1956

2018.10.23. 19:47

Így emlékeztek meg az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeiről szerte a megyében

Összegyűjtöttük, hogy miként emlékeztek meg 1956-os forradalom eseményeiről a nógrádi településeken.

Munkatársainktól

Karancslapujtő

Nógrád Megye Önkormányzata a forradalom emléke előtt tisztelegve idén Karancslapujtőn hívta össze ünnepi közgyűlését. A program 10 órától a helyi római katolikus templomban ünnepi szentmisével kezdődött, majd a művelődési házban megtartott megemlékezésen Baksa Sándor polgármester köszöntötte a megemlékezőket. Megköszönte a megye vezetőinek, hogy a községet tartották érdemesnek arra, hogy együtt ünnepeljenek, és megemlékezzenek a 1956-os forradalom hőseire, mindazokért akik életüket adták a szabadságért. Balla Mihály, országgyűlési képviselő köszöntőjében elmondta: a leigázott, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és az igazságért mint bármelyik nép a világon az elmúlt húsz esztendőben.

– Ahhoz, hogy ezt a leckét megértse a fülét betömő, szemét eltakaró nyugati társadalom, sok magyar vérnek kellett elhullnia. Ez a vérfolyam most már alvad az emlékezetben. Annak idején rengeteg fiatal, magyar ember adta életét egyrészt a diktatúra legyőzésért, másrészt a szovjet elnyomás alól való kiszabadításért. 1956 egyben a szabadság jelképe, mely szót a magyarok annak idején aranybetűkkel írták be a világtörténelem nagykönyvébe.

Az ünnepi köszöntők után a Nógrád Megyei Közgyűlés által alapított Bérczy Károly-díjat kiemelkedő sport munkájáért Hugyecz Erik vehette át, aki korosztálya egyik legtehetségesebb és leggyorsabb motokrosszosaként tartják számon. Ötszörös magyar bajnokként, kupa győztesként, válogatott versenyzőként állja meg a sportágban a helyét.

Salgótarján

Skuczi Nándor, Nógrád Megye Önkormányzata Közgyűlésének elnöke megemlékező beszédében elmondta: – Talán nincs is a fővároson kívül még egy olyan hazai település, amely nagyobb véráldozatot szenvedett volna dicsőséges forradalmunk évében, mint Salgótarján. Salgótarján és ’56 összetartoznak. Ezt eddig is tudta mindenki, csak nem nagyon voltunk rá büszkék, talán nem is nagyon emlegettük. Vagy ha igen, hát halkan, hol tiltva, hol titkolva. Még akkor is igaz ez az állítás, ha tisztában vagyunk vele, hogy forradalmunk és szabadságharcunk vérbe fojtása után maga a bolsevik hatalom volt az, ami megpróbálta Salgótarján igaz történelmét elhallgatni vagy letagadni. Fekete Zsolt, Salgótarján polgármestere emlékező beszédében felidézte, hogy 62 évvel ezelőtt, 1956-ban a magyar nép történelme során már sokadjára jelentette ki, hogy nem kér a zsarnoki elnyomásból. Ahogyan korábban többször, így '56-ban is csak véres harcok árán sikerült megfékezni a nép akaratát.

– Különös helyzetben vagyunk mi, Salgótarjániak. Ugyan a harcok nagy része Budapesten zajlott, a hősök szobrai, a nagy szabású megemlékezések nem nálunk vannak, ám az októberi eseményeket követő, legvéresebb, leginkább megmagyarázhatatlan erőszakos leszámolás mégis itt történt, Salgótarjánban. Ezért mi emlékezünk az 1956. december 8-án tüntető tömegre, és a kegyetlen sortűz ártatlan áldozataira. Sokan, akik részt vettek a harcokban még mindig közöttünk élnek, ők azok akik megélték azt a küzdelmes két hónapot, és az ezt követő évek véres leszámolásait. A szabadság előbb vagy utóbb utat tört, az 56-os forradalom legnagyobb sikere, hogy fény gyújtott a sötétségben, megmutatta, hogy a felgyorsuló világban a modern birodalmak, és diktatúrák korában is a szabadságvágyé, az átlag emberé a legnagyobb erő és hatalom, ha összefognak egy közös célért. A rendezvény végén a jelenlévők koszorúzást tartottak, néma főhajtás mellett helyezték el az emlékezés virágait.

 

Balassagyarmat

A Bajcsy-Zsilinszky úti 1956-os emlékműnél rótta le tiszteletét a város a forradalom és szabadságharc eseményei és mártírjai előtt kedden. Medvácz Lajos polgármester ünnepi beszédében a pesti srácokat és a forradalom valamennyi vidéki résztvevőjét szabadságharcosoknak nevezte és példaképp állította a mai fiatalok elé. Mint mondta, ezek az emberek átérezték a szabadság különleges ízét és hajlandóak voltak akár az életüket is feláldozni azért.

A megemlékezés ünnepi testületi üléssel és a kitüntetettek tiszteletére rendezett állófogadással folytatódott a Művelődési Központban, ahol kiosztották az idei szakmai díjakat. Balassagyarmat Kiváló Pedagógusa kitüntetésben részesültek: Szirákiné Imre Katalin, Lászlóné Bratyinka Katalin, Harsányi János Elemér. Balassagyarmat Kultúrájáért-díjban részesült Antal Gusztávné. Balassagyarmat Egészségügyéért díjat kapott dr. Gajdos Barnabás, Pelhős Istvánné. Balassagyarmat sportjáért-díjban részesült Erdélyi István és Takács Csaba. Dóra Istvánné és Godáné Újhelyi Mónika Balassagyarmat Szociálpolitikájáért-díjat kaptak.

Bátonyterenye

Amint megyeszerte, így Bátonyterenyén is megemlékeztek az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseiről október 23-án, kedden a Salgótarjáni SZC Fáy András Szakgimnáziumának, Szakközépiskolájának, Szakiskolájának és Kollégiumának udvarán.

Letovai Zoltán, Bátonyterenye alpolgármestere ünnepi beszédében úgy fogalmazott, hogy sok éven át csupán apáink és nagyapáink emléke őrizte meg 1956 valódi arcának emlékét, így a forradalom és szabadságharc megünneplésének nagy jelentőséggel bír abban, hogy mindannyian emlékezzünk és tükörbe nézzünk. Az alpolgármester elmondta: akár csak abban az időben, most is nagy jelentőséggel bír a nevelés, hiszen ’56-ban a Műegyetem hallgatói vették kezeikbe az ország sorsát. „Egy nemzet ereje a kiművelt emberfők sokaságában rejlik…” idézte Gróf Széchenyi István szavait Letovai Zoltán, majd kiemelte ehhez összefogásra van szükség, amelyben mindenkinek a saját szintjén kell hozzátennie a közös cél elérése érdekében.

– A méltó ünneplésnek nagy hatása van a mindennapjaink alakítására is, így kötelességünk megemlékezni arról, hogy itt Nógrád megyében is folytak harcok és tisztelettel kell adóznunk azok előtt, akik egymásért, a szabadságért és a hazánkért harcoltak. Ma sem akarhatunk mást, mint szabadságot, törvényességet és létbiztonságot és fontos, hogy egy szabadságra született nemzet felett soha többé ne uralkodhasson erőszak és kegyetlenség – zárta sorait Letovai Zoltán.

Ezt követően a szózat elhangzása előtt elhelyezték a megemlékezés koszorúit a Fáy András szakgimnáziumának falán lévő emléktáblán.

Rimóc

A községben az elmúlt évben felavatott 1956-os emlékműnél, a fiatalok műsorával, amelyben felelevenítették a 62 évvel ezelőtti budapesti eseményeket, kezdődött az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére rendezett községi ünnepség. Beszkid János Rimóc község polgármestere ünnepi köszöntőjében előbb arról szólt, hogy 1956 október 23., éveken át agyonhallgatott, sok hazugsággal teletűzdelt nap volt, ma piros betűs ünnep. Utalt rá, hogy a szovjet túlerővel szemben harcoló magyarságot cserbenhagyta az Egyesült Államok, hallgattak a franciák, az angolok, nem vállalták fel a Szovjetunióval szembeni esetleges konfliktust. Magukra hagyták a magyar népet. Ezt követően azt mondta, a magyar nép a világszabadság zászlaját vitte 1848-ban, 1956-ban, viszi ma is. Így szólt: Nekünk úgy kell beszélni az 1956-os forradalomról, hogy a diákság magáévá tegye és érezze a forradalom gondolatát. A mi dolgunk, hogy a következő generáció megismerje az igazságot, hogy egy nép Európa közepén saját maga akart és akar dönteni sorsáról. Ebben segítsen minket a mindenható mondta végezetül. A község vezetői, intézmények, civil szervezetek képviselői elhelyezték a hála koszorúit az emlékműnél, mécses gyújtással rótták le kegyeletüket a hősök előtt.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!