Bemutatjuk Szendehelyt, ahol már nem kell tartani az árvizektől

Alig várják a szendehelyiek, hogy megépülhessen az elkerülő szakasz, aminek a kivitelezése egyre inkább csúszik, holott már a nyomvonal tekintetében is megegyezés történt.

Polgármester:

Altsach Ignác

Alpolgármester:

László Zoltán

Képviselő-testület tagjai:

Bonafert Péter, Germanné Várnai Anna, Schmuck

Melinda, Schilling Árpád, Wágnerné Kohári Mária

Jegyző:

Polczer Krisztina

Óvodavezető:

Kilgas-Wiesner Éva

Általános iskola igazgató:

Götzné German Mónika

Háziorvos: Havasi István

Polgármesteri hivatal:

2640 Szendehely, Rákóczi út 2. Telefon: 35/376-003. E-mail: [email protected] honlap: www.szendehely.hu

Lakosság: 1612 fő

A településen remélik, nem kell 2028-ig várniuk, hogy megoldódjon a helyzet. Más tekintetben, a heves esőkkel tarkított időszakok ugyancsak megviselték az itt élőket. Különösen Katalinpusztán a magasabb pontokról lezúduló víz teljesen megtöltötte az elvező árkokat, valóságos folyók hömpölyögtek az utcákon.

Az önkormányzat európai uniós támogatásból végrehajtotta a Lósi-patak mederrendezését és a felszíni vízelvetés korszerűsítését, méghozzá egységes betonárokrendszer kialakításával, amelyhez a családi házak gépkocsibejárói is tökéletesen illeszkednek az Ady és Nagydomb utcákban. Emellett az Ady esetében belügyminisztériumi forrásból, 30 millió forintból felújították az aszfaltburkolatot, míg a Nagydombnál saját erőből, 16 millió forintból. Ráadásul a magasabban fekvő részeken, az erdőkben tizenegy hordalékfogó gátat létesítettek. Ezeken a területeken most már nem kell számítani fokozott veszélyhelyzetre.

Energetikai fejlesztések is megvalósulnak a községben. A művelődési-művészeti ház épülete – amelyben a polgármesteri hivatal is működik – az 1960-as években épült, azóta itt nem végeztek komolyabb korszerűsítést, míg az általános iskolához bő negyedszázada nem nyúltak hozzá, elengedhetetlenné vált a szigetelés, a fűtési rendszer és a nyílászárók cseréje, szintén uniós támogatásból.

– Mit tart Szendehely legfőbb értékeinek?

– Rendkívül kedvező földrajzi helyzetben vagyunk, hiszen Budapest alig negyvenöt, Vác pedig kilenc kilométerre fekszik tőlünk. Katalinpuszta méltán számít Nógrád megye kapujának csodálatos természeti környezettel körülvéve, a Naszály árnyékában. Ugyancsak komoly értéknek számít, hogy számos más településsel ellentétben, az utóbbi években folyamatosan gyarapodott a lakosságunk, és örvendetes, hogy nem csak az idősebb korosztályok képviselői tartják fontosnak a német hagyományok ápolását.

– Mi az, ami hiányzik, és feltétlenül megoldandó feladat?

– Éppen az emelkedő számú lakosság miatt elengedhetetlen az általános iskolánk tanterembővítése, amit mindenképpen végre kell hajtanunk. Hasonlóképpen elengedhetetlen egy egészségügyi központ felépítése, hiszen most szétszórtan találhatóak az ellátások, és a huszonegyedik századi követelmények szerint nélkülözhetetlen, hogy közös helyen legyenek az orvosi rendelők, a védőnői szolgálat és a gyógyszertár.

– Hogyan igyekeznek megtartani a fiatalságot?

– Úgy látom, az elmúlt esztendőkben nemcsak megnőtt községünk népszerűsége a nagyobb városokból az agglomeráció csendesebb övezeteibe költözés terén, hanem a mi fiataljaink is látnak már jövőt a szendehelyi létben, igaz, a fentebb említett gyarapodó lélekszám okán mi kikerültünk a falusi csok kedvezményeiből.

Erről híres

A XVIII. században Berkenyéről ide költözött, frankföldi származású németek jelentős szőlőkultúrát hoztak magukkal. Ám az 1800-as évek végén pusztító filoxérajárvány nem kímélte az ültetvényeket, a szőlőgazdálkodás megszakadt. Egy agrárszakember, dr. Mosonyi Imre 1983-ban újra fantáziát látott ebben, és mára 104 hektárosra gazdagodott a szőlőtermő terület, Nógrád megye nyugati felén egyedülálló módon. A katalinpusztai településrész felett magasodó hegyen hunyt el 1987-ben Rockenbauer Pál televíziós rendező, természetjáró, a Másfélmillió lépés Magyarországon című sorozat megalkotója.

Lelkesen tanulnak németül a gyerekek

Aligha gondolták volna a lassan három évszázada betelepült ősök, hogy az utódok még oly sok idő elteltével is ilyen mélyen a szívükbe zárva őrzik az elődök emlékét, a nyelvet, a szokásokat. Ennek egyik megnyilvánulása volt az az ötnapos testvértelepülési találkozó, amelynek megrendezésére uniós támogatásból 25 ezer eurót kapott a falu önkormányzata.

Az eseménysorozat keretében rengeteg program szolgálta az európaiság értékeit, hiszen a két német „társ”, Türkheim és Kürnach mellett a szintén német gyökerekkel rendelkező lengyelországi (sziléziai) Renska Wies küldöttsége is megjelent, a kárpát-medencei testvérekkel együtt. Mi több, közösen ültettek fát az újonnan alapított Európa-Parkban.

Hasonlóképpen szorosan kapcsolódik az ősök szellemiségéhez a málenkij robotról való megemlékezés. A második világháború során bevonuló szovjet hadsereg bosszúból gyűjtötte össze a német ajkú lakosságot, és szállították el az embereket ukrajnai kényszermunkára, ahonnan a túlélők megtörve tértek haza és hosszú évtizedekig szigorúan titkolniuk kellett, milyen gyötrelmeket éltek át. A falu központjában emlékművet állítottak fel, hogy soha ne feledjék a borzalmakat.

Visszatérve a jelenbe: a hagyományőrző egyesület 1989-ben Fuchs Antal kezdeményezésére alakult meg és változó tagsággal azóta is szorgalmasan gyűjtik, illetve adják elő a sváb–német népdalokat. Az óvodában és az általános iskolában pedig nem csupán a német nyelvet tanulják a gyerekek heti több órában, hanem a népismeretből is egyre tájékozottabbak.

Energetikai korszerűsítés zajlott le

A felszíni vízelvezetés megoldása, és a Lósi-patak mederrendezése 141 millió forintos központi (TOP) támogatásból valósult meg. A beruházás 2018. de­cember 22-ig fejeződött be.

Az energetikai korszerűsítéseket a művelődési házon és az általános iskola épületén 120 millió forintos forrásból végezték el, a nyílászárók és a fűtési rendszer cseréjén kívül napelemek is kerülnek a tetőkre – itt 2019. december 15. a kivitelezés befejezésének határideje. A minibölcsőde építése 75 millió forintból augusztus elsején indul.

Mi a véleménye Szendehelyről?

Götz Sándor, a hagyományőrző egyesület vezetője: – Itt élek születésem óta, nagyon szeretem a falut. Óriási büszkeségünk a lassan 275 évre visszatekintő sváb kultúra, amit az egyesületünkben kitartóan ápolunk, és remek kapcsolatban vagyunk az ország más területein élő német nemzetiségi közösségekkel, a testvértelepülésekről már nem is beszélve.

Dobák Tamara gerinctréner, a falu „mozgatórugója”: – Kedvezőek a tapasztalataim a helyiek egészségmegőrzéssel kapcsolatos aktivitásáról. Ha mozgásról, a betegségek elkerüléséről van szó, szívesen jönnek a foglalkozásaimra, kikérik a tanácsaimat, és én szívesen segítek mindenkinek. Remek, élni való közösség ez a tizenévesektől egészen a nyugdíjasokig.

Götzné German Mónika, a Szendehelyi Német Nemzetiségi Általános Iskola igazgatója: – Bár Berkenyéről származom, már 35 éve élek itt, és állíthatom, az egész község egy nagy család, kitartanak egymás mellett jóban-rosszban. Több generációt tanítottam, és hatalmas öröm számomra, hogy a nemzetiségi kultúrát a nyelvvel együtt hűen ápoljuk az iskolában is.Götzné German Mónika, a Szendehelyi