Szerdai győzelmük esetén a kilencedik helyen végeznek a salgótarjáni kosarasok

 A Salgótarjáni Városi Sportcsarnokban szerda este hat órakor kezdődő összecsapás felvezetésében Dániel Tamás, a megyeszékhelyiek klubmenedzsere volt segítségünkre. 

– Pontgazdag mérkőzésen, változatos küzdelemben gyűjtötték be sorrendben hetedik győzelmüket. Miként értékeli a múlt heti, nagykőrösi meccset? 
– Biztos azt hiszik majd Nagykőrösön, hogy fóbiám van, mert állandóan szóvá teszem a negatívumokat, de hát, ahogy Gogol mondta ugye, ne a tükröt szidjuk, ha a pofa torz. Ez pedig most nagyon csúnyára sikeredett. Előrebocsátom, hogy nem a nagykőrösi csapattal van bajom, mert ők normálisan viselkedtek, bár a saját szurkolóikat nyilván rendre­utasíthatták volna. Azt sem fogom megint szóvá tenni, hogy milyen teremben kell ott játszanunk, a téma most ennél penet­ránsabb, a múlt csütörtö­ki találkozón ugyanis verbális atrocitás érte színes bőrű játékosainkat. Akik közül ugye kettő ráadásul salgótarjáni születésű, egyikőjük nyolc éve tartózkodik Magyar­országon, és pont négyszer annyi nyelvet beszél, mint a nagykőrösi lelátó összes tagja, illetve van egy amerikai játékosunk is, s mindannyian megkapták a minősíthetetlen, rasszista beszólásokat. Aztán még jött egy kis „hajrá, magyarok!”, mert gondolom, erre is készültek pár hetet, fölhasználva a Kuruc­infó szakszótárát. Csak a végtelen lojalitásunk, a kosárlabda szeretete és nyilván azon szándékunk, hogy megmutassuk, mi vagyunk a jobbak – márpedig mi vagyunk a jobbak – miatt nem vonultunk le a pályáról, mert nem az a célunk, hogy még nagyobb botrányt csináljunk és ártsunk szeretett sportágunknak. Az üg­gyel többet én nem is kívánok foglalkozni, majd a szövetség megteszi a megfelelő lépéseket. A lényeg egyébként is az, hogy bár igen enervált játékot mutattunk, mégis sok pontot tudtunk dobni. Méghozzá hattal többet, mint az ellenfél, és ugye ez a kosárlabda-szabályok szerint annyit jelent, hogy mi nyertük a meccset. 

– Amivel egyébként egy–nullás előnybe kerültek az egyik fél második sikeréig tartó párharcban, így szerdán, hazai pályán, nyilván nem is lehet más céljuk, mint a sorozat lezárása. 
– Persze, ugyanakkor a párharc még korántsem tekinthető lefutottnak, mert ismerjük a kőrösieket, összeszedett, harcos kosárlabdát játszanak, ezért nagyon nehéz lesz a második találkozó is. De úgy gondoljuk, hogy csak jó lenne itthon lezárni nemcsak ezt a pár­viadalt, hanem a bajnokságot is, ezáltal egy remek győzelmi sorozattal búcsúzhatnánk a 2021–2022-es bajnoki évtől. A kilencedik hely egy fokkal szebb, mint a tizedik, így ezt azért még szeretnénk bezsebelni. Remélem, a játékosaink fejben még nincsenek szabadságon és egy utolsó örömkosárlabdával köszönik meg kitartó szurkolóinknak az egész éves biztatást, támogatást, így jó szájízzel mehetnek pihenőre, majd pedig, remélhetőleg többen közülük, egy új szemléletű, megerősített Sesével vághatnak neki a következő szezonnak.