Példaképek

2018.03.25. 11:20

Akiknek minden mozdulatát csodálták a nógrádi legendák

Megyénkben egyre inkább kinő egy olyan sportolói generáció, akik nem találnak maguk előtt igazi példaképeket. Körbekérdeztünk pár egykori és jelenlegi nógrádi sportolót, hogy ők kikre néztek fel gyermekkorukban, vagy ki előttük a követendő példa jelenleg is. Sorozatunk első részében csapatsportágakban érdekelt sportolókat faggattunk.

B.L.

Szalay Miklós, az SBTC egykori legendás labdarúgója, olimpiai bajnok:

- Példaképem Szojka Ferenc, az SBTC legeredményesebb futballistája volt. Kisgyerekként is sokat láttam játszani, és nagyon tetszett a játékintelligenciája. Igazi vezéregyéniség volt, fegyelmezettségben, játéktudásban, küzdenitudásban. Szinte hihetetlen volt számomra, hogy az első NB-I es mérkőzésemen az ő sérülése miatt én helyettesíthettem. Később sokat, de nem eleget szerepeltünk együtt az SBTC -ben. Pályán, és azon kívül is volt tekintélye, tisztelete, mind a fiatalabb, mind pedig az idősebb játékosok között. Nem véletlenül volt a csapat kapitánya. Határozott, irányító egyéniség volt. Hatalmas tapasztalatát szívesen megosztotta játékostársaival. Különösen a labdás edzéseken figyeltem minden mozdulatára, hihetetlen módon tudott koncentrálni a labda elrúgásánál. Mindig a legnagyobb pontosságra törekedett. Hosszú indításai számomra élményszámba mentek, és ezt szerettem volna én is megtanulni. Tanulni lehetett, de úgy kivitelezni nagyon nehéz volt. A labdarúgás szeretete, ami elkísért pályafutásom során.

Tarjáni Szilvia, a Pásztói KC női csapatának edzője, korábbi élvonalbeli kézilabdázó:

- Kézilabda pályafutásom alatt egy példaképem volt, Angyal Éva. Megadatott nekem az a megtiszteltetés, mikor a Vasashoz igazoltam, hogy Évával együtt edzhettem, és nagyon sokat beszélgettünk. Egy nagyon aranyos, segítőkész ember, és játékos volt. Még ott is nagyon sokat tanultam tőle. És ráadásul az ő lakásában laktam. Neki köszönhetően szép emlékekkel hagytam ott az NB I-es pályafutásomat, ezt nem sok ember mondhatja el.

Ughy Albert, a Salgótarjáni KSE kosárlabda csapatának edzője:

- Klasszikus értelemben nem igazán volt példaképem. Kedvenc játékosaim voltak, Michael Jordan, Toni Kukoc, Kobe Bryant személyében, igazi vezérek, akik bármire képesek voltak, hogy győzzenek, a kosárlabda volt a mindenük. Azon kívül, hogy rettentő tehetségesek és intelligensek voltak, annál többet dolgoztak azért, hogy a világ legjobbjai legyenek. Talán ezért voltak ők a kedvenceim.

Nagy hatással inkább a gyerekkori edzőim voltak rám, Varga Sanyi bácsi és Szarka Sándor, akiktől amellett, hogy nagyon sokat tanultam szakmailag, emberként is sokat kaptam tőlük. Tiszteltem, felnéztem rájuk, amit értem, másokért tettek. Sajnos ezeket a dolgokat sokszor csak utólag értékeljük igazán. Ha, ők nincsenek, valószínűleg sosem lettem volna kosárlabdázó. Szóval, nekem ők voltak az igazi motiváció és példaképek.

Szabó Gábor, az SBTC labdarúgó csapatának kapitánya, valamint a Skorpió SE női futsal csapatának edzője:

- Fiatal koromtól Dárdai Pali az igazi példakép. Játékosként is imádtam, edzőnek pedig szerintem a legnagyobbak egyike. A mentalitása, a habitusa, az edzői felfogása valamint az őszintesége teszi igazi sportemberré és példaképpé számomra. Nagyon sok dolgot ellestem tőle és beépítettem a saját rendszerembe. Úgy néz ki, hogy a közeljövőben sikerül összehozni egy beszélgetést vele. Na az csodás lenne!

Gyenes Anette, a Pásztói KC kézilabdázója:

- 1982-ben a kézilabda világbajnokságot Magyarország rendezte, én akkor 12 éves voltam. Az apukámmal néztük a meccseket és nekem Gódorne Nagy Mariann játéka meghatározó volt abban, hogy én is ezt a sportot kipróbáljam. Általa tetszett meg ez a játék. Mondhatom, hogy gyerek fejjel ő volt az én példaképem. Hetes mezben játszott és hosszú éveken keresztül nekem is a hetes volt a mezszámom. Az évek során mindig volt olyan kézilabdázó, akire felnéztem .Többek között a salgótarjáni származású Kökény Beatrix, illetve Kirsner Erika, aki ellen pár évvel ezelőtt volt szerencsém játszani. Nagy élmény volt számomra.

Kiemelt fotónkon: Szojka Ferenc (jobbra) a nemzeti együttesben egyetlen gólját a válogatott 1955-ös északi túráján, a svédek ellen 7:3-ra megnyert mérkőzésen szerezte. Az első félidő 25. percében bombázta a kapuba a labdát. A bal oldalon Hidegkuti és Kocsis figyeli a játékszer útját.

Címkék#példakép
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában