2018.10.13. 19:56
Évforduló előtt az Öblösüveggyár, 125 éve adták át
Emberek tízezrei dolgoztak fennállása alatt a Salgótarjáni Öblösüveggyárban. Decemberben lesz 125 éve, hogy az „Öblöst” átadták és megindult itt a termelés. Akkoriban az Egyesült Magyarhoni Üveggyárak Részvénytársaság nevű cég hatodik üzemeként működött.
Az 1970-es évek elején, a cég fénykorában, csaknem 2700-an dolgoztak itt. A termékek a szovjet befolyás alatt álló Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST) piacán egyeduralkodónak számítottak. A nagy- és kiskereskedelmi forgalom mellett szállodák, éttermek, kollégiumok is használták a salgótarjáni üvegárut Kelet-Berlintől Vlagyivosztokig, a Lappföldtől (Finnország a KGST tagja volt) a Kaukázusig.
Az alapítók választása 125 évvel ezelőtt azért esett a korabeli nagyközségre, mert az üveggyártáshoz szükséges alapanyagok megtalálhatók voltak a környéken, elsősorban a huták felfűtésére szolgáló barnaszén, illetve az üveggyártás legfontosabb alapanyaga, a jó minőségű kvarchomok. Az alapítás idején már 26 éve működött a szállításhoz szükséges vasútvonal is. A gyár Lukács Béla Huta néven indult. Kezdetben boros, sörös, likőrös, ásványvizes, gyógyszeres üvegeket gyártottak. A XIX. század végén már milliószámra készültek itt a különféle termékek, akkor még fújták az üvegpalackokat.
A gyár 1904 és 1909 között Salgótarjáni Palackgyár néven működött, egy csehországi cég vállalataként. (Csehország is az Osztrák-Magyar Monarchia része volt.)
Az első világháború előtti időszakban már automata, az akkori Magyarországon egyedülállónak számító palackgyártó gép üzemelt itt.
A gyárat 1948-ban államosították. „Nagy fejlődést jelentett a gyár teljes rekonstrukciója – két szakaszban, 1953 és 1970 között – amelyben új kádkemencék, fazekaskemencék, üzemcsarnokok, irodaház épült, új automata gépeket helyeztek üzembe. 1968-tól a gyár neve Üvegipari Művek Salgótarjáni Öblösüveggyára lett. Az 1970–1980-as évek a gyár fénykora volt: a nyereségesen működő vállalkozás a világ minden tájára exportált kézi és gépi gyártású üvegeket” – írja a gyártörténet a wikipédián. A rendszerváltás után a gyár fokozatosan tönkrement, 2006 és 2009 között felszámolták.
Egykor turistalátványosságnak is számított az üvegfúvás és -csiszolás, a vállalkozó kedvű vendégek akár ki is próbálhatták valamelyik munkafolyamatot.
(Borítóképünkön: Rendőrök a gyár főkapujánál 1982-ben. Az Öblösnek ez a része még ma is nagyjából így néz ki, Fotók: Fortepan)
