Világhírű Glatz-hagyatékkal büszkélkedhetnek

Egyedülálló állandó tárlat látható a településen, ahol Glatz Oszkár festményeit tekinthetik meg az érdeklődők. A híres művész bejárta a hazai tájakat, a mátrai vidéket, majd – Ecseg felől, a hegyen keresztül – egészen véletlenül érkezett meg Bujákra. Az őt fogadó látvány nagy hatással volt rá. Amikor meglátta a települést, így szólt: „megtaláltam azt, amit mindig is kerestem”.

Glatz Oszkár nagyon megkedvelte a falut, olyannyira, hogy csaknem 40 éven keresztül alkotott ott. A helyi népviselet és a táj szépsége valósággal elvarázsolta őt.

A lakosok nagyon büszkék a gyűjteményre, amely 1983-ban érkezett a településre. A Nógrádikum címet is elnyerő állandó kiállítás egész évben megtekinthető az alkotó nevét viselő, helyi művelődési központban.

Lapunk érdeklődésére a tárlatvezető, Molnárné Bódi Piroska elmondta, hogy az intézménybe folyamatosan érkeznek látogatók az ország minden tájáról, de még külföldről is.

– Voltak már például Spanyolországból, Bolíviából és Argentínából, sőt, a művész leszármazottai is jártak itt – tette hozzá a tárlatvezető.

A kiállítás leghíresebb bujáki vonatkozású alkotása a Templomozás című festmény, amelyen szerepel mások mellett a mai is élő 95 éves Pila Ferencné, Mári néni. Glatz Oszkár fő témája a vidéki élet volt, saját magáról is úgy vélte, hogy ő egy parasztfestő. Molnárné Bódi Piroska szerint ez az érték felbecsülhetetlen a falu számára.

– Ez a gyűjtemény olyan kincs, amely nagyon ritka még a szakemberek, a muzeológusok szerint is – osztotta meg gondolatait a tárlatvezető.

Ihletet merített a falusi életből

Glatz Oszkár 1872. október 13-án született Budapesten. Életműve legnagyobb részét a falusi életet ábrázoló képek, portrék tették ki. Képeit leginkább a naturalista látásmód jellemzi, amely a kor polgári ízlésének felelt meg. A festőművész több tíz éven keresztül alkotott a Nógrád megyei településen, Bujákon. Glatz Oszkár a munkásságáért több rangos kitüntetést is kapott. 1935-ben Corvin kereszttel, 1952-ben Kossuth-díjjal, 1953-ban pedig kiváló művész elismeréssel jutalmazták. A festő 1958. februárjában hunyt el.