13°

A tűz és a szenvedély járja át a táncukat

Varga Sándor és Laurencsik Liliána a Havanna Táncstúdió Sportegyesület egyik kiemelt táncpárosa, akik rendre örömmel mérettetik meg magukat nívós versenyeken. A lelkes gyakorlás szép eredményeket szül, s fiatalkoruk ellenére már most számos elismerés büszke tulajdonosai.

– A tánc gyermekkorotok óta az életetek része. Hogyan vált ez szenvedéllyé?
V. S.: – Mindent édesanyámnak köszönhetek. Ő íratott be még az általános iskolában társastáncoktatásra, s így hamar megismerkedtem az alaplépésekkel. Ezzel párhuzamosan minden iskolai farsangra táncprodukcióval készültünk, amelynek elsajátításában én is segítettem az osztálytársaimnak. Eldöntöttem: komolyabban szeretnék foglalkozni a táncolással, s középiskolás fejjel csatlakoztam a Havannához.
L. L.: – Engem szintén anyukám ösztönzött arra, hogy elkezdjek táncolni. Első osztályos voltam, amikor már barátkoztam a hiphop műfajával. Három-négy évig csak ezzel foglalkoztam, majd jött egy sugallat: latin-amerikai táncokban is próbára szeretném tenni magam. Ezt követően lettem a Havanna tagja, ahol beleszerettem a társastáncok világába.

A salgótarjáni páros legközelebbi nagy versenye ősszel lesz, gőzerővel készülnek

Támogatókban is reménykednek

Sándor és Liliána edzőik – Nyilas Dániel és Nyilas-Antal Barbara – segítségével gyakorolnak a legtöbbet, de pesti oktatóikkal is sokszor edzenek. A fiatalok hálásak a sok segítségért, hiszen jó szakemberek nélkül kézzelfogható eredményeket sem tudnának produkálni. A páros a közelmúltban Pécsett, Budapesten, Mogyoródon, Losoncon és Nyitrán is a dobogós helyig táncolta magát. Mint mondták: nagyon szeretnek táncolni, ám komoly támogatók hiányában az állandó versenyek, s az ahhoz szükséges kellékek beszerzése súlyos pénzeket emésztenek fel. Remélik, hogy előbb-utóbb biztos támogatók is felkarolják majd a párosukat.

– Versenyeredményeitek egyértelműen arról árulkodnak, hogy kiváló az összhang közöttetek.
V. S.: – Liliána előtt több táncpartnerem is volt, azonban egy idő után éreztem: hiányzik valami plusz. Ezután az egyik edzésen szinte sorsszerűen kerültem Liliána mellé, s végig táncoltuk a délutánt. Szinte egyből egymásra hangolódtunk, már az első perctől kezdve meg volt közöttünk az a harmónia, amelyre mindaddig vágytam.
L. L.: – Az érzés abszolút kölcsönös volt! Én sem éreztem még előtte senkivel olyan összhangot, mint Sanyival. A versenysikerekhez nem elég a precíz tánctudás, muszáj, hogy legyen mellettünk egy megbízható pár, akivel jól érezzük magunkat, s akivel mindig felszabadultan rophatjuk a parketten.

– Hol volt a legemlékezetesebb versenyetek?
V. S.: – Személy szerint én mindegyik megmérettetésre szép emlékként gondolok vissza. Mindenhol tanulunk valami újat, s a szakmabeliektől rengeteg tanácsot és inspirációt kapunk a folytatáshoz. A szlovákiai versenyeket is nagyon élvezem, az ottani atmoszféra egy teljesen más világba repít…
L. L.: – Valamennyi verseny más és más, egy azonban közös: mindenütt részese lehetek egy aprócska csodavilágnak. Az országos bajnokságon harmadikok lettünk, amelyre igazán büszkén gondolok vissza. Nagyon jó érzés, amikor a sok munkának meglátszik az eredménye is. Azonban azt vallom: mindig van hová fejlődni!

– A latin-amerikai táncokra jellemző a tűz és a szenvedély. Ez adja nektek is az adrenalint?
V. S.: – Az egyik kedvenc táncom a szamba. A lendületes testtartásnak és a változatos ritmusnak köszönhetően egy kicsit mindig karneváli hangulatba kerülök…
L. L.: – A szamba engem is mindig felpörget, ám olykor egy-egy mozdulatsor komoly kihívás elé állít. Emellett a rumbát is nagyon szeretem, amely szenvedélyes és csábító táncként ismert. Itt a nő arra törekszik, hogy a férfit kihívó csípőmozgásával elcsábítsa. Egy a lényeg: tánc közben mindig szabadok vagyunk.

– Itt ül velem szemben két fiatal, akiknek a szemében látom: a táncolás már most több egy hobbinál. Mit csináltok a szabadidőtökben?
V. S.: – Igyekszem időt szakítani a barátaimra, de nagyon szeretek zenét hallgatni. S persze: táncolok, táncolok és táncolok! A tánc nekem egyet jelent a szabadidővel, eközben töltődöm fel igazán.
L. L.: – Heti ötször próbálunk annak érdekében, hogy minél jobb táncosokká váljunk. Valóban nincs sok időnk a lazításra, de ez nem is hiányzik. Emellett a barátaimmal természetesen én is sokat találkozom, sőt, moziba is szívesen járok.

– Gondolom, továbbra is gőzerővel versenyeztek…
V. S.: – A legközelebbi nagyobb versenyünk ősszel lesz, amelyre már most lelkesen és teljes odaadással készülünk. Ezenfelül kisebb megmérettetéseken is részt veszünk majd, s ha minden a terveink szerint alakul, akkor jövőre már C osztályból eggyel magasabb szintre léphetünk.
L. L.: – Nem kérdés: egy életen át táncolni akarunk! Szeretnénk, ha a tánc nem csupán a hobbink, hanem a munkánk is lenne. E cél érdekében pedig mindketten a Magyar Táncművészeti Egyetemen szeretnénk továbbtanulni. Az álmainkat mindig követnünk kell…

Hozzászólások

13°
Közepesen felhős
Cs
11°
P
Sz
V
Balesetek
Kishartyánnál traktor, Tarjánban őz okozott balesetet
nba / 20 perce
Kulcsemberei nélkül is nyert a Warriors
A címvédő Golden State Warriors Stephen Curry és Draymond Green nélkül is győzni tudott az észak-amerikai kosárlabda-bajnokság keddi játéknapján.
Jegygyűrű pezsgőben / 31 perce
Elárverezik a Sinatra házaspár hagyatékának egy részét
A hazáért és a szabadságért / 35 perce
II. Rákóczi Ferenc lesz a jövő év szellemi iránytűje
Tudatmódosítók / 1 órája
Bővült a tiltott dizájnerdrogok listája
Érdemes belevágni / 1 órája
Negyvenmilliárd forintos keretből segítik a vállalkozóvá válást
A kamera mestere / 1 órája
Lenyűgözte a szakmát a Zsigmond Vilmosról készült dokufilm
szenvedély / 2 órája
Felülmúlta az elvárásokat a honti Pásztor Múzeum első szezonja
Sziládi Krisztina