Kívül-belül megújult a sasbérci kilátó

Az átadó ünnepségen, ahol óvodások, előadóművészek és helyi hagyományőrzők adtak műsort, a Budapesti Erdőgazdaság Zrt. vezérigazgatója, Szalay László köszöntötte a résztvevőket. Beszédében elmondta, hogy a település az erdőgazdaság egyik legrégebbi gyöngyszeme. Fontosnak tartják az erdei turizmushoz kapcsolódó létesítmények és az idegenforgalmi szolgáltatások bővítését. A korszerűsítés során célul tűzték ki, hogy a kilátó külső formája megegyezzen az eredetivel. A 15 évvel ezelőtti felújítás óta romlott az épület állaga, ezért nemrégiben kicserélték a tetőszerkezetet és a faelemeket, valamint belülről is megszépült a Sasbérci kilátó.

Ezután dr. Bitay Márton Örs beszédében leszögezte: nagy hangsúlyt fektettek a közjóléti funkciók fejlesztésére.

– Ez a torony kuriózum, hiszen nincs még egy ilyen létesítmény Magyarországon, amelynek tetején épületet is találunk. Érdemes eljönni és megnézni! – hangsúlyozta.

A továbbiakban Skuczi Nándor, a megyei közgyűlés elnöke osztotta meg gondolatait a résztvevőkkel. Mint mondta, Nógrád a legerdősültebb megye, ahová érdemes ellátogatni, mert csodálatos természeti környezet fogadja a turistákat. Az elnök közös célként említette az összefogást annak érdekében, hogy lakhatóbb, élhetőbb megye legyen Nógrád. Kiemelte, rendkívül fontos, hogy az itt élők boldogulást és munkát találjanak, akik pedig elmentek, visszatérjenek.

Végül Becsó Zsolt, a térség országgyűlési képviselője szólt a jelenlévőkhöz. Mint kifejtette, az elmúlt tíz évben igazi paradigmaváltás következett be a megyei turizmusban

– A döntéshozók felfedezték, hogy mekkora lehetőség van ebben az ágazatban, az értékek megjelenítésében és a nagyvilág számára történő bemutatásában végre elindult valami. Az elmúlt időszakban rengeteg beruházás zajlott és bízom benne, hogy ez a folyamat nem fog megszűnni – emelte ki a honatya.

A sasbérci kilátó még az 1920-as években épült. Gróf Poppenheim Szigfrid erdőtulajdonos a feleségének, gróf Károlyi Erzsébetnek építette Franz Zell müncheni építész tervei alapján. Szűk két évtizedig használták az emeleti részt vadászatok alkalmával. Az alsó szinten egészen az 1950-es évekig erdész család lakott, az emelet szobáit vadászatok során használták, pihenőként. 1930-ban megszűnt vadászati funkciója, és az új tulajdonos, nem törődött a toronnyal.A lakatlan torony állapota lassan, de biztosan romlott, majd az erdőgazdaság 2002-ben pályázatok révén támogatásokhoz jutott a FAO- tól. Azóta az újraépíttető erdőgazdaság kilátóként üzemelteti a helyet hétvégenként, a távlati tervek között szálláshely s erdei iskola is szerepel. A kilátó remek kirándulóhely kisgyermekes családok számára, akik szívesen piknikeznének a szabadban, vagy fedeznének fel egy aprócska erdőszegletet.