hét embere

2020.06.29. 19:50

Párban érik el páratlan sikereiket a tarjáni tájfutó ikrek

Rendhagyó módon egy testvérpárt választottunk a Hét emberei sorozatunk legújabb díjazottjainak. A salgótarjáni Mag Viktória és Fruzsina ugyanis évek óta párban érnek el páratlan sikereket, tájfutásban a címeres mezek osztásánál is együtt állnak sorba.

Bakos László

Az idén 17 éves lányok az általános iskolát kitűnő osztályzatokkal fejezték be a Besztercén, ahol „Beszterce Díjjal” is elismerték tanulmányi-, és sport eredményeiket. Minden esztendőben átvehették a város „Jó tanuló, jó sportoló” díjat, az utóbbi években már országos szintűt is. Jelenleg a Bolyai János Gimnázium kéttannyelvű osztályába járnak, ahol ez évi bizonyítványuk is jelesre sikerült.

Tájfutásban Viki 2018-ban bekerült a serdülő válogatottba, ahol a bulgáriai ifjúsági Európa-bajnokságon negyedik lett a magyar váltóval. Egy évvel később az ifi Eb-n, Fehéroroszországban rövidtávon már felállhatott a dobogóra is. A tavalyi év kiemelkedően sikeres volt számára itthon is, hiszen megnyerte a serdülők rövid-, valamint normáltávú magyar bajnokságát is, de a Dornyay SE felnőtt női csapatával is országos bajnok lett. “Mellékesen” megnyerte a diákolimpiát is mindkét távon.

Közben Fruzsi is begyűjtött egy középtávú ob ezüstöt, majd csapatban is másodikok lettek a serdülő lányokkal.

A tovább fejlődésük érdekében a tájfutó felkészülés mellett atlétikai jellegű edzéseket is végeztek a Dornyay SE-ben, s ennek eredményeként több atlétika versenyen is kiemelkedően képviselték a Salgótarjáni Atlétikai Clubot, mely szintén tagjainak sorába fogadta a lányokat. Valószínűleg sokan, sokáig emlékezni fognak arra a futásra, amellyel Viki tavaly megnyerte a fedettpályás ifi ob-t 3000 méteren, de Fruzsi idén elért bronzérme ugyanitt is nagyszerű teljesítmény.

Mag Viktória (balra) és Fruzsina sok szép sikert érhet még el Salgótarjánnak
Fotó: Nool

- Mikor került életetekbe a sport?

- Viki: Nyolc évesen ismerkedtünk meg a tájfutással, az általános iskola második osztályban. Az akkori testnevelőtanárom és mostani edzőnk, Sramkó Tibor bátorítására próbáltuk ki ezt különleges, összetett sportot és azóta bennem csak erősödött a sportág iránti szeretet.

- Fruzsi: Nekem sokat segítettek az osztálytársaim is, akik közül többen is jártak már azelőtt edzésekre, segítettek a térképjelek megismerésében.

- Mit jelent számotokra a válogatottság?

- Viki: Az ez évi kerettagságon kívül tavaly és tavalyelőtt sikerült bekerülnöm a válogatottba. Számomra a hazámat képviselni a nagy versenyeken egyszerre hatalmas megtiszteltetés és nagy felelősség is, amit még meg kell tanulnom megfelelően kezelni, ugyanakkor mindig ezek a megmérettetések az egyik legemlékezetesebbek számomra.

- Fruzsi: Én még nem voltam válogatott, a kerethez tartoztam és lehetek benne újra. Ez jól esett számomra, nagy elismerést jelent nekem. A válogatottság, azt hiszem egy fontos lehetőség, és a tájfutók sporttevékenységének egyik legnagyobb elismerése lehet.

- Milyen terveitek, céljaitok vannak a sportban és a tanulásban?

- Viki: Rövidtávú célom a válogatottság és az idei ifi Eb-n való szereplés, de ezen kívül minden versenyen – már alig várom, hogy legyenek – szeretnék jól szerepelni. Életem végéig szeretném űzni ezt a sportot és ameddig csak lehet, versenyszerűen és mindent beleadva. Ám a jelenlegi legfontosabb célom, hogy teljesen felépüljek a sérülésemből. A tanulásban szeretnék továbbra is jó eredményeket elérni, bár még nincsenek konkrét céljaim a továbbtanulást illetően.

- Fruzsi: A célom a tájékozódási futásban leginkább, hogy az országos bajnokságokon minél jobban tudjak teljesíteni, illetve hogy minél kevesebb hibát ejtsek a pályákon. Szeretném én is sokáig, élvezettel űzni ezt a sportot. A tanulásban nekem sincsenek még meghatározott céljaim, de lehetőség szerint szeretnék majd képzőművészeti irányba továbbtanulni.

- Mit csináltok szívesen, ha nem sportoltok?

- Viki: A sport nagy részét teszi ki az életünknek, de ezenkívül szeretünk alkotni és a családunkkal tölteni az időt. Én nagyon szeretek fényképezni és hosszúkat sétálni az erdőben.

- Fruzsi: A tájfutás mellett néha atlétikai versenyeken is szoktunk indulni. A sport egy fontos tevékenység számomra is. Emellett szabadidőmben szívesen foglalkozok képzőművészettel; rajzolással vagy festéssel. Szívesen olvasok is.

- Viki, neked nagy esélyed van indulni az idei salgótarjáni rendezésű ifi Eb-n. Hogy állsz a készülésben?

- Viki: Már nagyon várom, de izgulok is, hiszen a helyem a csapatban még egyáltalán nem biztos, minden válogatón a maximumot kell majd nyújtanom. Úgy érzem, a makacs húzódásom kissé rontott az esélyeimen, mivel nem tudtam annyit edzeni és fejlődni, mint szerettem volna, de már gyógyulóban van és remélem, a versenyeken már fájdalom nélkül, jó formában futhatok. Bár a bajnokság Salgótarjánban és környékén kerül megrendezésre és így a terepismeretem lényeges előnyt biztosít számomra, tudom, hogy nem lesz könnyű. Mind technikailag, mind fizikailag bele kell adnom mindent, ha sikerül bejutnom. A célom az lenne, hogy javítsak a tavalyi eredményeimen egyénileg és csapatban is.

Cél a csillagos ég

A lányokat edzőjük, Sramkó Tibor 7 éves koruktól ismeri (Vikinek a testnevelés tagozatos osztályban testnevelője is volt 8 évig), míg Fruzsi az informatika tagozatos osztályba került.

- Hamar kiderült, hogy mozgás szempontjából is jó adottságokkal rendelkeznek, mindamellett, hogy szorgalmasak, és kitűnően tanulnak. Mindketten kézilabdázak kezdetben, az iskolai lány labdarúgócsapatban is játszottak, de hamar kiderült, hogy a futáshoz kiemelkedő képességekkel rendelkeznek.

- Mi emelte ki őket?

- Adottságaikra már akkor jellemző volt a kitartás, gyorsaság, ügyesség, a helyzetek gyors felismerése. Emellé párosult a szorgalom, és a feladatok tökéletes megoldására törekvés, egyfajta jó értelemben vett „maximalizmus”. Valószínűleg ezek a képességek jelentették a sikereik alapját.

- Így nem lehetett kérdés a válogatottság...

- A számukra nagyszerűen sikerült tavalyi esztendő után nem volt meglepetés, hogy az ifjúsági szövetségi kapitány mindkettőjüket jelölte a válogatottba, Vikit az „A” keretbe, Fruzsit pedig a „B”-be. Ami azért is különösen érdekes, mert az idei tájfutó ifjúsági Eb helyszíne Salgótarján lesz, ahol a hazai pálya még előnyt is jelenthetne. A feltételes mód azért is indokolt, mert a járvány helyzet miatt a júniusra tervezett esemény október 24-26-ra halasztódik, de még nem dőlt el, hogy valóban megrendezhetjük-e. A lányokknak sem lesz könnyű „beverekedniük” magukat a válogatott négyfős keretbe, mert a hazai rendezés és pálya az ellenfeleiket is igencsak motiválja. Mindenesetre folyamatosan készülnek a júliusban induló szezonra, a bajnokságokra és a válogatóka.

- Meddig juthatnak el a sportban?

- Úgy gondolom, ha a tehetség és a szorgalom eddigi „ötvözete” továbbra is fenntartható, akkor a határ a „csillagos ég”.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!