Kosárlabda

2018.05.11. 11:05

Régen vívtak ilyen fontos párharcot a tarjániak

Nem könnyű győzni a Promontor utcai csarnokban, de nem is lehetetlen, vélik a megyeszékhelyi kosara­sok háza táján.

Horváth Péter

Amint az tudvalévő, a MAFC elleni első körös párharcát két mérkőzésen lezáró Ughy-legénység ellenfele az NB I./B Zöld csoportjának elődöntőjében az alapszakasz-második Ford Ivanics-­Budafok együttese lesz. Bár a pályaelőny a mieinkhez hasonlóan a felsőházba jutást megcélzó rivális mellett szól, a két gárda játékereje, illetve aktuális formája mégis kiegyenlített és megjósolhatatlan végki­menetelű sorozatot ígér.

– Természetesen, azt gondolom, a MAFC elleni gyors sikerünk nyilván nagy fegyvertény, annak ellenére, hogy egy utánpótlás csapat ellen értük azt el – pillantott vissza beszélgetésünk elején a műegyetemisták elleni párharcra Dániel Tamás klubmenedzser. – Láttuk, hogy a fővárosiak a bajnokság második felére igencsak összekapták magukat, sorban nyerték a mérkőzéseket, és egyáltalán nem tűnt sétagaloppnak ez a párharc. Ennek ellenére, főleg a második mérkőzésen, nagyon magabiztosak, tudatosak és kemények voltunk, mondhatom, hogy egy igazi idegenbeli rangadót nyertünk meg. Külön köszönöm szurkolóinknak, hogy ilyen hangulatot teremtettek, ami egyértelműen hozzájárult a győzelmünkhöz. Csak jelzem, hogy most is nagyon kell valami hasonló, hiszen a bajnokság legfontosabb meccseit játsszuk az elkövetkezendő bő egy hétben.

A tarjániak (fehérben) negyeddöntős produkciója a Budafok ellen is szép reményekre jogosít – Fotó: B. L.

– Mégpedig a mezőny egyik legerősebb csapata ellen, amely ugyanakkor az utóbbi hetekben megmutatta, hogy olykor bizony képes a botlásra.

– Kétségtelen, hogy az egész alapszakaszban eléggé kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtott a Budafok, ahol rutinos, ezen a szinten jónak mondható játékosok vannak. A csoportkört veretlenül záró Príma SE elleni összecsapásoktól eltekintve, néha nehezebben, néha könnyebben, de rendre nyerték a meccseiket. Kivéve az utolsó fordulóban, amit akár annak is betudhatunk, hogy már egyáltalán nem voltak motiváltak, de igazán a folytatás sem sikerült nekik fényesen. Egész évben egységesnek tűnt a produkciójuk, de az utóbbi néhány for­dulóban már látszik a rés a pajzson. Mert az Alba elleni fiaskót még el lehetett intézni egy vállrándítással, de az, hogy a negyeddöntő első mérkőzésén simán kikaptak odahaza a SMAFC-tól, már jelenthet valamit. Igaz, a visszavágón, ha fogcsikorgatva is, de visszavették a pályaelőnyüket, a harmadik meccsen pedig be is biztosították a továbbjutást. Ezt csak azért mondom, mert annak ellenére, hogy korábban kétszer is kikaptunk tőlük, én egyáltalán nem tartom verhetetlennek ezt a társasá­got. Mi igenis győzni megyünk most Budafokra, bár tudjuk, hogy nagyon-nagyon nehéz lesz.

– Játéktudásban és felkészültségben megközelítőleg ha­sonló szintet képvisel a két gárda, így ezúttal a mentális tényezők is döntő szerepelt játszhatnak a sikerben.

– Valóban így van, éppen ezért a kérdés számomra megint csak az, hogy mit gondolnak a játékosaink, mennyire azonosulnak a feladattal, ugyanis most dől el, hogy mit ér az évünk. És ez nemcsak a csapatra vonatkozik, hanem az egyénekre is. Mit érnek a játékosaink? Mennyire van tartásuk, mit akarnak egyáltalán elérni a kosárlabdában, akár nálunk, akár a későbbiekben máshol? Letudtuk ezt az évet is, vagy alkottunk is valamit? Sok nyitott kérdés van, amire a választ a pályán nyújtott teljesítménnyel lehet megadni. Biztos vagyok abban, hogy le tudjuk győzni a Budafokot, és be tudunk jutni a döntőbe. De ehhez mindenki kell, a húzójátékosaink, a kiegészítő emberek, a sérültjeink, az edzők, a vezetők, a szurkolók, mindenki. Talán az utóbbi néhány év egyik legfontosabb pár­harcát kezdjük most meg, ahol kiderül, hogy ki mit ér. Én hiszek abban, hogy van lelkünk, és talán nem is olyan kicsi. Nagyon kell ez a győzelem!

 

Ezek is érdekelhetik