Mesterek és tanítványok: újabb pedagógusportrék láttak napvilágot

Az első 2005-ben Életutak címmel látott napvilágot – s 2006-ban egy második kiadást is megért – ezt 2011-ben a Mesterek és tanítványok – Pedagógus­portrék I. majd 2015-ben a Pedagógusok civilben című könyv követte. Mindegyiknek azonos célja volt. Megőrizni a példaszerű életutak tanulságait, s felhívni a társadalom, a közvélemény – tágabb és szűkebb környezetben egyaránt – figyelmét a gyermeknevelés szépségeire, sokszínűségére, az önzetlenül, hivatásszerűen végzett munka értékeire.

Óvónők, tanítók, általános és középiskolai tanárok szerepelnek a Mesterek és tanítványok – Pedagógusportrék II. című kötetben.

Nyolcan – Bakonyi Pálné Vincze Ágnes, Barabás György, Csomor Antal, Krajnák Tibor, Ponyi Béla, Szarvas József, Varga István és Varjasi László – sajnos már eltávoztak az élők sorából, de emlékük él kollégáik, tanítványaik körében. Bódis Bertalan, Győrffy Dezsőné, Kapás Józsefné, Kovács Ferenc, Mocsári Gergely, Nagy Zoltán, Patakiné Kerner Edit, Romhányi Flóriánné, Sturmann Jenőné, Szabó Istvánné Baranyi Katalin, Szarvas Józsefné, Tibay András, Trencsényi Borbála és Ujhelyiné Csincsik Orsolya névsorból viszont a legtöbben meg is jelentek a minapi könyvbemutatón és személyesen vették át a ­köteteket.

Valamennyiükre érvényes Váci Mihály költő e foglalkozásra, hivatásra különösen jellemző sorai: „És érezzék egy kézfogásról rólad, / hogy jót akarsz és te tiszta, jó vagy, / s egy tekintetük elhitesse véled: / szép dolgokért élsz – és érdemes élned.”

A Mesterek és tanítványok új változatában huszonkét pedagógusportré található. Nyolcan sajnos már nincsenek az élők soraiban, róluk értelemszerűen volt kollégáik, diákjaik, hozzátartozóik, barátaik mondják el véleményüket a kötet lapjain. A további tizennégy óvónő, tanító, tanár esetében alapként az önvallomások szolgálnak és ezek egészülnek ki mások emlékeivel, az együtt átélt közös élményekkel.

A Civil Hónap keretében megrendezett könyvpremiert két zeneiskolai növendék – Somoskői Jázmin, illetve Sára – műsora vezette be, majd Tóth Marianna, a Magyar Pedagógia Társaság megyei elnöke köszöntötte a megjelenteket, Fekete Zsolt, Salgótarján Megyei Jogú Város polgármestere a támogatók nevében is üdvözölte a szerzőket, a könyv szereplőit, szerkesztőit. Nagy tisztelettel és elismeréssel szólt azokról, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy a gyermekek a világra nyitottan, tájékozottan lépjenek ki a nagybetűs életbe. A köszöntőket követően kapták meg a könyveket az érintettek – illetve családtagjaik – néhány találó, jellemző mondat kiemelése közepette.

Trencsényi László, a Magyar Pedagógiai Társaság elnöke – aki nem mellesleg az ajánlást is írta a kiadványhoz – méltatta a megyei tagozat színvonalas munkáját, amelyet kézzelfoghatóan fémjelez e könyvsorozat életre hívása is. Azt hangsúlyozta, hogy az emlékezet fenntartása fontos tényező a pedagógustársadalom identitástudata szempontjából is. Örömét fejezte ki, hogy e kezdeményezés bekerült a Nógrád Megyei Értéktárba is. A címzetes egyetemi tanár hozzászólását követően lelket melengető, illetve megrázó gondolatok hangzottak el. Tótok Csilla Szarvas Józsefné testnevelőtanárnak, Zsuzsa néninek mondott köszönetet egészségi állapota javítása érdekében kifejtett szakmai munkájáért, illetve azért, hogy barátjának fogadta mentoráltját.

Hazelbach Anna viszont a már tizennyolc évvel ezelőtt elhunyt Ponyi Bélára, egykori nevelőtanárára, a megyei gyermekvédelem kiemelkedő személyiségére emlékezett. Gyakorlatilag megismételte a könyvben általa leírtakat: Hálás vagyok a sorsnak, hogy ismerhettem. Igaz ember volt, szerette a gyerekeket, értük élt, dolgozott.

Szabó Istvánné szerkesztő megköszönte munkatársainak – Czene Gyulánénak, Huszárné Kraft Valériának és Varga Csillának – a kötet megjelentetése érdekében végzett tevékenységét. A kiadványnak a napokban Rétságon is volt már bemutatója, október 29-én pedig ­Budapesten lesz.