Elhanyagolt porták csúfítják a nógrádi falvakat

Romhány központjában járunk. A bánki elágazóban alig fordulunk Kétbodony felé, máris két, igen rossz állagú épülettel találkozunk. A bal oldali ház még csak-csak „elmegy”, igaz, tárva-nyitva a nagykapuja, ablakai kitörtek, de a falak még épnek tűnnek. Talán csak néhány hónapja távozhatott belőle az utolsó lakó. Vele közel szemben, a kocsma szomszédságában siralmasabb képet mutat az ingatlan, már csak néhány tégla kandikál ki a romok közül.

Nógrád megyének egykor még virágzó gyárai közül is rengeteg indult romlásnak az új évezred első két évtizedében. Jobb esetben a vállalatok gazdát cseréltek, gondosabb kezekbe kerültek, többször viszont csak a teljes dózerolás megoldása kínálkozott. Sok helyen azonban ott árválkodnak kihasználatlanul a jobb időket látott üzemek, kitört ablakokkal, szétmálló falakkal, poros-gazos udvarokkal. Ilyenekkel jártunkban-keltünkben a megye minden részén találkozhatunk.

– A község gyárrészlegében akadnak régen elhagyott üzemi épületek, de ezekkel kapcsolatban a hatóság úgy nyilatkozott, hogy kielégítő az állapotuk, nem fenyeget omlásveszély, így még jó ideig csúfíthatják a környezetet – mondta Vezér Attila polgármester a romhányi példát.

– Előzetes felméréseink szerint összesen hat ilyen rossz állapotú ingatlan található a községünkben – mondta Vezér Attila, a falu polgármestere. – A szokásos eljáráshoz folyamodtunk, azaz értesítettük az illetékes építésügyi hatóságot a Balassagyarmati Járási Hivatalban, a munkatársai kijöttek, lefotózták a helyszínt és kötelezték a rendbetételre a tulajdonost. Többet mi – mint önkormányzat – hivatalosan nem tehetünk, legfeljebb, ha ismerjük az egykori lakókat, személyesen, magánúton szólhatunk nekik, hogy ajánlott a karbantartás.

Gál Magdolna, Hont polgármestere hasonlóképpen vélekedett, bár náluk csak egy-két romos ház van. Ők is a járási építési hatósághoz fordultak, illetve néhány esetben a burjánzó parlagfűre hívták fel a lakók figyelmét, felszólítva őket a rendszeres kaszálásra.

A hatóság intézkedéseit dr. Szádóczki Zsolt, a Nógrád Megyei Kormányhivatal Balassagyarmat Járási Hivatala hivatalvezető-helyettese ecsetelte.

– A kérdéses épületek, illetve az azok által előidézett helyzetek esetében, amelyet úgynevezett jókarbantartási kötelezési eljárásnak nevezünk, a jogalkotó a hatáskört az első­fokú kiemelt építésügyi hatósághoz, vagyis a járási hivatalokban működő építésügyi hatósághoz intézi – mondta.

Hozzátette: a bejelentést követően a hatóság a rendelkezésére álló nyilvántartások alapján kideríti, hogy ki(k) az adott ingatlan tulajdonosa(i). A bejelentésben foglaltakról a hatóság a helyszínen, szemle keretében meggyőződik, amely során az érintett tulajdonos(ok) nyilatkozatot tehet(nek). Az itt tapasztaltak alapján a hatóság az épület állapotától függő döntést hoz. Élet- vagy balesetveszély esetén azonnali beavatkozásokról határoz, ami lehet elhatárolás, visszabontás, helyreállítás, javítás, visszaépítés, de a használat részbeni vagy teljes tiltása is.

Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendelet értelmében az építmény tulajdonosa jó­kar­ban­tar­tá­si kötelezettsége teljesítésének keretében köteles az építmény jó műszaki állapotához szükséges munkálatokat elvégezni, rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát folyamatosan biztosítani. Ezen jogszabályi előírás okán a hatóság a döntéshozatalában előírt tevékenység elvégzésére kötelezi az ingatlan tulajdonosát.

– A kötelezésben előírtak elmaradása esetén, végrehajtás érdekében a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt kell megkeresnie a hatóságnak – tájékoztatott a hivatalvezető-helyettes.