2025.06.15. 15:40
Mesélnek a palóc hímzések a szécsényi múzeumban, ezt a kiállítást nem érdemes kihagyni! – fotókkal
A palóc hímzés nem csupán szálak és minták összefonódása – sokkal inkább élő hagyomány, amely közösségeket teremt és múltat idéz. A szécsényi Forgách–Lipthay Kastélymúzeumban megnyílt különleges kiállítás a palóc hímzés sokszínű világába kalauzol, bemutatva azokat a művészi munkákat, amelyek e népi kézművesség szellemiségét ma is életben tartják.
Van valami egészen varázslatos abban, amikor egy-egy hímzett terítő mögött nemcsak szorgos kezek, hanem sorsok, történetek, érzések is felsejlenek. A palóc hímzés évszázados öröksége ma is él, sőt, új értelmet nyer közösségek által. A szécsényi kastély falai között megnyílt kiállítás ezt az élő örökséget ünnepli, azt az értéket, amelyet nem lehet múzeumi vitrinbe zárni, mert a lelkekben él tovább.
Fotó: Zimány Attila / Forrás: Nool.hu
Több, mint kézművesség – a palóc hímzés közösségformáló ereje
Szombaton ünnepélyes keretek között nyílt meg a Palóc Hímző Alkotócsoport 2024–2025-ös évadának munkáit bemutató kiállítás Szécsényben, a Forgách–Lipthay Kastélymúzeumban. A rendezvény a Nemzeti Művelődési Intézet „A szakkör” programja keretében valósult meg, amelyhez a Palócföldi Népi Iparművészek Egyesülete és a kastélymúzeum is szorosan kapcsolódott.
Palóc Hímző Alkotócsoport kiállítása Szécsényben
Fotók: Zimány AttilaA megnyitón Varga István, a kastélymúzeum igazgatója elsőként köszöntötte a megjelenteket. Beszédében hangsúlyozta: amikor idekerült, olyan érzése volt, mintha ez a kastély nem Szécsényé lenne. Ezen változtatni akart. Kiemelte, hogy a kastély kapuit a helyiek előtt kívánja megnyitni, hogy az intézmény ne csak múzeumként, hanem élő közösségi térként is működjön.
Csukáné Szerémy Andrea, Szécsény alpolgármestere köszönetét fejezte ki a közösségépítő kezdeményezésért, és kiemelte: nincs annál nagyobb dolog, mint amikor emberek örömet szereznek maguknak és másoknak.
A Nemzeti Művelődési Intézet Nógrád vármegyei igazgatója, Máté Lászlóné méltatta „A szakkör” programot, amely szerinte a pandémia után a közösségek visszacsábítását szolgálja. Elmondta, hogy a megye több mint 50 településén működnek hasonló alkotóközösségek, és a cél nem csupán a kézművesség gyakorlása, hanem a közösség megtartó erejének ápolása.
A szakkör háttere és céljai
A hímző szakkör vezetője, Törökné Petró Mária játék- és szabadidő szervező tanár, valamint népi kézműves hímző elmondta: 2024-ben a Nemzeti Művelődési Intézet szakkörei között megjelent a választható palóc hímzés is. – A Palócföldi Népi Iparművészek Egyesülete sikeresen megpályázta a programot, a kastélymúzeum pedig nemcsak helyszínt, hanem a szükséges tárgyi feltételeket is biztosította – tette hozzá.
A program részeként az öt fő számára biztosított eszköz- és alapanyagcsomagot az egyesület egészítette ki a Csoóri Sándor Alap pályázati támogatásával, így minden résztvevő megfelelő forráshoz jutott. A tananyagban öt témakör szerepelt: azsúros díszítősorok, kalodás, szabadrajzú és szálhúzásos keresztszemes hímzések, valamint viseletkészítés. Az utóbbira nem került sor, mivel a viseleteket e hímzések díszítik. Törökné Petró Mária hangsúlyozta, hogy nagyon jó kis közösség alakult ki. Úgy érzi, megérintette a palóc hímzés a lelküket.
A közösség ereje és fejlődése
Az alkotócsoport a kezdeti bizonytalanság ellenére összekovácsolódott. – Csillogtak a szemek, amikor a videókon látták a díszített lakástextíliákat. Tudtam, hogy megérintette őket a palóc hímzés – mondta Törökné Petró Mária, hozzátéve: – Kezdetben csendben dolgoztak, de egyre többet beszélgettünk, nevettünk, végül igazi közösséggé váltunk.
A szakkör mentorálását Déska Bertalanné országosan elismert népi iparművész végezte, aki minden foglalkozáson jelen volt. Mária külön kiemelte Magura Lídia támogató jelenlétét is.
Török János, a Törvényszék Egyesületének elnöke beszédében megemlékezett a nemrég elhunyt Holecz Istvánné Margitkáról, az egyesület énekmondójáról. Kiemelte, hogy a kultúra „határok nélküli”, és a folklór, a tárgyalkotó népművészet szorosan összefonódik. Mint mondta: a hagyomány továbbvitele kötelességük. – Az igazi adatközlők lassan eltűnnek, így nekünk kell életben tartani a tudást. A palóc hímzés néprajzi tájegységhez kötődő megőrzése hozzájárul nemzeti identitásunk megerősítéséhez – zárta szavait az elnök.
Kiállított alkotások
A kiállítók névsora önmagában is méltatást érdemel. Többek között:
- Gálné Szilágyi Adrienn
- Gál Mária
- Szőke Lászlóné
- Fiola-Kovács Beáta
- Valkárné Kail Mónika
- Fábián Katalin
- Horváth Mónika
- Törökné Petró Mária
- Déska Bertalanné
munkáit mutatták be. A munkadarabok változatos technikákat alkalmaznak, és hűen tükrözik a palóc hímzés gazdag motívumkincsét, színhasználatát és hagyományos formavilágát.
Zene, tánc, közösség
Az esemény fényét emelte Fiola-Patrícia Beáta énekes fellépése, Valkár Csenge és Szita Dávid néptáncbemutatója, valamint a Folt zenekar közreműködése, akik gondoskodtak a rendezvény folklór hangulatáról. A megnyitón elhangzott versek – köztük Valentinyi Dezső sorai – megrendítően kapcsolódtak a tárlat szellemiségéhez. Az idézetek az emberi érzések, a közösségi élmény és az alkotás kapcsolatára világítottak rá.
A palóc hímzés nem csupán technika, hanem kulturális önkifejezés, identitásőrzés és közösségteremtés. A most megnyílt kiállítás nem csak tárgyakat, hanem történeteket, sorsokat, érzéseket is megmutat, és ezzel segít hidat építeni múlt és jelen között.
