Megéri beszélni a német nyelvet felénk

A nyelvoktatás elsősorban köznevelési feladat, ugyanakkor az intézmények nem mindig tudják befolyásolni diákjaikat, amikor a nyelvválasztás kérdése felmerül. A tanulók legtöbb esetben maguk döntik el, melyik idegen nyelvet szeretnék tanulni, és mivel kiskorúakról beszélünk, jó okunk van azt gondolni, hogy többségében szülői döntés áll a háttérben. Tehát a szülők nagy szerepet játszanak abban, milyen nyelvet tanítanak az iskolákban, német nyelvet pedig egyre kevesebb intézményben oktatnak.

Nem lesz gond, ha a német témanapokon múlik az, hogy a jövőben többen választják-e majd a nyelvet. Legutóbb is gazdag programot sikerült összeállítaniuk a szervezőknek, számos oldalát megmutatva a német nyelvterületek kultúrájának. A diákok bepillantást nyerhettek a német autógyártásba, zeneszerzők és tudósok, német kutyafajták, svájci, osztrák és német csokoládék gyártásának titkai tárultak fel előttük. Persze nem maradhattak el a 2. világháborús témák, ahogy Luther Márton kora és világa, vagy a Habsburg-ház betegei sem. Minden osztály bemutatott egy német tartományt, német filmeket nézhettek egy sörfőzőmester pedig kedvelt német sörfajtákról mesélt nekik. A műszaki érdeklődésűek a Zollner Elektronik üzemébe is ellátogattak.

Az újlatin nyelvek – spanyol, francia, olasz – dacára annak, hogy a világ számos országában százmilliók anyanyelve, Nógrád megyében labdába sem rúghatnak, elenyésző számú diák tanulja csak őket. Összességében elmondható, hogy a világnyelvek közül az angol egyértelműen egyeduralkodó lett a nyelv­oktatásban.

A Balassi Bálint Gimnázium német nyelvi munkaközössége ezen a helyzeten is szeretne változtatni. Éppen ezért többek között német témanapot szerveztek iskolájukban. Mészáros Adrienn tanárnő, a munkaközösség vezetője számolt be tapasztalataikról.

– Ausztria itt van a szomszédban, a környéken számos német cég található, a német nyelv mindig is jelentős történelmi szerepet töltött be Magyarországon, mégis tendencia lett, hogy egyre kevesebb iskolában tanítják. Ezt sajnos évről évre tapasztaljuk, az általános iskolákból érkező gyerekek között is mind kevesebben tanulják ezt a nyelvet, az angol mellé második idegen nyelvként is egyre ritkábban választják. Mi szeretnék megmutatni, hogy aki tud németül, annak sok lehetőség áll a rendelkezésére. Sok a magyar–német felsőoktatási kapcsolat és a magyarországi német érdekeltségű vállalat hazánkban. – mondta a tanárnő.

Mészáros Adrienn hozzátette: az üzleti racionalitáson túl arról sem szabad megfeledkezni, hogy Magyarországon létezik egy erős német nemzetiségi közösség. Az angol szükségszerű, ugyanakkor Európa sokszínűségét jó lenne megőrizni.

A német nyelv elsajátítása után könnyebb az angol megtanulása, mint fordítva. A környező országokban is sokan használják, nagyobb valószínűséggel tudunk szóba elegyedni németül, mint angolul. Német nyelvterületen természetesen ez az elsődleges munkanyelv, de a magyar területen lévő multicégek nagy része is megköveteli a német nyelvtudást. Stabil német nyelvismerettel a nagy német cégeknél megbecsülésnek örvendhetünk.

Több oka van annak is, hogy a német nyelv tanulásától sokan ódzkodnak. Egyesek túl durvának találják, ami népszerű humorforrásként is szolgál az interneten, másoknak túl bonyolult a nyelvtan. Valóban, németül tanulni nem a legkönnyebb, talán némileg szabályozottabb nyelv, mint például az angol. Ez azonban nem minden esetben hátrány. Könnyebbség például az angollal és a franciával szemben, hogy a német nyelvet viszonylag könnyen meg lehet érteni.