Nógrád telis-tele van elfeledett várakkal és erődítményekkel

Mintegy hatvan erősség maradványai láthatók ma is a megye határain belül. Ezek nagy része fal- vagy földművek hátrahagyott nyoma, többségük írott emlékekben is megtalálható, valamint képi források alapján is azonosítható – tudtuk meg Lászlók Jánostól, a Nógrád megye várai az őskortól a kuruc korig című kiadvány egyik szerkesztőjétől.

– Régészeti feltárások és felmérési rajzok alapján számos településen és azok határában kimutathatóak a nyomok, miszerint egykor épített objektum állt az adott helyen, de közel száz olyan helyszín is akad, ami további kutatást igényelne – tette hozzá a szerkesztő.

A megye várkutatása a 20. század végén kapta meg azt a lendületet, amely végül a ma ismert kővárak feltárásának munkálatait elindította és legalább a pusztulás időleges megállítását eredményezte. A 90-es évek végén Nógrád és Drégely romjainak konzerválása a megye múzeumi régészeinek is érdeme, Salgó várának feltárásában pedig tevékeny szerepet játszott a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, többek között az alsóvár és az ötszögű ágyútorony rendszeres ásatását irányították.

Azonban sok olyan feledésbe merült épület is állt egykor Nógrád területén, amelyről alig tudunk valamit.

– A balassagyarmati várkastély maradványai 1989-ben, majd 1995-ben egy belvárosi építkezés során kerültek elő, a szécsényi vár sem rekonstruálható már teljes bizonyossággal, és középkori erődítmények vesztek el többek között kisebb településeken is, például Galgagután, Nógrádszakálban, vagy Kétbodonyban – sorolta Lászlók János, akitől több érdekességet is megtudtunk néhány kevéssé ismert várról.

Balassagyarmat városerődítése is meghatározható

A város korábbi, erődítménnyel körülvett területét a mai utcahálózat és történelmi térképek segítségével lehet legpontosabban meghatározni. Az említett középkori várkastély az Ipolypart utca, a Vár utca és a Zsák utca által behatárolt területen helyezkedhetett el, de a megtalált leleteken kívül felszín feletti, látható épületmaradványok nem maradtak ránk. Az 1980-as évek előtt egy falcsonk volt ismert az egykori erődítményből a város északi részén, a Bástya utca 8. számú lakóház mellett, amely egy bástya része volt. A szomszédos telek alatt aztán az egykori épületegyüttes alápincézett délkeleti részét is megtalálták, majd a 12-es számú ház alatt az északi palánk cölöpsorának és árkának részleteit is, azonban a további kutatásokat a feltörő talajvíz megakadályozta. Az erődítmény teljes nyomvonala a város 1773. évi térképe alapján egészíthető ki, ezen a korábbi bástyák és a keleti kapu is sejthető. A vár a mai Bástya utca páros oldalán és a Vár utca északi végén terülhetett el, 120 méter hosszan és 15–20 méter széles sávban, kezdetben valószínűleg egy saját szigeten, később pedig egy csatorna vagy az Ipoly mellékága választotta le a város többi részéről. Területét még a várost ábrázoló 1848-as térkép is jól szemlélteti.

Salgótarjánban Baglyaskő várát kevesen ismerik

A város északnyugati, Baglyaskőváralja nevű részén két természetes sziklatorony őrzi a hajdani vár emlékét. A köztük lévő, téglalap alaprajzú, függőleges falú és mesterségesen kialakított tér várépítmények nyomát rejti. Két vízszintes gerendafészek emlékeztet az egykori födémre, az oldalfalon több méter magasságban égett felület található, ami kandalló vagy tűzhely jelenlétéről árulkodik. A vár 50 méter hosszú és 30 méter széles lehetett, a mesterségesen kialakított árkon túl elővár csatlakozását is gyanítják a szakemberek. A terület ma a Bükki Nemzeti Parkhoz tartozik, az igazgatóság látogatóközpontjaként kerítették körbe. Területén régészeti feltárás még nem folyt, és a vár pontos története sem ismert, birtokosait Somoskőhöz számítják. A 14. század harcai során pusztulhatott el.

Bronzkori leletek a szécsényi Kerekdombról

A Szécsényből Nagylóc felé vezető út mentén található a meredek oldalú, szabályos domb, korábbi nevén a Szentgyörgy-hegy. Átmérője 30 és 40 méter, a dombon pedig sánc, illetve terasz fut körbe, amely csigavonalban kanyarodik fel a tetőre – egy néhai út maradványai. A dombon sok leletet feltártak már a 19. és 20. század régészei, őskori kerámiák mellett három sírcsoportot is. A legmélyebb, bronzkori leletekkel együtt emberi csontok is felszínre kerültek. A hegytetőn számos szög, pánt, kulcs és nyílhegy került elő a földből, középkori kerámiákkal együtt, közvetlenül a felszín alatt pedig I. Ferdinánd és II. Rudolf idejében keltezett pénzérmék. A domb északkeleti oldalában öt Árpád-kori sír került feltárásra a 19. század végén. A szécsényi Kerekdomb tehát egy olyan különleges, többrétegű település, amit a kőkortól kezdve a 16. századig laktak. A dombon Árpád-kori templom is létesült, erre utalnak a kör átmérőjű terméskőből rakott alapfalak is. A templomot Szent György tiszteletére emelték, ezt őrizte meg a régi helységnév is.

Ismeretlen várak, erődök: számtalan várhegy és kastélydomb áll még feltáratlanul Nógrád megyében

Rengeteg olyan várhegy és kastélydomb van még szerte a megyében, amelynek történetét vagy csak töredékesen ismerjük, vagy teljesen feltárásra vár a terület. Egy 2017-ben megjelent könyv, a Magyarország várainak topográfiája címet viselő sorozat negyedik része Nógrád romjait és elpusztult építményeit mutatja be. A Nógrád megye várai az őskortól a kuruc korig című kiadvány alapos és részletgazdag betekintést ad a régészeti feltárások történetébe és a kordokumentumok felhasználásával meghatározott egykori erődítések alaprajzaiba. A nógrádi várleltár a Dornyay Béla Múzeum, a Castrum Bene Egyesület és a Civertan Bt. közreműködésével készült el. Lászlók János, a Civertan munkatársa elmondta, hogy ötszázezer légi fotó közül válogatták ki azokat, amelyek legjobban bemutatják a ma is látható emlékeket, földrajzi maradványokat.