Új intézményvezető került a salgótarjáni Váczi Gyula Alapfokú Művészeti Iskola élére

– Egy sikeresen benyújtott pályázatnak, valamint a tantestület nagymértékű támogatásának köszönhetően immár intézményvezetőként egyengeti a zeneiskola életét. Milyen érzés, hogy kollégái bizalmat szavaztak Önnek?

– Immár négy évtized megannyi boldog emléke fűz a salgótarjáni intézményhez. A diploma megszerzése után sikeresen jelentkeztem az iskola harsonatanári állására, s azóta is szeretettel gondozom az érdeklődő fiatal harsonások és egyéb mélyrézfúvósok lelkét. Emellett 1992-től intézményvezető-helyettesként is betekinthettem az iskola munkájába. Hálás vagyok a kollégáknak a belém vetett bizalomért, s bár intézményvezetőnek lenni hatalmas felelősség, de igyekszem mindenben helytállni és új színt hozni a falak közé…

Kapi Gyula 1957-ben született Pásztón. Tizenegy évesen a heves megyei Petőfibányán kezdte el zenei tanulmányaimat, ahol gitározni tanult. Később pengetős hangszerét harsonára váltotta. Ezt követően a Miskolci Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Debreceni Kihelyezett Tanárképző Tagozatán folytatta útját. A diploma megszerzése után Salgótarjánban lett harsonatanár. Kapi Gyula alapította a Kölyök Dixie Band – később Basin Street Dixieland Jazz Band – együttest, a megyeszékhely első dixieland zenekarát. Több mint tíz évvel ezelőtt az iskola több tanulójával és kollégájával együtt az általa vezetett Asz-dúr kvintett képviselte Magyarország alapfokú komolyzenei oktatását az ausztriai Obersdorfban, az Uniós Fesztiválon. Tagja a Salgótarjáni Szimfonikus Zenekarnak, alapítója a Nógrád Megyei Koncert Fúvószenekarnak és a Salgótarjáni Rézfúvós Kvintettnek. Intézményvezetői megbízatásáig elnöke, majd titkára a Zenélő Ifjúságért Alapítványnak.

– Akkor Önnel együtt érkezik a változás szele is?

– Fontos kiemelnem, hogy egy kiváló tantestület áll a hátam mögött, akikkel mindig öröm együtt dolgozni. A kollégák és a diákok eredményei is önmagukért beszélnek, így e téren csak mennünk kell tovább a megkezdett úton. Azonban az iskola menedzselése az utóbbi években igencsak hadilábon állt, sok intézménnyel megromlott a kapcsolatunk. Jelenleg fő feladatomnak érzem, hogy a művészetoktatási intézményekkel gyümölcsöző viszonyt építsünk ki, továbbá, hogy újból virágzó együttműködések szülessenek a József Attila Művelődési Központtal, a városi önkormányzattal és a megye valamennyi alapfokú művészeti iskolájával is. Régen annyira jó dolgok sültek ki a közös munkákból…

– E szavakból ítélve úgy érzem, az előbbieken túl az egykori hagyományokat is örömmel felélesztené.

– Azt vallom, hogy a tradíciókat mindenkor ápolni kell. A Salgótarjáni Ifjúsági Művészeti Napokat például bő tíz éve rendeztük meg utoljára, amely mindig hatalmas sikerrel dübörgött. Kollégáimmal már bele is vágtunk a szervezésbe, s boldog lennék, ha tavasszal újra felcsendülhetnének a fiatalos dallamok. Emellett van egy gyönyörű hangversenytermünk, s úgy érzem: eddig nem használtuk ki maximálisan a benne rejlő lehetőségeket. Már el is kezdtem a tárgyalásokat annak érdekében, hogy az egykor nagysikerű mesterbérletes koncerteket is felélesszük a megyeszékhelyen. Évekkel ezelőtt olyan híres előadók is bemutatkoztak a nógrádi közönség előtt – a teljesség igénye nélkül –, mint Sass Sylvia, Jandó Jenő, Ránki Dezső, Szabadi Vilmos vagy Geiger György. Világszínvonalú volt…

– Hogyan látja, nyitottak még a fiatalok a zenetanulás iránt?

– Tagadhatatlan, hogy sokkal nehezebb manapság becsábítani a fiatalságot a művészvilágba, mint néhány évtizeddel ezelőtt. Ez azonban nem csupán a diákok hozzáállása miatt van így, ugyanis sokszor a szülők sem elég nyitottak és támogatóak a témában. Nincs könnyű dolgunk, de programjaink által már minél kisebb korban szeretnénk megfertőzni a gyermekeket a zene szeretetével. Terveim között szerepel, hogy a város és vonzáskörzete valamennyi általános iskolájába ellátogassunk, hogy az élőzene személyesen is megérinthesse a diákok lelkét. Emellett egy hangversenysorozat szervezése is folyamatban van az általános iskolások részére, amibe interaktív programokat is szeretnénk beleépíteni. Amennyiben sikeres lesz, ezt óvodások körében is beindítjuk. Mindig fontos volt számomra a társas zenélés örömének megismertetése a gyermekekkel…

– Miért tartja fontosnak a zenei nevelést?

– Sok kutatás rávilágított már, hogy a zenei nevelésnek pozitív hatása van az idegrendszerre, de jótékonyan hat az egész szervezet fejlődésére. A rendszeresen zenélni járó gyerekek többsége tanulmányaiban is jóval sikeresebb és szorgalmasabb, mint „dallammentes” társaik.

– Diákjaik örömmel, s többnyire sikerrel vesznek részt a zenei megmérettetéseken.

– Büszkék vagyunk arra, hogy ennyi tehetséges művészpalánta útját egyengethetjük iskolánkban. A versenyek mindig jó alapjai a fejlődésnek, ahol sok új emberrel és számos szakmabelivel találkozhatnak a gyerekek és a kollégák. Nincs még egy ilyen zeneiskola az országban, ahonnét ennyi Junior Prima díjas növendék repült volna ki…

– Hamarosan a zene világnapját is megünneplik…

– Nagyon sokat jelent számunkra ez a nap, amit minden évben méltóan köszöntünk. Október elsején, hétfőn 18 órától a saját művésztanáraink most is egy színvonalas koncerttel lépnek fel az érdeklődők előtt. Az este a zenei feltöltődés mellett a tapasztalatcserére is kiválóan alkalmas. Már most lázasan készülünk a műsorra…