Statisztikák támasztják alá, hogy a lakástüzek és a szén-monoxid-mérgezések kiváltó okai között elsősorban a fűtőberendezések karbantartásának a hiánya áll. A lakástüzek legfőbb forrása a nyílt láng használata. Ilyennel leginkább a tűzhelyek, kandallók, kályhák rendelkeznek, így kiemelten kell arra figyelnünk, hogy semmilyen gyúlékony anyagot ne tároljunk a berendezések közelében – hívta fel a figyelmet Szeles Péter.
A kémények is tudnak tüzet okozni, a legtöbb ilyen eset arra vezethető vissza, hogy az égéstermék-elvezetőben lerakódott elszurkosodott korom meggyullad, például a helytelen tűzrakás, illetve a nem megfelelő tüzelőanyag használata miatt. Az okok között második helyen szerepel a kémény építőanyagainak elöregedése, az égéstermék-elvezető nem megfelelő műszaki állapota – hangsúlyozta a hivatalvezető.
Bírságra számíthat, aki akadályozza a kéményseprő munkáját
Fotó: Hegedűs Márk/NMH
Hozzátette: Egy lakástűz esetén csak néhány perc áll a lakók rendelkezésére, hogy felmérjék a helyzetet és biztonsággal elhagyják az otthonukat. Számos esetben a lakásokban kialakuló tüzet, főleg éjjel, a bent tartózkodók túl későn vagy egyáltalán nem észlelik, ami súlyos sérüléshez, esetleg halálhoz is vezethet. Éppen ezért minden hasonló esetben azonnal a tűzoltók segítségét kell kérni, de mindennél lényegesebb, hogy megelőzzük a problémát.
Fontos, hogy a fűtőberendezésben csak olyan anyagot égessünk, amelyre azt megtervezték. A fa- és széntüzelésű kazánnal vagy kályhával rendelkezőkre nagyobb veszély leselkedik, már csak azért is, mert egyesek nem megfelelő tüzelőanyagokat használnak. Sokan az anyagi körülményeik miatt a kommunális hulladékot, a műanyag palackot, a rongyokat és egyéb textíliákat is a kazánban égetik el. Azon túl, hogy ezeknek az anyagoknak nincs fűtőértékük, az égéstermékük képes eldugítani a kéményt. A hatóság ezzel kapcsolatban már számos közérdekű bejelentést kapott. Például sok helyen bútorlapokat is felhasználnak tüzelési célra, azonban ezek festék- és ragasztóanyaggal vannak átitatva, ami különösen ártalmas az egészségre és a környezetre is.
– Szilárd tüzelésű fűtőberendezésben kizárólag papírhulladék és veszélyesnek nem minősülő, kezeletlen, száraz fahulladék égethető el biztonságosan – közölte Szeles Péter, aki azt is elárulta, hogy a tüzelőberendezések használatát szabályzó kormányrendelet megsértőivel szemben a környezetvédelmi hatóság eljárást indít és bírságot szabhat ki.
Életet menthet a kéményseprő
Szeles Péter a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hivatalvezetője arra is kitért, kevesen ismerik a veszélyforrásokat, pedig a koromlerakódás számtalan módon megelőzhető, elsősorban felülvizsgálattal. A kéményseprő szakemberek feladata, hogy észleljék a hibákat és hiányosságokat. Társasházakban évente kötelező elvégeztetni a kéményseprést, míg családi házak esetén az ott lakó dönt ennek időpontjáról. Az ingatlantulajdonosoknak célszerű a kéményseprőket még a fűtési szezon kezdete előtt értesíteni. Egyrészt a szakemberek akkor még kevésbé leterheltek, másrészt nem kell „tűzoltómunkát” végezniük, hiszen az égő parázzsal nekik is meggyűlhet a bajuk. Elérhetőségük megtalálható a megyei katasztrófavédelem internetes oldalán.
