssel ismerte el kiemelkedő munkáját.

Az elbűvölve című, misztikus amerikai film megzenésítésért 1945-ben érdemelte ki az arany szobrocskát.

Két évvel később, 1947-ben a Kettős élet című amerikai filmdráma zenéjét szerezte, ami újabb Oscar jelölést, majd a díjat jelentette neki.

Bár már két Oscar díjat is kapott, a világhírnevet mégis az 1959-ben bemutatott a filmtörténet egyik legismertebb filmje, a Ben Hur amerikai filmeposz megzenésítése hozta el a számára.

A Ben-Hur 1959-ben készült színes amerikai filmeposz. William Wyler alkotása Lew Wallace regényének harmadik, s egyben legsikeresebb filmváltozata: 12 kategóriában jelölték Oscar-díjra, ebből 11-et meg is nyert. Ezzel 38 esztendeig tartó rekordot állított fel, melyet felülmúlni azóta se sikerült, csak megismételni: Titanic (1997), A Gyűrűk Ura: A király visszatér (2003).

Rózsa Miklós zenéje szakított az addigi hagyományokkal, melyek lényege az volt, hogy a filmzene tulajdonképpen kihangsúlyozza az egyes jelenetek érzelmi töltését. Rózsa ezzel szemben olyan zeneművet alkotott, amelynek nem az volt az elsődleges célja, hogy didaktikusan, a zene eszközeivel is kiemelje a mondanivalót. Éppen ezért például az érzelmesebb jeleneteknél szinte alig van kísérőzene: Rózsa úgy vélte, amit ezekben a jelenetekben ki kell fejezni, ahhoz a színészi játék is elegendő.

Nincs zene a szekérverseny alatt sem, hogy a természetes hangok és zajok révén a nézőt minél jobban bevonják az élménybe, és úgy érezze, mintha ő is ott lenne az izgalmas versenyen. Jézus alakjához az orgonaszó kapcsolódik. Abban a jelenetben, amikor a római gályán a rabok különböző hajózási sebesség szerint eveznek a dobszó váltakozó ritmusára, Rózsa zenéjének is alkalmazkodnia kellett ehhez a ritmushoz.

Ezenkívül a zenével kellett éreztetnie azt is, hogy a rabszolgák egyre gyorsabban eveznek, holott a valóságban ennek fordítottja történt, hiszen az őket játszó színészek a fáradságtól valójában lelassultak. A teljes filmzene elkészítése nyolc hetet vett igénybe.

Szülőhazájához és a magyar kultúrához élete végéig kötődött, hosszú távollét után, 1974-ben látogatott haza, a műveiből összeállított hangverseny alkalmából. Hollywoodi villája falán szinte kizárólag magyar festmények függtek, és mindig szívesen segített honfitársainak. Rózsa Miklós 1995. július 27-én halt meg Los Angelesben.

Nagylóc Község Önkormányzata a Los Angeles-i Hungaria Nostra Alapítvány segítségével még 2016 júliusában emléktáblát avatott a zeneszerző tiszteletére a településen. A Magyar Hollywood Tanács, Nagylóc Község Önkormányzata és a Panoráma Világklub Nógrád Megyei Társklubja áprilisban emlékezett meg Rózsa Miklósra, a világhírű, háromszoros Oscar-díjas zeneszerzőre.