Micsoda elhivatottság! Nagy jövő előtt áll a fiatal nógrádi játékvezető

A magyar labdarúgásban egyre nagyobb problémát okoz országszerte a játékvezetők hiánya. Az év elején olvasható volt több online felületen, hogy Pest vármegyében például toborozzák a szükség-játékvezetőket. Korábban a nógrádi játéktereken is találkozhattunk már hasonlóval, de jobbára csak akkor, amikor egy-egy ünnep miatt minden bajnokság mérkőzéseit egy napon kellett lebonyolítani, míg több vármegyében ez rendszeresen visszatérő jelenség. 

Az MLSZ Nógrád Vármegyei Igazgatósága is toboroz évről évre, de játékvezetőket, amelynek érezhetően meg is van az eredménye, hiszen minden bajnoki szezonban találkozhatnak a sportbarátok többségében fiatal, új arcokkal. A nógrádi labdarúgás vérkeringésében szereplők tisztában vannak azzal, hogy ez nem egy kimondottan hálás szakma, hiszen ritkán adódik meg, hogy a mérkőzések lefújásának pillanatában mindkét együttes elismerően vélekedik a sporttársak munkájáról. 

Hátráltathat még sokakat játékvezető karrierjük elkezdésében emellett az is, hogy egyre többen viselkednek nem a labdarúgópályára való módon, amelynek felelőssége nem csak az illetékes sportemberhez nem méltón viselkedő személyeké, de az adott csapat vezetőié is egyaránt. Ki kell mondani, ez egy ördögi kör, így minden elismerés a sportembereké, akik ezek ellenére is vállalják, hogy közreműködnek a vármegyei labdarúgó-mérkőzések lebonyolításán.

A vármegyei labdarúgásban évről évre egyre több fiatal működik játékvezetőként 

Egy fiatal játékvezető, Soós-Valenta Bence 2018-ban emlékezetes összecsapáson vett részt. Hetekkel a sikeres játékvezetői vizsgáját követően, asszisztensként működött a vármegyei alsóbb bajnokságokban, míg egy Karancsaljai mérkőzésre rajta kívülálló okból nem érkezett meg két kollégája. Ekkor a fiatal sporttárs két kijelölt szükség-játékvezető asszisztenssel vezette a mérkőzést, életében először síppal a kezében. Az MLSZ Nógrád Vármegyei Igazgatóságának igazgatójának, Schuchmann Attilának beleegyezésével, most a fiatal sípmesterrel, Soós-Valenta Bencével beszélgettünk.

– Mikor jött az ötlet, hogy játékvezető tanfolyamra jelentkezzél? Mi motivált?
– Azon kívül, hogy űztem is a labdarúgást, mindig érdekelt a többi eleme is. Gondoltam, hogy ezen a területen is kipróbálom magam. Tizenöt évesen jelentkeztem a játékvezetői tanfolyamra, majd el is kezdtem aktívan játékvezetőként ténykedni. Egy sérülés miatt az aktív labdarúgást ugyan már abbahagytam, de játékvezetőként továbbra is a sportág közelében tudtam maradni.
– Hogyan emlékszel vissza a játékvezetőként irányított első felnőtt mérkőzésedre?
– Az első mérkőzés amelyen játékvezetőként működtem váratlanul indult, hiszen asszisztensként készültem az összecsapásra, de rajtam kívülálló okok miatt egyedüli hivatalos személyként jelentem meg, így én vezettem le kezdő játékvezetőként a Karancsalja – Nógrádmarcal találkozót, a hazaiak csapatvezetőinek segítségével. Nagyon támogató és sportszerű hozzáállással találkoztam mindkét csapat játékosai, valamint vezetői részéről is.

– Vannak emlékezetes összecsapások, amelyek szép, vagy épp kellemetlen emléket hagytak benned?
– A már korábban említett mérkőzés mindenképp emlékezetes marad. Emellett számomra mindig izgalmas, amikor rangadókon közreműködhetek, ezek emlékezetesek maradnak, ilyen volt például tavaly ősszel akár a Vizslás – Karancslapujtő vármegyei I. osztályú összecsapás.
– Vannak esetleg komolyabb célkitűzéseid ezen a területen?
– Célom, hogy még tovább tudjak a sportban tevékenykedni. Fontos, hogy minél több tapasztalatot és rutint szerezzek. Az idősebb kollégáktól is mindig sokat lehet tanulni. Nem zárom ki a jövőben, hogy kipróbáljam magam akár magasabb szinten is.
– Mit üzennél esetleg azoknak, akik kacérkodnak a gondolattal, hogy jelentkeznek játékvezető tanfolyamra?
– Mindenkit bátorítanék, hogy jelentkezzen, amennyiben elhivatottnak érzi magát a labdarúgás és a sport iránt. Amellett, hogy megvan a szakma hátránya, sok szépséget és lehetőséget rejt magában. Itt egy jó közösség részeként, sok munkával és kitartással, de elérhetőek a célok.