Nem várt a sült galambra a csesztvei Fábián Bertold

Fábián Bertold Csesztvén él, 15 éve kezdett el húsgalambok tenyésztésével foglalkozni. Eleinte több fajtával próbálkozott, a francia mondain, king, sztrasszer és a texán fajták is ott turbékoltak a kertjében felépített hatalmas ketrecben. Hét éve azonban úgy döntött, hogy kizárólag a mondain fajtát tenyészti tovább, azt viszont igen magas színvonalon. A korábbi mennyiségi tenyésztésről átállt a minőségi tenyésztésre. Egyre komolyabb eredményeket ért el nemzetközi és fajtaklub-kiállításokon, két éve övé lett például az ország legszebb tojója, de csak ezen az őszön két országos első helyezést hoztak neki bájos megjelenésű madarai.

Ez a fajta a leggyakoribb a kiállításokon. A formáját és a méretét szépen kiadja a színe. A tollazat szép kék kell, hogy legyen, a nyakon és az ingmellen viola és zöld beütésekkel, a hát fehér. A szárnyakon a fekete szalagok szabályosak, elkülönülnek és szép hangsúlyosak. A kovácsolt fajta kevésbé gyakori a kiállításokon.

A házigalambot tenyésztik röptetésre – ki ne ismerné a postagalambokat – és táplálkozási célokra, más fajtákat díszmadárként tartanak.

Fábián Bertold madarai eredetileg táplálkozási célokat szolgáltak, ma már kizárólag kiállításokra viszi, illetve további tenyésztőknek adja el őket. Persze előfordul, hogy valamelyik egyed némi esztétikai hibával rendelkezik – hibás fej, csőr, tartás – ők szó szerint mennek a levesbe, hiszen húsuk minősége ugyanolyan kiváló, de egy komoly tenyésztő csak a külső megjelenésre legjobb galambokat tarthatja meg továbbszaporítás céljából.

A mondain fajta több színben is létezik: fehér, sárga, vörös és fekete színű egyedek is vannak. Galambászunk éveken át különböző színekkel próbálkozott, végül úgy döntött, hogy a szívéhez legközelebb álló kékszalagos és a kék kovácsolt típusú galambok tenyésztésére helyezi a hangsúlyt. Elhatározása helyesnek bizonyult, kék mondainjai sorra hozzák a kiváló eredményeket. Két éve egy új vállalkozásba kezdett: Magyarországon először, egyedülálló módon, megpróbálja kitenyészteni a sárga kovácsolt színt.

Évek alatt történő megfelelő párosítással lehet elérni, hogy egy állat magán hordozza mindazokat a jegyeket, amelyek egy versenyen elvárásként szerepelnek. Fábián Bertoldnak mintegy nyolcvan galambja van, de mindet megismeri, tudja melyik szülőktől származnak.

A párválasztást nem bízza a véletlenre, ő párosítja őket külön ketrecekbe a párzási időszak idején, hogy ne érintkezzenek más galambbal. Olyankor néhány hétig nem engedi ki őket a többiekhez, utána már együtt maradnak egész életükre. Téli időszakban, amikor nem párzanak, együtt van mindegyik madár.

Egyesület létrehozása a cél

Fábián Bertold a mondain fajtaklub gazdasági vezetője és az észak-magyarországi vezetője is egyben. Ahhoz, hogy valaki a mondain fajtaklub tagja lehessen, be kell lépnie valamelyik egyesületbe. Jelenleg Nógrád az egyetlen olyan megye az országban, ahol nincs egyesület, ami a Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők Országos Szövetségéhez tartozna. Hiába van rengeteg galambász Nógrádban, valamennyien valamelyik megyén kívüli egyesülethez tartoznak. A csesztvei tenyésztőnek az a feltett szándéka, hogy jövőre létrehoznak a megyében egy olyan egyesületet, amely egyesíti a galamb-, nyúl-, baromfi- és aprómadár- (pinty, papagáj) tenyésztőket.