2025.03.15. 06:50
Megérintette a forradalom szele Nógrádot! Soha nem feledjük az 1848-49-as eseményeket!
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc anno Nógrádban is éreztette hatását, a megye lakossága lelkesen és aktívan részt vett a nemzeti függetlenségért folytatott küzdelemben. Dr. Fodor Miklós salgótarjáni történész segítségével utánajártunk, milyen események történtek régiónkban március 15-ét követően.
Dr. Fodor Miklós történész, a Dornyay Béla Múzeum munkatársa érdeklődésünkre kifejtette, hogy az 1848–49-es szabadságharc és forradalom idején a nógrádiak is aktívan részt vettek a nemzeti mozgalomban, a feljegyzések alapján úgy tudni, hogy mintegy 19 salgótarjáni volt akkor jelen – sajnos az egész régióra kiterjedő adat nem áll rendelkezésre. Március 15-e után a pezsgés nem kerülhette el a vármegyét – például megalakult a nemzetőrség, valamint a honvédseregbe is sokan beléptek –, ahogy a szabadságharc leverését követően a megtorlás sem.
Fotó: Lukács Zsófia / Forrás: Nool.hu
Március 15-e után fontos események történtek Nógrádban
– Alapvetően két jelentős hadi esemény történt 1849-ben, amelyek Losonchoz köthetőek. Az egyik március 24-én volt, ezt loconci ütközetként, rajtaütésként szoktuk emlegetni. Ennek előzménye az volt, hogy a Görgey Artúr féle, felső Magyarországon állomásozó sereg őrnagya, Beniczky Lajos egy 400-500 fős szabad csapatot vezetett, amelyet Kossuth Lajos küldött ki a Miskolc–Putnok–Rimaszombat irányba. Néhány nappal korábban Losoncot megszállták a császári csapatok, mintegy 1000 fő, akiknek a vezetőjük Almási Kornél császári királyi ezredes volt – magyarázta dr. Fodor Miklós, majd így folytatta: – Ez a Beniczky-féle különítmény a meglepetés erejével, a túlerővel nem foglalkozva, március 24-én kiverte ezt az 1000 főt, és úgy hatoltak be a város területére.
Hozzátette: ez egy elterelő hadművelet volt, amely elérte célját, vagyis hogy Almási Kornél Vácig visszavonuljon csapatával. Azért, hogy ne maradjon szégyenben, azt terjesztette, hogy egy körülbelül 6000 fős magyar haderő állt vele szembe.
– Ez a losonci ütközet közvetve hozzájárult az április elején meginduló tavaszi hadjárat sikeréhez. Egy jelentős mellék hadszíntéri esemény Nógrád vármegyében – közölte a salgótarjáni történész.
Bosszúból porig égették Losoncot
– 1849 júliusában, amikor a komáromi csata után három magyar hadtest kitört az erődből, akkor először Vác irányába, utóvét harcokat folytatva vonultak vissza, majd a súlyos fejsérülést szenvedett Görgey Artúr irányítása alatt Rétság, Balassagyarmat, Szécsény és Losonc irányába indultak. Görgeyt a Kubinyi-házban ápolták egy napig – ismertette Fodor Miklós. – Később, augusztus elején egy kisebb orosz egység érkezett a városba, akiket a közelben lévő gerillák megtámadtak, és 6 katonát, köztük 3 tisztet megöltek – a többiek elmenekültek. A közelben állomásozó Grabbe orosz altábornagy elhatározta, hogy bosszút áll.
1849. augusztus 7-én, Losonc határába érkezve Grabbe először irdatlan mennyiségű élelmet követelt katonái számára – melynek a lakosok csak egy részét tudták beszolgáltatni, hiszen már nem volt miből. Ezt követően kihantoltatta a megölt oroszokat, s a 3 tisztet egyházi szertartással eltemettette, majd a lerészegedett katonáknak szabad rablást engedélyezett augusztus 8-án – írta a Magyar Nemzeti Levéltár.
– Augusztus 9-én megfélemlítés és megtorlás jegyeként kizavarták a házakból a losonci polgárokat és végül felgyújtották a mezővárost. Körülbelül 350 épületből mindössze 15 peremkerületben lévő maradt meg. Nógrád vármegye akkori legjelentősebb települését teljesen porrá égették – emelte ki a történész.
A történelem további folytatása közismert. Világos mezején fegyverletétel, elrettentő megtorlások, akasztófák árnyéka, sortüzek dörrenése, hosszú évekig tartó börtönszenvedések. De a haza ma is él, Losonc újjáépült, és az utókor kegyelettel emlékezik az elődökre!
Ezeket is ajánljuk:
