Nógrád megyében is egyre többen cserélnek nevet

Egyre többen változtatják meg a nevüket a megyében, ez valószínűleg annak is köszönhető, hogy a tavalyi évben nőtt a házasságkötések száma. A nevek használata is változott az évek alatt, hiszen régen mindenki felvette a férje nevét és a -né végződés került a név végére – például: Szabó Zoltánné. Aztán volt, aki megtartotta a lánykori nevét, és valamilyen -né lett – például: Szabóné Kiss Ágota. Manapság viszont a kötőjeles változat a trend, mint ahogy Kelemen-Balogh Gréta is használja.

Születési névváltoztatás iránti kérelmet bármely polgármesteri hivatal anyakönyvvezetőjénél be lehet nyújtani. Kiskorú gyermek esetén ezt a kiskorú törvényes képviselője kérheti.

A hatályos jogszabályoknak megfelelően a névváltoztatás iránt előterjesztett kérelem illetéke tízezer forint, a változott név ismételt megváltoztatása esetén ötvenezer forint, amelyet illetékbélyeg formájában kell leróni.

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal anyakönyvvezetőinek születési névváltoztatását illetően nincs hatásköre.

A névváltoztatással kapcsolatos döntéshozatalt a Budapest Főváros Kormányhivatala Állampolgársági és Anyakönyvi Főosztály Névváltoztatási és Anyakönyvi Osztálya végzi.

– Most már azt tapasztalom, hogy a kötőjeles névhasználat a divat, ezért én is így használom. Ráadásul a Baloghné nem hangzott annyira fiatalosan – nyilatkozta Kelemen-Balogh Gréta majd hozzátette: – Sok időbe telt mire megszoktam, hogy új nevem van és ugye minden iratomat, illetve még a munkaszerződésemen is meg kellett változtatni az elnevezést, de szerencsére az ügyintézés során nem volt semmi probléma.

De nem csak akkor változtatnak a születési neveken, hogyha valaki férjhez megy. Nagy Judit egy gyerekkori becenevet vett még fel a jelenlegi mellé, és így lett belőle Nagy Judit Áfonya.

– A nevem egy középiskolai becenév, az eredetére már nem emlékszem. Elsőéves lehettem, amikor elkezdtek Áfonyának hívni a lányok. Aztán idővel annyira rám ragadt, hogy amikor már végzős voltam, és jöttek az új elsősök, ők már tényleg azt hitték, hogy ez a nevem, mert mindenki így szólított – mondta el lapunknak Áfonya, majd hozzátette: – Később néhány kortársammal ugyanarra az egyetemre jelentkeztünk, ezért megmaradt a becenév, amely valahogy mindig elkísért. Ezért jó ideje fontolgattam már, hogy felveszem második keresztnévként.

Nagy Judit Áfonya nemcsak azért döntött a becenév használata mellett, mert nagyon megszerette azt, hanem azért is, mert a saját neve túl átlagos volt és ez valamilyen módon mindig problémát okozott számára.

– A változtatás mellett szólt az is, hogy a nevem túl általános volt, mert akárhová mentem, mindig ismertem még egy Nagy Juditot: kisiskolás koromban összekeverték a menzára befizetett pénzt egy másik lányéval a névazonosság miatt, aztán az egyetemi munkahelyemen is volt egy ugyanilyen elnevezésű lány. Később, amikor a vasútnál dolgoztam, az állományban három nő is viselte ezt a nevet, még jó, hogy nem volt közös telepállomásunk. Ezután végleg eljött a változtatás ideje, mert arra mégsem várhatok, hogy majd egyszer férjhez megyek – mondta Áfonya, aki sikeresen tudta engedélyeztetni a kérelmét.

– Az anyakönyvvezetőnél érdeklődtem, és kiderült, hogy az Áfonya 2002 óta adható név. Hivatalos névnapja nincs, külön levelet írtam a Magyar Tudományos Akadémiának, hogy állapítsák meg nekem, mikor ünnepelhetem a névnapom. Azt válaszolták, hogy a különleges nevek napjai közül válasszak egyet, például a Mirtill női név névnapján, aminek a jelentése mirtusz, áfonya. Utóbbit választottam. Maga a névváltoztatási kérelem akkor 10 ezer forintba került, az új anyakönyvi kivonatért pedig további kétezret kellett fizetni illetékbélyeg formájában – tette hozzá.