Történelmi visszatekintés, nemesekre, ősökre, hitre

Először Budapesten telepedett le, majd 1994-ben Szécsénybe, Benczúrfalva városrészbe költözött, itt él feleségével. Mind a hat gyermeke külföldön született, három Dél-Amerikában, három pedig Ausztriában.

– Már csaknem három évtizede, hogy hazánkban él, hogyan ítéli meg az országban bekövetkezett változásokat?

– Kiváló a kérdés, mindenki láthatja a különbséget az egypártrendszer és a mostani demokratikus állapotok között, hála Istennek Magyarország szabad lett! A szabadság a magyarok számára mindig az egyik legfontosabb érték volt. Biztos, hogy nehéz volt a negyven évi diktatúra alatt, ezért a szabadság most jobban értékelhető. Sokan szeretnék, hogy a mostani folyamatok gyorsabbak legyenek, de meg kell érteni, hogy 40 év egypártrendszer után, ami majdnem két nemzedék, türelemmel kell lenni.

A szabadsággal nem lehet visszaélni. Nyilvánvaló, hogy a közelmúltban az emberek materialista világban éltek, és ez a szemlélet nem cserélődött automatikusan a rendszerváltással. A változásnak először a fejekben kell megtörténni. A rendszerváltás után az emberek mozgatója a földi, materialista javak szerzése volt, azzal a hittel, hogy ez a hatalmat is jelenti, és nem törődtek az örök értékekkel. Először a saját identitást kellene visszanyerni. Mivel az ország szuverenitása megszűnt 1944-ben, az 1949-es szovjet típusú alkotmány volt érvényben különböző módosításokkal a rendszerváltás után is. A nemzeti szuverenitás visszanyerésének útján fontos lépés volt az új Alaptörvény hatályba lépése, ami kifejezte, hogy Magyarország keresztény ország. Büszke vagyok arra, hogy tizenhat arisztokrata társammal, az ország iránti ősi felelősségünktől indíttatva, hozzájárulhattunk a preambulum szellemének megfogalmazásához a Pro Veritate et Justitia (Szabadságért és igazságért. A SZERK.) memorandummal.

– Említette a kereszténység fontosságát. Hogyan látja ezt napjainkban, a kereszténység Európában való helyzetét az erős migrációs áramlatban?

– Ez ma valóban a legfontosabb kérdés. Sajnálom, hogy kevesen figyeljük a történelmi folyamatokat. Magyar szempontból a XVII. században voltak az utolsó, igazán nagy összeütközések az iszlámmal. Akkor a keresztény civilizáció igen erős volt, képesnek bizonyult a politikával együtt katonai eszközökkel is fellépni a török ellen. Nem hódító stratégiával, hanem védve magát, az iszlámot visszaszorította.

Védenünk kell a hitünket nekünk is. Készen kell állnunk arra, hogy megvédjük a hagyományainkat. Emlékezni kellene arra, ami a múltban történt, a máltai és a lepantói csatára, majd a Szent Ligára, amelyet egyik ősöm, boldog XI. Ince pápa, Benedetto Odescalchi hozott létre. Utána a bécsi csata, majd Buda visszavétele, az 1697. szeptember 11-én lezajlott zentai csata volt a végső a magyar történelemben. A harcok során Sobieski János lengyel király szabadította fel Szécsényt, emléktáblája ma is látható a templom falán. A múlt példájával szemben ma Európa ismert politikusai a kapukat kinyitják, hogy milliószám jöjjenek be emberek egy egészen más kultúrából, egy más vallást képviselve, támadó szellemmel. A jelenlegi helyzetben Magyarország példát mutat, a mi miniszterelnökünk világosan mutatja azt az utat, ami nem csak Magyarországnak jó, hanem az európai keresztény civilizáció megmentésének is.

Keresztény szellemmel kell segíteni ott, ahol a keresztények élete veszélyben van, ahol kultúrájukat tönkretették. Ma a kereszténység a leginkább üldözött vallás, ma több keresztényt ölnek meg, mint a római időkben! Amit Magyarország most tesz, az a történelmi Magyarország szellemében történik. A magyarság a lelke mélyében soha nem tagadta meg mély kötődését a keresztény értékrendhez.

– Élete fontos küldetésének tekinti hazánk és szűkebb hazájának Szécsénynek a felvirágoztatását…

– Elsősorban a meglévő eszközeimmel, amelyek kommunikációs szakmámból fakadnak, a figyelemfelkeltő tevékenységekre koncentráltam. Az emberek tudjanak az értékekre figyelni, nem csak az érdekekre építeni mindennapi tetteiket. Amikor a szécsényi önkormányzat kérte, hogy adományozzak egy területet az ipari park létrehozásához, természetesen megtettem.

A kilencvenes évek első felében néhai Pallavicini Károly őrgróffal, Bereczky Loránddal és feleségemmel létrehoztuk a Pro Arte et Natura Alapítványt. Ennek a célja felhívni a figyelmet azokra az értékekre, amelyeket az egypártrendszer elfelejtetni, kitörölni akart. Többek között tartottunk egy konferenciát a XIX. század történelmi festészetéről Közép- és Kelet-Európában. Ez a fontos művészeti értékekre emlékeztetett, többek között Benczúr Gyulát méltatta. A szécsényi térség fejlődésére fontos hatással lennének a magas szintű, minőségi kezdeményezések. Jó lenne létrehozni a felsőfokú képzést, ami a művészetekkel, és az IT-vel foglalkozik. Ez emelné Szécsény és a megye jó hírét.

Egy olyan fontos érték, amire figyelni kell, Mindszenty József hercegprímás áldozata Magyarországért. Amikor 1974-ben először jártam Magyarországon, visszafelé Bécsbe mentem, ahol fogadott is Mindszenty hercegprímás. Ő erősítette meg Magyarország iránti szeretetemet, kérte, hogy amint lehetséges, jöjjek haza, és az országot szolgáljam. Ezt meg is tettem, 1989 decembere óta itt vagyok. Nagy öröm számomra, hogy kapcsolatrendszeremmel, és munkámmal többször segíteni tudtam. Örülök, hogy hozzájárulhatok a szécsényi és benczúrfalvi kastély felújításához.

– Úgy tudom, hogy az alapítvány Erdélyben is tevékenykedik?

– Lipthay őseim a felvidékről, dédnagyanyám, báró Lipthay Frigyesné, született gróf szárhegyi Lázár Margit a Székelyföldről származik. Mind a két vidékhez erős a kötődésem. Legnagyobb vágyam teljesült, amikor kezdeményezésemre létrejött Hargita megye és Nógrád között a testvérkapcsolat! Az ünnepélyes aláírás szeptemberben, a nógrádi megyenapon történt. A továbbiakban is szeretnék segíteni, hogy a két megye között erősödjenek a kulturális és gazdasági kapcsolatok. Szeretném kísérni a folyamatokat, hogy mindkét terület fejlődjön, kihasználva a lehetőségeket.

– A közelmúltban szentelték fel a benczúrfalvi Szent Antal-keresztutat. Kérem, hogy erről is fejtsen ki néhány gondolatot!

– A Szent Antal-keresztút gondolata még 2002-ből származik. Sokat jártam a szőlőhegyet, éreztem az isteni sugallatot. Valamit létre kellene hoznom, hogy az emberek lelkét közelítsem Istenhez! Így született a keresztút, együtt gondolkodva az akkori ferences gvárdiánnal, Magyar Gergellyel. A keresztút 2015-ben felépült, majd fel is szentelték, most épül a kápolna a keresztút végén, a szőlődomb tetején ott, ahonnan messzire el lehet látni a Felvidékre. A keresztút és a kápolna engesztelés a békéért.