Hazatért falu címet kap Somoskő és Somoskőújfalu

Megtiszteltetés a Hazatért falu cím

Dr. Tóth László polgármester portálunknak elmondta: rendkívül nagy megtiszteltetésként élik meg a kitüntető cím elnyerését. A napokban tartották a hazatérés múzeumának alapkőletételét is, amely egy hosszas folyamat eredményeként valósult meg. Az intézmény annak állít emléket, hogy 1924 februárjában a két község visszatért Magyarországhoz. Az interaktív múzeumban a látogatók megismerhetik a közel száz évvel ezelőtti hangulatot, köszönhetően a helyiek által adományozott régi tárgyaknak is. Dr. Tóth László reméli, hogy a hazatérés múzeuma a turisztikára is jó hatással lesz.

Az elnöklő Hiller István megemlékezett a Magyar szórvány napjáról, felidézve, hogy az Országgyűlés 2015-ben nyilvánította november 15-ét, Betlen Gábor erdélyi fejedelem születésének napját emléknappá. Elmondta: a szórványmagyarság létszámát megbecsülni is nehéz, a folyamatosan idegen nyelvi közegben élő magyarok száma 200 ezer és 1 millió fő közé tehető a Kárpát-medencében és a szórványosodás növekvő tendenciát mutat. A szórványközösségekben élők számára hiányzik a támpontot nyújtó egységes kultúra megtapasztalásának élménye, ismeretlen az anyanyelvhasználat természetes közege, így gyakori az elszigetelődés jelensége és az anyagi ellehetetlenülés veszélye is hatványozottan jellemző – hangsúlyozta.

Kiemelte: a magyar szórvány napjának célja, hogy felhívja a figyelmet a többségi nemzettől távol, elzártan élő magyarokra és magyarságuk megőrzésének nehézségeire. November 15-e annak a szimbóluma, hogy a peremvidéken és elszórtan élő magyarok elszigeteltségük ellenére sincsenek egyedül – tette hozzá.

Ennek apropóján nyújtott be országgyűlési határozati javaslatot Balla Mihály és Becsó Zsolt Nógrád megyei képviselő. A közösen jegyzett beadvány Somoskő és Somoskőújfalu 1924-es Magyarországhoz való visszacsatolására emlékezik és a két Nógrád megyei településnek a Hazatért falu (Pagi ad Patriam reversi) címet adományozza.

Mint mondta, a trianoni békediktátum a tényleges etnikai viszonyokat, az önrendelkezési jogot, az anyaországnál maradt települések gazdaságföldrajzi és konkrét gazdasági érdekeit teljesen figyelmen kívül hagyva Somoskőt és Somoskőújfalut – sok száz társukkal együtt – Csehszlovákiának ítélte. Azonban Csehszlovákia mindössze négy évig tudta magáénak a két települést, ugyanis a Népszövetség 1923-as döntése értelmében 1924. február 15-én a két falu ismét Magyarország része lett – tette hozzá.

Felidézte: a döntésben nagy szerepet játszott Krepuska Géza, a településen birtokokkal rendelkező fül-orr-gégész professzor, aki a magyar-csehszlovák határrendező bizottság egyik angolt tisztjét megoperálta és kikezelte betegségéből, majd rábeszélte, hogy az Antant-bizottság tagjai szálljanak ki a két településre. Végül az angol tiszt közbenjárására egy hosszú jogi procedúra eredményeképpen, Somoskő és Somoskőújfalu visszakerült Magyarországhoz, Somoskő vára azonban továbbra is a csehszlovák (jelenleg szlovák) oldalon maradt – mondta.

MTI nyomán