Filmen a hősök: Somoskőújfalu és Somoskő történelmi példája erőt sugároz

Az alkotásnak ugyanaz a címe – Hazatért falu (Pagi ad Patriam reversi) – mint amilyen elismerést tavaly de­cemberben Somoskőújfalu, illetve Somoskő településeknek ítélt az országgyűlés, s amelyet ez év februárjában a helyszínen adott át az illetékeseknek Kövér László, a parlament elnöke.

Czikora Zsolt immár többedszer készített dokumentumfilmet a múltidézés, az emlékőrzés szándékával. Foglalkozott már a megszűnt nógrádi szénbányászattal és a szintén ugyanerre a sorsra jutott salgótarjáni öblösüveggyártással, a Macskakő című filmjével pedig az egykori kőbányászok kemény munkája előtt rótta le tiszteletét. Meggyőződése ugyanis – mint egykori tanárának, a kulturális antropológiát és kollektív emlékezetet oktatott Murai Andrásnak – hogy „az emlékezés a létezés biztosítéka.”

E jelentős eseménynek az 1920-as trianoni békeszerződésig visszavezethető történelmi súlyú előzményei vannak. A két határ menti települést akkor ítélték ugyanis Csehszlovákiának. A lakosság azonban nem nyugodott bele ebbe a döntésbe s a helyi birtokokkal, kőbányákkal rendelkező dr. Krepuska Géza neves orvosprofesszor, illetve Liptay B. Jenő, a salgótarjáni Rimamurányi Vasmű Rt. akkori igazgatója állt az élére a visszacsatolási törekvéseknek, amelyek dr. Auer Pál jogi szakértő közreműködésével 1924. február 15-i hatállyal eredményre is vezettek. 1999-ben a Somosi Kultúráért Egyesület és a Somoskői Váralja Egyesület kezdeményezte, hogy február 15-ét a hazatérés napjának nyilvánítsák. E szellemben 2005-ben avatták fel Somoskőújfalu központjában a Molnár Péter szobrászművész által készített Hazatérés kútja elnevezésű alkotást is.

Az emlékállítás folyamata Czikora Zsolt filmjével tovább gazdagodott. A Somoskőújfaluban élő operatőr, rendező hiánypótló munkája főként a Krepuska családra való emlékezés jegyében fogant. Számos egyenesági leszármazottat, rokont, helyi lakost keresett, illetve szólaltatott meg. Olyanokat, akiknek még vannak közvetlen – de inkább áttételes – ismereteik a rendkívül humánus emberek hírében állt Krepuskáékról, akiknek nagyon sokat köszönhetett a falu a Trianon előtti és utáni időszakban egyaránt.

A filmkockákon az eredeti fotók mellett értelemszerűen a nyilatkozó személyekről, a különböző funkciókat betöltött épületekről, napjaink egy-egy eseményéről – nem utolsósorban a 2018-as februári ünnepségről – is láthatók felvételek. Ezek értéke az idő haladtával csak nőni fog. És ebben rejlik Czikora Zsolt legújabb munkájának jelentősége.