23°
30°
14°

Régi tüzérek találkoztak egykori állomáshelyükön

Forradalmi időkben alakult meg 1848-ban a Magyar Honvédség, és a később kirobbanó szabadságharcban a katonák hősies küzdelmet vívtak előbb a Habsburgok, később az ő kérésükre bevonuló orosz csapatok ellen. Erre, illetve a laktanyában és a szolgálati helyeken együtt töltött kellemes napokra-hetekre is emlékeztek az egykor itt állomásozó légvédelmi tüzérek.

Miközben a művelődési házba sorra megérkeztek a vendégek, köztük itt szolgált közkatonák és tisztek, a busszal beguruló szolnoki légierő-zenekar tagjai nagy óvatossággal vitték be az épületbe hangszereiket.

Később, a szomszédos parkban található kopjafánál a légierő-zenekar felvezetését követően a résztvevőket először Csordás István, a Nyugállományú Légvédelmi Tüzérek Bajtársi Egyesületének elnöke köszöntötte, majd Kozsik János szólt a megjelentekhez. A nagyoroszi légvédelmi ezred utolsó parancsnoka két pillérre alapozta beszédét. Először azt a folyamatot méltatta, amelynek során százhetven esztendővel ezelőtt fokozatosan kialakult a magyar honvédség felépítése, megindultak a toborzások, komoly múlttal rendelkező főtisztek vezényelték a kiképzést, és mire elérkezett az 1849-es tavaszi hadjárat Buda várának megvívásával záruló diadalmas sorozata, már hadi tapasztalatok terén is kiemelkedtek ezek a katonák.

A szolnoki légierő-zenekar tagjai szolgáltatták a zenét – fotó: T.A., NMH

Akiknek bátorságát, helytállását, hősiességét tökéletesen mutatja az a tény, hogy az osztrák haderő egyedül képtelen volt felmorzsolni a honvédséget, csak a császár által könyörögve behívott, többszörös túlerőben lévő cári csapatok tudták fegyverletételig kényszeríteni a magyarokat.

Másrészt a nyugalmazott tüzér főtiszt szólt azokról a közelmúltban bekövetkezett változásokról, amelyek a Zrínyi 2020 elnevezésű haderőfejlesztési programban szerepelnek. Kiemelte, nagyon sokat kell még tenni azért, hogy igazán erős legyen minden egyes magyarországi fegyvernem, hiszen egy állam csak akkor képes hatékonyan megvédeni magát, biztosítani határait, ha korszerűen felszerelt, professzionális hadsereget tud fel­állítani.

A tüzéri találkozó második felében már a baráti beszélgetéseké, a közös múlt fel­idézéséé lett a főszerep. A bajtársi egyesület művelődési házban található irodájában pedig kis kiállítás is bemutatta, miként alakult az élet az 1950-es évekből a nagyoroszi laktanyában és a börzsönyi lőtereken, egészen az ezred „haláláig”, a megszüntetésig.

Kiemelt fotónkon: Történelmi tettekre és a közelmúltra egyaránt emlékeztek. Tisztelgés az ünnepségnek helyet adó parkban található kopjafánál – Fotók: Torjay Attila, NMH

 

 

Hozzászólások