Kecsegtető az ipari szakma: ösztöndíjjal támogatják a nógrádi növendékeket

A szakképzésben tanulóknak korszerű tantermek, műhelyek állnak rendelkezésükre, az oktatás eredményességéhez Salgótarjánban, Balassagyarmaton, Bátonyterenyén, Pásztón, Rétságon és a Nógrádsápon kihelyezett oktatási telephelyeken, amelyhez több százmillió forint értékű fejlesztésekkel járul hozzá a Salgótarjáni Szakképzési Centrum (SSzC).

– Megyénkben a legnépszerűbbek a szakgimnáziumi osztályok, de a szakközépiskoláinkban is kiemelt helyen szerepelnek az informatikai ágazati képzések, amelyet az SSzC több iskolájában is folytatnak – mondta el lapunknak Gembiczki Ferenc, az SSzC főigazgatója.

– A szaktárca és a piac elvárása ugyanakkor az, hogy a képzőhelyek a hiányszakmákban is biztosítsák a szakemberek utánpótlását. Ezeknél a szakmáknál ösztöndíjjal segítjük a növendékeink tanulmányait. Az intézményeinkben a hiányszakmák több mint fele oktatva van – jegyezte meg a főigazgató.

Ilyen támogatás a Szabóky Adolf ösztöndíj, amely nappali, iskolai rendszerű oktatásban szerezhető meg. Az ösztöndíj folyósításának időtartama szakközépiskolák esetében attól a tanévtől, amelytől a szakma hiány-szakképesítésnek minősül, a tanulmányokat lezáró szakmai vizsgaidőszak végéig szól, a szakgimnáziumoknál pedig az ágazati képzésben résztvevő tanulók a szakmai vizsgára felkészítő évfolyamon vizsgaidőszak végéig részesülnek az ösztöndíjban.

A támogatás mértéke a szakközépiskola első félévében havi tízezer forint, majd ezt követően a tanulmányi eredménytől függően 35 ezerre is emelkedhet. A szakgimnázium szakképzési évfolyamának első félévében az előző, 12. tanév tanulmányi átlaga alapján számítják ki, akár a havi 50 ezer forintot is elérheti.

Számos mesterség ma hiánycikk

Szeles János, a Salgótarjáni Ipartestület elnöke negyven éve vállalkozó. Fő cége személyszállítással foglalkozik. Néhány éve a tapasztalt és felkészült gépkocsivezető hiánya okoz időnként nehézséget.

– Előfordult, hogy a megyén kívülről kellett munkást hoznom, mert nem találtam itt senkit – mondta Szeles János. – Szakemberhiány van még a kőműveseknél, az ácsoknál, a hegesztőknél és még folytathatnám a sort. Annak ellenére, hogy az iskolák ösztöndíjakkal támogatják a tanulókat, a cégek pedig kiemelt bérezést kínálnak a szakmunkásoknak.

Az elnök elmondása szerint nehézségeket okoz az elöregedő társadalom és a munkaerő elvándorlása, ami már a családi kisvállalkozásokra is hatással van. A cégek számára sokszor fontosabb a munkaerő felvétele és megtartása, mint a hatékonyság növelése.

A duális képzésben a gyakorlóműhelyeket biztosító vállalkozásokkal mind az iskolák, mind pedig a szakképzési centrum vezetői jó kapcsolatot ápolnak. A diákokat itt döntően szerződéses formában fogadják: a cégek a tanulószerződéseket a kamara közreműködésével kötik meg.

Az SSzC intézményeiben felnőttképzés és felnőttoktatás is folyik, amely a Nógrád Megyei Kormányhivatal Munkaerőpiaci és Alapkezelő Munkaügyi Főosztálya által kiírt képzéseket jelenti. A felnőttoktatást iskolarendszerű képzésben, esti tagozaton végzik az SSzC iskolái.

– A diákjaink külső képzőhelyeken, vállalkozási környezetben szerezhetnek munkatapasztalatokat a leendő szakmájukról, hiszen tisztában kell lenniük a velük szemben támasztott elvárásokkal, meg kell ismerniük a technológiai és gazdálkodási környezetet, amelybe a szakma megszerzését követően kerülnek majd. A munkaadók ezzel a lehetőséggel élve ma már költséghatékonyan biztosíthatják a szakember-utánpótlásukat – mondta Gembiczki Ferenc.

Hozzátette: közös célokért dolgoznak, mert hisznek abban, hogy Nógrád megyében a vállalkozások erősödnek, amihez intézményük is hozzájárul.

Salgótarjánban, a szakképzési centrumban éppen a kőműves­szakma alapjait sajátítják el a diákok.