S, hogy milyen nagy megtiszteltetés ennek a kis nógrádi palóc falunak e listán szerepelni, elég csak belelapozni a világörökségekkel foglalkozó kötetekbe. Csupa természeti – sok más mellett az Egyesült Államok nyugati részén fekvő Grand-Canyont, az ecuadori Galápagos-szigetcsoportot, a szlovákiai dobsinai jégbarlangot – és építészeti csodát – az indiai Tádzs Mahalt, az egyiptomi piramisokat, a kínai nagyfalat, a jordániai Petrát – sorakoztatnak fel. Az előző kategória esetében a megőrzésért, az utóbbiban a létrehozásáért is elismerést érdemelnek elődeink, kortársaink földkerekség-szerte. A világörökség intézményét az Egyesült Nemzetek Szövetsége nevelési, tudományos és kulturális szervezete, az UNESCO hozta létre 1972-ben azzal a céllal, hogy tudatosan járuljon hozzá a földi civilizáció kivételes értékeinek megóvásához. Az egyezményt aláíró, a programban részt vevő államok kötelezettséget vállaltak a területükön található, már világörökségnek számító vagy arra esélyes helyszínek védelmében.
Természetesen nem hiányozhatott a kötetből Nógrád büszkesége, Hollókő sem
A Világörökségek Magyarországon című reprezentatív kiadvány – amely az Alexandra Könyvesház Kft. kiadásában a közelmúltban látott napvilágot – két nógrádi, jelesül salgótarjáni szerző munkája. A szebbnél szebb, nemcsak látványos, de sok ismeretet is hordozó, zömmel nagy méretű színes képeket Rigó Tibor fotóriporter készítette, az összekötő – mintegy a felvételeket értelmező, kommentáló – szövegeket Andrásfalvi-Faragó Zoltán írta mindenekelőtt tényszerűségre törekedve, de egyszersmind olvasmányos formában. Rigó Tibor korábban hosszú éveken át volt munkatársa a megye – 1964 óta létező – napilapjának, Faragó Zoltán pedig jelenleg is az egyik szerkesztője a Nógrád Megyei Hírlapnak. De nemcsak az újságkészítésben van sok tapasztalata a két kollégának: az elmúlt évek során számos hasonló kötet életre hívásában működtek már közre, minthogy mindketten nagyon jól ismerik a megye minden települését, s mesterei a szakterületüknek. Ez főként a Hollókőről való fejezet elkészítésében kamatozott, de nem idegen tőlük a többi világörökségi helyszín sem.
Az új kiadványban kilenc nemzeti értéket vettek górcső alá, holott esetenként nyolcról lehet olvasni, hallani. A különbség abból fakad, hogy a nógrádi szerzőpáros külön mutatja be Budapest két világörökségként számon tartott nevezetességét: az Andrássy utat és a Hősök terét, valamint a Budai Várnegyedet és a Duna két partját. Andrásfalvi-Faragó Zoltán számba veszi a magyar várományosokat is.
További helyszínek
Értelemszerű, hogy az említett hollókői ófalun és a főváros két nevezetes helyszínén kívül a két nógrádi szerző kötetében is szerepel a Gömör-Tornai barlangrendszer, tehát az Aggteleki- és a Szlovák-karszt, a Fertő-tavi kultúrtáj, a Hortobágyi Nemzeti Park, a Pannonhalmi Bencés Főapátság és környezete, Pécs/Sopiane ókeresztény sírkamrái, valamint a Tokaji történelmi borvidék. Az impozáns kiállítású kiadvány méltó a fotós, az író – és természetesen a kiadó – által választott exkluzív témakörhöz.
