palócföld

2018.10.18. 06:58

Salgótarjáni helyszínekre is ismerhetünk az új regényben

Az alapításának – jövő évi – hatvanötödik évfordulójához közeledő irodalmi, művészeti, közéleti folyóirat, a Palócföld 2018/3-as számának bemutatóját a minap az Országos Könyvtári Napok keretében tartották. Ezúttal Debreceni Boglárka író volt a főszerkesztő, Gréczi-Zsoldos Enikő beszélgetőpartnere.

Csongrády Béla

A Balassi Bálint Megyei Könyvtárban rendezett Palócföld-premierek hagyománya, hogy egy-egy vendégalkotó is jelen van azok közül, akik szorosan kötődnek a laphoz és – mintegy ráadásként – valamilyen konkrét apropója is van meghívásának. Debreceni Boglárka esetében mindkét feltétel teljesült, hiszen sokszor publikált már a folyóirat hasábjain, s az idén jelent meg A belső tó címmel új – a Bébikommandó-t (2010), a Semmi mozdulat most-ot (2010) és a Panorámát-t (2013) követő, immár negyedik – saját kötete. Sőt, a salgótarjáni születésű és 18 éves koráig itt élt szerző számára mindig pluszmotivációt jelent hazajönni, családtagjaival, barátaival, kedves ismerőseivel, helyi olvasóival találkozni. Így volt ez most is, amikor az érdeklődőkön kívül anyai nagyszülei is jelen voltak a könyvtári rendezvényen.

Első témakörként Debreceni Boglárka – akinek névjegyében a foglalkozásaira, tanulmányaira utalóan az író mellett a költő, kritikus, szerkesztő, továbbá kulturális antropológus, muzeológus, vizuális kultúra, társadalomismeret- és művészettörténet-tanár, rendezvényszervező, értékesítő megnevezések is szerepelnek – pályakezdéséről, illetve a Palócföldhöz való kapcsolódásáról esett szó. A belső tó szerzője elmondta, hogy először Pál József főszerkesztősége időszakában, Handó Péter közvetítésével volt módja a lapban megjelenni.

Az új regény műfaja – mutatott rá Gréczi-Zsoldos Enikő – nehezen definiálható, nem véletlen, hogy a fülszövegben megnyilvánuló Mészáros Márton szerint a naturalisztikus lélektani regény, a nevelődésregény, a családregény és a szociográfia jellemzői egyaránt felfedezhetők benne. Az író legszívesebben lélektani gondolatregényként azonosítja művét, amelyben azokat a minden ember pszichéjében megtalálható zárt, törékeny világokat mutatja be, amelyek értelmezéséhez, kezeléséhez megfelelő önismeretre, a másik emberre való alaposabb odafigyelésre van szükség.

A szerző vallomása új könyvéről

Debreceni Boglárka új regénye végén a szerző G. Tóth Anita kérdéseire válaszol: „Szeretném, ha regényem hatására a depressziós fiatalok, valamint a környezetükben élők felismernék a problémát, ha egy őszinte „vallomással”, ami nem egyedül az én „vallomásom”, segíthetnék a megelőzésben, erőt adhatnék a továbblépéshez. A belső tó talán arra is rámutat, hogy egy küldetés, amikor az ember úgy gondolja, túllép saját kis világán, tenni akar valamit másokért, egy magasztosabb célt, életcélt, missziót, hivatást talál.”

A közönség számára érdekesek voltak azok a felolvasott részletek is, amelyekből nem volt nehéz a salgótarjáni helyszínekre, önéletrajzi ihletésű vonatkozásokra következtetni. Izgalmas párbeszéd alakult ki a kötet címéről is, minthogy ennek kapcsán sokan – teljes joggal – a tihanyi félszigetre asszociálnak, pedig mindenkinek van egy belső tava, amely vagy zárványként vagy a jobbik esetben termékenyítő forrásként funkcionál. Ügyes szerkesztői fogás, hogy a Palócföld új száma közli Bene Zoltán recenzióját Debreceni Boglárka regényéről s amely a következők szerint fejeződik be: „A belső tó főhőse is visszaküzdi magát az életbe. Hogy tovább lépve megkeresse a mindent a semmiben.” A Palócföld 2018/3-as, úgymond őszi számában számos más tartalmas, figyelemre érdemes írás is olvasható. Ezek közül némelyikre Gréczi-Zsoldos Enikő is felhívta a figyelmet.

A Szépirodalom és az Emlékezés című rovatokból kiemelte, hogy ismét jelentkezett verseivel Bódi Tóth Elemér, a szintén salgótarjáni Erdős István a Még egy cseppet a jóból című írása pedig gyakorlatilag egy újabb fejezete a szerző cigányzenészek múltját kutató sorozatának. Az új rovatnak számító Nézőpontban kapott helyet az ugyancsak helyi Bakos Gábor tanulmánya a 85 évvel ezelőtt Salgótarjánban született Kossuth-díjas filmrendező a Pályamunkások című konstruktivista montázsfilmjéről.

Bajczárné Gyenes Erzsébet, a Madách Imre Gimnázium tanára igényes, színvonalas kritikát írt a Nemzeti Színház vendégjátékáról, Sz. Medvegyev a Fodrásznő című fesztiváldíjas darabjáról. 1956-ra való méltó emlékezéssort gyarapítja Bozó Gyula dolgozata, amelyben az egyik fiatal mártír, a költőtehetség, Ravasz István emléke előtt tiszteleg, Sulyok László pedig Kúti Istvánnal – aki egyetemista nemzetőrt volt – készített interjút. A helytörténeti rovatban Sarló Béla a 125 éves öblösüveggyár krónikáját eleveníti fel…

Az új lapszám kézbe vételéhez a vonzó külcsín is kedvet csinál, s ez nem kis mértékben Ispán Tibor borítón megjelenő esztétikus színvilágú, sajátos motívumgazdagságú festményeinek, köztük a Jurtahegynek köszönhető. Az alkotóval Kele Szabó Ágnes beszélgetett a képzőművészeti rovatban.

Kiemelt fotónkon: Debreceni Boglárka (jobbra) szülővárosában is beszélgetett új könyvéről Gréczi-Zsoldos Enikővel

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában