Világbajnokságon szerepelhet a salgótarjáni bringás

A bejegyzés szerint mindketten azt a célt tűztek ki maguk elé, hogy megszerzik a kvalifikációt az idei szakági világbajnokságra. A Wörthi-tó környékén megrendezett Wörthersee Gravel Race volt az első verseny a világkupa sorozatban, ahová a két nógrádi elutazott, hogy a legkeményebb ellenfelekkel küzdjenek meg.

Rácz Szabolcs M50-54 kategóriában huszadik lett, így máris kvalifikálta magát a vb-re. Dr. Bakos Gergő az M40-44 kategóriában a 63. helyen zárt, ami nem elég a kvalifikációhoz, de Lengyelországban ismét rajthoz áll majd, ahová csapattársa is elkíséri majd.

Rácz Szabolcs előzetesen három külföldi versenyt tervezett be – két UCI Gravel World Series kvalifikációs versenyt (Ausztria és Lengyelország), valamint a világbajnokságot.

„A pályát tavalyról nagyjából ismertük, többnyire jó minőségű, gyors, murvás szakaszok és aszfaltos részek váltakoztak, nem túl sok szinttel, a két kör alatt 136 kilométert kellett tekerni. Idén került bele pár technikásabb erdei ösvény is, ennek kimondottan örültem. A verseny a szokásos bolond tempóban kezdődött, az első nagyobb emelkedőig eléggé stresszes volt. Most sikerült időben beállni a rajtba, nem a mezőny legvégéről indultam, így az elejére való felzárkózás nem volt annyira melós, de az első órában azért az életben maradásért küzdöttem. Az nagyon pozitív fejlemény, hogy úgy másfél órától már sikerült versenyezni is – próbáltam jól helyezkedni, mozgatni az aktuális csoportot ha belassultunk, illetve egy bollyal előrébb ugrani, ha volt rá lehetőség. A végén még volt egy jó kis sprint is, sikerült a boly előtt beérni. A vége felé már megfordult a fejemben, hogy meglehet a kvalifikáció, mert elég kevés narancsszínű rajtszámot láttam magam körül” – emlékezett vissza a nógrádi kerékpáros.

Bakosnak még nem sikerült a kvalifikáció

Dr. Bakos Gergő tavaly még csak nézőként volt jelen a versenyen, idén már nyeregbe is pattant.

„Nagyon tetszett már akkor is az atmoszféra, a pálya, a szervezés. Szóval már akkor eldőlt, hogy idén ezzel a gravel versennyel nyitjuk az évet. Aggódtam kicsit, mert ilyen korán nem nagyon szoktam még ekkora terhelést adni a szervezetemnek. Próbáltam minőségi edzésmunkát végezni, mert idehaza február-márciusban még mennyiségit nem nagyon tudok összerakni. A legfurább a gravel világkupán az volt, hogy az első méterektől kezdve iszonyat tempót megy a mezőny. Folyton csak vártam, hogy mikor nyugszik már meg a tempó, de erre csupán a vége felé került sor. Jól éreztem magam, de az érezhető volt, hogy ekkora terhelésre még nem volt felkészítve a testem. Így is elégedett vagyok a 63. helyezéssel, de sajnos a kvalifikáció még elmaradt. Az utolsó emelkedőn kezdtek görcsölni a combjaim, próbáltam kipörgetni a lábaimból, de a technikás lejtőkre merev lábakkal érkeztem. Utólag viccesen nézhettem ki, ahogy a gyökereket, köveket képtelen voltam már kimozogni a lábaimmal, és csak pattogtam fogcsikorgatva lefelé. Összességében sokat tanultam és tapasztaltam ezen a világkupán. Remélem, június elején Lengyelországban ezt kamatoztatni is tudom majd, és rárepülök a vb-kvalifikációra is” – értékelt a bringás.

Ezeket is ajánljuk: