Küzdenek a madarakért és a fatolvajok ellen is

Télen munkájukhoz tartozik a fa­lopások megakadályozása, a védett állatfajok megfigyelése, szükség esetén mentése is. A témáról Harmos Krisztiánnal, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság őrszolgálati osztályának munkatársával, a Nógrád-Ipoly tájegység vezetőjével beszélgettünk.

– Mire kell kiemelten koncentrálniuk a téli időszakban a természetvédelmi őrszolgálat embereinek?

– Az őrszolgálat őrzési feladatai közül a téli időszakban a falopás adja a legtöbb feladatot. Ez a nemzeti park igazgatóságok vagyonkezelésében lévő erdőkben az anyagi káron és erdőgazdálkodási problémákon kívül súlyos természetvédelmi problémát is jelenthet. Az ilyen erdők természetvédelmi kezelésének célja, hogy folyamatosan növekedjen a biológiai értékük, amelyet a nem természetvédelmi célú belenyúlások, így a falopás is, jelentősen megakaszthatnak. A falopás gyakran éppen a nagy biológiai értékű fákat érinti. Ilyenek például az odvas, a nagy méretű vagy a holt fák. Ezek a legtöbb erdőből hiányoznak sajnos. A természetvédelmi kezelés alatt álló erdőkben a falopások megakadályozása ezért dupla felelősséget jelent! A télen fagyott talaj a gyepterületek természetvédelmi kezelésében is fontos időszak. Ilyenkor lehet a gyepek helyreállítását, fenntartását szol­gáló munkákat úgy elvégezni, hogy a talajra és az élővilágra a legkisebb negatív hatást gyakorolják.

– A téli időjárási körülmények között a legtöbb madárfajnak nehéz az élelem megszerzése, az is előfordul, hogy a táplálékhiány miatt egy-egy madár mentésre szorul?

– Igen. A téli időszak a védett állatfajok mentése szempontjából is külön figyelmet kap. Keményebb teleken a táplálék­hiány különösen a ragadozó madarak, közöttük a baglyok számára lehet veszélyes, ilyenkor gyakran hívják a természetvédelmi őrszolgálatot legyengült madarak mentésére. A vastag hótakaró egyes fajokat, például az erdei fülesbaglyot, a gyöngybaglyot a hótakaró nélküli műutakra csábítja táplálékszerzésre. Emiatt ilyenkor a gázolások száma is jelentős mértékben növekszik. A téli táplálékhiányon a ragadozó madarak esetén időszakos etetéssel segíthetünk, ez a Cserhátban elsősorban az itt költő parlagi sasok ellátására irányul.

– Vannak még a mentésen és az etetésen kívül olyan teendők, amik ilyenkor a madarak védelmét szolgálják?

– A mesterséges fészkek és odúk kihelyezése is javarészt téli munka. A ragadozó madarak védelmének egyik fontos eszköze a megfelelő helyszínre kihelyezett műfészek. Ez a fészket nem rakó fajok, elsősorban sólyomfélék, illetve a fészekrakó fajok esetében is használatos. Jelentőségét az adja egyrészt, hogy olyan helyeken lehet fészkelésre bírni a madarakat, ahol kevesebb zavarásnak vagy egyéb veszélynek vannak kitéve. Másrészt a megfelelően megépített, különösen a fémből vagy fából készült, illetve a fatálca alapra ágakból rakott műfészek stabilabb, az időjárásnak jobban ellen­álló lehet, mint a természetes fészkek. A Cserhátban kihelyezett műfészkeket eddig elsősorban a parlagi sas, a kerecsensólyom és a vörös vércse foglalta el szívesen. A műfészkek időszakos karbantartása, a madárodúk tisztítása szintén a téli időszak munkája.

– Mit tehet az átlagember a természetért, segítheti-e valamivel a természetvédelmi őrszolgálat munkáját?

– Igen, leginkább az énekesmadarak etetésével. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján, a www.mme.hu-n sok hasznos információ olvasható a madáretetéssel kapcsolatban. Amennyiben valaki sérült, vagy legyengült madarat talál, akkor a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságot kell értesítenie az alábbi telefonszámokon: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – központi telefonszám: 36/411-581, Nógrád-Ipoly Természetvédelmi Tájegység: 30/349-5715.