2025.05.02. 12:53
Eddig nem hallott történeteket mesélt édesapjáról ifj. Zenthe Ferenc Salgótarjánban
Fontos és felettébb érdekes rendezvények sorával ünnepelte a 2012-ben létrejött Zenthe Ferenc Színház névadójának 105. születésnapját. S, hogy nyomatékot adjon e kezdeményezésnek, elnevezte Zenthe Hétnek e programsorozatot. A legendás színművész fiával, ifj. Zenthe Ferenccel is készült beszélgetés.
Folyamatosan beszámoltunk a történtekről, az alábbiakban arról a beszélgetésről esik szó, amelyet Andó Ákos üzletszervezési vezető – mint mentor – folytatott a megannyi rangos díjjal elismert, a közönség által nagyon szeretett legendás színművész fiával, ifj. Zenthe Ferenccel a színház kamaratermében.
Fotó: Vendel Lajos / Forrás: Nool
Zenthe Ferencre méltán büszke az egész város
A helyi Zenthe-kultusz mindenekelőtt annak a ténynek köszönhető, hogy a későbbi nagyszerű színész 1920. április 24-én Salgóbányán, Salgótarjánban látta meg a napvilágot, tekintve, hogy az ő édesapja az akkori bányavállalat egyik rangos vezetője volt. A 2006. július 30-án Budapesten elhunyt Zenthe Ferenc – noha csak gyermekkoráig élt itt – mindig büszke volt nógrádiságára, jó szívvel emlékezett földijeire, akik részéről megkapta Nógrád megye illetve Salgótarján díszpolgára címet.
Érdekes, hogy mindezek ellenére csak élete szinte legvégén szerepelt először a József Attila Művelődési Központ színpadán: Szakonyi Károly a Turini nyár című darabjában játszotta az egyik főszerepet.
Mondani sem kell, hogy hatalmas tapsviharban, virágcsokorral a kezében hagyhatta el a színpadot. A sok másutt kapott tetszésnyilvánítás sorában ez bizonyára „primus inter pares”-nek, azaz az „első az egyenlők között”-nek fogta fel a meghatott színművész.
Szinte természetes, hogy az immár 72 esztendős fia – aki, ahogy mondani szokás szinte a megszólalásáig hasonlít az id. Zenthe Ferencre – közszereplései esetében mindig felmerül, hogy édesapjához hasonlóan miért nem lett ő maga is színművész. Andó Ákos is megpendítette e témát és jól tette, mert a válaszokból kiderült, hogy az ifjú Zenthének voltak kísérletei közvetlen felmenője követésében.
Annál is inkább, mert pedagógus, jeles testnevelőtanár édesanyja is ezt szerette volna. Gyermekszínészként fel is lépett a régi Nemzeti Színházban, aztán kétszer is közel került e művészeti ághoz. 14 éves korában úgy volt, hogy szerepet kap – Bütyök lesz – a Tüskevárban, de végül is a dramaturg fia játszhatta el ezt a figurát. Később, már műszaki egyetemista korában, édesanyja kereste meg Ádám Ottót a Madách Színház igazgatóját, hogy vegyék át a fiát a színművészezi főiskolára. Ez a terv sem sikerült, így az ifj. Zenthe Ferenc – aki egyébként is reál beállítottságúnak tartotta magát már akkoriban is – villamosmérnöki diplomát szerzett és a külkereskedelemben műszaki tanácsadóként mint a szabályozó rendszerek értője lett sikeres, elismert, Magyarország képviseletében külföldön is gyakorta megfordult szakember.
A minapi beszélgetésben sok szó esett ifj. Zenthe Ferenc gyermekkoráról is. Annál is inkább, mert odáig vezethető vissza a vitorlázás iránti mély vonzalma, mondhatni szerelme. Ugyanis a nyaraló felépüléséig hosszú éveken át sátraztak, kempingeztek Balatonszepezden. Jó értelemben említette, hogy valóságos átjáróház volt az otthonuk.
Fotó: Vendel Lajos
Nagy szerelem a vitorlázás
A leggyakoribb vendégek egyike, apja jó barátja Sík Igor operatőr volt, de mások mellett megfordult náluk Besenyei Ferenc, Kállai Ferenc és Bujtor István is. Utóbbi látogatása azzal járt, hogy a család életében megjelent a vitorlássport. Bujtor István vitte el először az ifjú Zenthét a Kék szalag elnevezésű futamra s ezzel eldőlt, hogy ő maga is versenyző lesz. Vásárolt a család egy Dragon típusú cédrus fahajót, amelyet Nauszikáának neveztek el.
Kétszer nyertek magyar bajnokságot és nem kevésszer elvitték magukkal a színművész Zenthét is.
Ezeken az utakon sok és tanulságos diskurzus zajlott le apa és fia között. E hosszú, tartalmas beszélgetéseknek – mint mesélte ifj. Zenthe Ferenc – nagy szerepük volt abban, hogy még alaposabban megismerjék egymást és az apa számos életvezetési tanácsot adhasson át a fiának. Az udvariasság, a szerénység, az őszinteség, az emberszeretet szerepét különösen kihangsúlyozta az idősebbik Zenthe, aki halálával előtt egy évvel még együtt hajózott a fiával.
Andó Ákos dicséretes módon ráterelte a beszélgetés fonalát a Jób lázadása című, 1983-ban forgatott játékfilmre is. Annál is inkább, mert a San Remoban fesztivál-nagydíjat kapott alkotás 1984-ben Oscar-díjra is jelölt volt. Ez azt bizonyítja, hogy a hős győztes Tenkes kapitánya vagy a jóval későbbi Szomszédok kedves Taki bácsija mellett id. Zenthe Ferenc mély drámai alakítást is örökül hagyott az utókorra. Ez a film is hozzájárul ahhoz, hogy az ifjú Zenthe Ferenc bárhol fordul is meg, mindenütt azt érzékeli, hogy édesapja munkásságát, emberségét összességében tisztelik, nagyra értékelik az emberek. S ez nyilvánvalóan jól esik neki.
