Védelmezők

2018.12.13. 17:27

Nógrádi gazdák a kuvaszok oltalmában

Két évvel ezelőtt – az állítólagos karancskeszi medvetámadás után – Szép Ábrahám vadgazda mérnök ötlete nyomán született meg a Kuvasz-Őr Nagyragadozóvédelmi Program, amely gazdák és jószágaik védelmét szolgálja. A program jóvoltából megyénkben a mihálygergei Fenes Gábor élvezheti a nyájak nagy testű védelmezőinek hűségét.

Palchuber Kinga

Forrás: Nógrád Megyei Hírlap

Fotó: Hegedűs Márk

Szép Ábrahám két évvel ezelőtt indította el Észak-Magyarországon a Kuvasz-Őr Nagy­ra­ga­do­zó­vé­del­mi Programot, amelynek megálmodásához a Karancskesziben történt állítólagos medvetámadás adta meg az első löketet.

A program jelenleg hat gazda bevonásával működik: egy borsodi, egy nógrádi, egy jászsági és három hevesi helyszínen.

– A hír hallatán elgondolkodtam, hogy az Erdélyben nagy sikerrel működő Kuvaszok és Nagyragadozók Természetvédelmi Program példájára idehaza is célszerű lenne megvalósítani a négylábúak állatőrző szerepére és a kutyafajta, valamint a hazánkba visszatelepülő barna medve és az európai szürke farkas védelmére épülő projektet – mondta az ötletgazda.

A Kuvasz-Őr Program jelentősége

A program célja, hogy az egykor kifejezetten őrző-védő célokra tenyésztett kuvaszok ismét eredeti szerepkörüket betöltve szolgálják a jószágok védelmét az egyre gyarapodó nagyragadozó-állománnyal szemben. A célkitűzések között szerepel az is, hogy segítsenek és részt vegyenek egy állami megelőző, vagy kártérítési rendszer kialakításában, amivel az állattartó gazdák nagyobb nyugalommal végezhetik tevékenységüket annak tudatában, hogy egy esetlegesen bekövetkezendő kárt részben vagy egészben megtérítenek nekik.

A kuvaszok igénylik az ember folyamatos jelenlétét, fontos, hogy megfelelő nevelést kapjanak
Fotó: Hegedűs Márk / Nógrád Megyei Hírlap

Az ötletgazda megállapodott a Magyar Kuvaszfajta Gondozó Egyesülettel is, hogy minél több kuvaszt tudjanak visszahelyezni eredeti nyájőrző feladatkörükbe. Emellett a Bükki Nemzeti Parkkal is jó kapcsolatot épített ki, akik rögtön értesítik a szakembert, ha a környéken nagyragadozó jelenlétét észleli a lakosság. Ezután a helybéli gazdák kuvaszkölyköket igényelhetnek, majd a vadgazdamérnök feltérképezi az érintett helyszínt, hogy eldöntse: alkalmasak-e az igénylő életkörülményei a kuvasztartáshoz. A törzskönyvezett kölyköket a szakavatott tenyésztők ingyen ajánlják fel a jó ügy érdekében.

A kuvaszok igénylik az ember jelenlétét, fontos, hogy az állatok megfelelő nevelést kapjanak. Amennyiben tartási vagy nevelési problémák adódnak az állattartóknál, úgy a magyar nyájőrzők visszakerülnek a tenyésztőkhöz. A programhoz csatlakozók – ha minden rendben lezajlott – egy év után valódi tulajdonosaivá válnak az ebeknek.

Az ötletgazdának negatív és pozitív tapasztalata is volt már a programon belül, ám előbbiek többnyire az emberi felelőtlenségre vezethetőek vissza.

Kuvaszok járőröznek a mihálygergei tanyán

Szürke, esős időben érkeztünk meg a napokban a mihálygergei Fenes Gábor tanyájára. – Jó időt választottak a látogatásra! Gumicsizmát hoztak? – viccelődött a gazda, akit érkezésünkkor kutyák sokasága ölelt körbe védelmezően. A négylábúak közül Emőkén és Dörmin már az első pillanatban elidőzött a tekintetünk, ahogy ott álltak csodaszép bundájukkal, tekintélyt parancsolóan, oltalmazó tekintetükkel. – Kiszállhatunk? – kérdeztük kissé bizonytalanul, mire Fenes Gábor biztatóan bólintott: – Ne aggódjanak, jó kutyák ezek, s amíg nem érzik a veszélyt, addig ártalmatlanok!

A mihálygergei gazda – aki Nógrád megyében jelenleg egyedüli résztvevője a programnak – pásztorkutyáinak fejét végigsimítva kezdett bele történetébe.

– Immár harminc éve élek e festői tanyán, ahol a kuvaszok, mint az egyik legrégebbi magyar nyájőrzők, mindig részesei voltak a gazdaságom életének… – mutatott Fenes Gábor a mögötte elterülő mintegy kétszáz hektárnyi területre.

Fotó: Hegedűs Márk / Nógrád Megyei Hírlap

Hozzátette: a programról egy ismerősétől hallott először, akinek tanácsára felvette a kapcsolatot Szép Ábrahámmal. – Az előző kutyáim kiöregedtek, s már az égi legelőkön terelgetik a nyájat. Ezután örömmel éltem a program kínálta lehetőséggel, hiszen már nagyon hiányoztak a tanyáról a nagy testű bundások – fejtegette a gazda.

Hangsúlyozta: ő szerencsére sem farkassal, sem medvével nem találkozott még a környéken, ám terjednek a hírek, miszerint Nógrád megyében is fel-felbukkannak a nagyragadozók.

– A kuvaszokról érdemes tudni, hogy a területét mindhalálig felügyeli! Olyan ez, mintha beléjük lenne kódolva az őrző-védő ösztön! Az előző kan kuvaszom mindennap töviről hegyire bejárta a terepet, hogy ellenőrizze: minden rendben van-e a jószágokkal – mesélte Fenes Gábor, akit mindeközben két oldalról játékra csábítottak a pajkos kuvaszok.

A gazda elmondta: Dörmi és Emőke még nagyon fiatalok, de jó úton járnak, hogy kiváló nyájőrzővé váljanak. A kisebb vadállatok, úgymint a rókák pedig már most jobban teszik, ha lemondanak a mihálygergei jószágok becserkészéséről. A kuvaszok jól ki jönnek a tanya haszonállataival, s tisztában vannak azzal, hogy mit kell védeniük.

– A programot mindenképpen ajánlom azoknak a gazdáknak, akik nagyobb birtokkal és jószágállománnyal rendelkeznek. A kuvaszoknak nagy térre van szükségük, hogy szabadságukat semmi ne korlátozhassa – emelte ki Fenes Gábor, s biztatóan átsimította hű pásztorkutyáinak dús bundáját.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!