2025.02.01. 16:46
Centenárium: megkezdődött a Csohány-emlékév Pásztón (fotók)
A pásztói Szentlélek temetőben tartott megemlékezéssel, majd a múzeumban megtartott megnyitóval megkezdődött január 31-én a száz évvel ezelőtt született Csohány Kálmán grafikusművészről elnevezett emlékév. A nyitónapon tisztelettel hajtottak fejet Csohány Kálmán érdemei előtt a megjelentek.
A mátraaljai város joggal tartja számon három kiemelkedő, mondhatni ikonikus személyiségét: Rajeczky Benjamin (1901-1989) ciszterci szerzetes, egyházzenész, zenetudóst, Gaál István (1933-2007) fotóművész operatőr, filmrendezőt és Csohány Kálmán (1925-1980) grafikusművészt. Utóbbi – mint az életrajzi adatokból kitetszik – egy évszázaddal ezelőtt látta meg a napvilágot, ráadásul Pásztón, január 31-én. A centenáriumi születésnap, jeles évforduló kapcsán az egész esztendőt Csohány-emlékévnek nyilvánították, amelyet pénteken ünnepélyes rendezvénysorozattal indítottak útjára.

Fotó: Hüvösi Csaba / Forrás: Nool.hu
Elsőként Csohány Kálmán nyughelyénél rótták le kegyeletüket a résztvevők
Az emlékezők – élükön a családtagokkal, a város önkormányzatának és a Csohány Baráti Kör Pásztó Kultúrájáért elnevezésű alapítvány, a helyi Mikszáth Kálmán Gimnázium, továbbá a Teleki László Könyvtár és Művelődési Központ képviselőivel – elsőként a Szent lélek temetőben, Csohány Kálmán nyughelyénél rótták le kegyeletület. A Muzsikás Együttes prímása, a Kossuth-díjas Sipos Mihály szívhez szóló hegedűszólóval emlékezett édesapja barátjára, majd az alkalomhoz illő versek hangzottak el. A sírnál Sisák Imre, a város korábbi polgármestere idézte fel Csohány Kálmán életútját, pályaképét, a pásztói Csohány-kultusz – amelynek életre hívásában, erősítésében ő maga is nagy szerepet vállalt – kezdeteit, eredményeit.
Megemlítette, hogy leánya felsőfokú tanulmányai befejezésekor a szakdolgozatát a három pásztói ikon jelentőségéről írta. Sisák Imre külön is hangsúlyozta a művész családi vonatkozásait, a 2023-ban, 96 éves korában elhunyt Tóth Klárával – Pásztó díszpolgárával – 1953-ban kötött házasságuk jelentőségét a művészi pálya alakulásban, illetve a kultikus hagyományok értékeinek megőrzésében. A megbecsülést Csohány Kálmán azért is kiérdemelte, illetve kiérdemli, mert rendkívüli módon kötődött, ragaszkodott szülővárosához, az itt élt emberekhez.
A Pásztói Múzeumban tartották az emlékév hivatalos megnyitóját
A moderátor Hajdara-Herczeg Hajnalka volt, verset mondott dr. Bálintné Hübner Judit és Herczegné Varga Ilona, az ünnepségek egyik főszervezője, „lelke”. A koszorúk, virágok elhelyezését, valamint a Bujdosik az árva madár…című népdal közös eléneklését követően az egész évet átfogó rendezvénysorozat nyitánya a Pásztói Múzeumban folytatódott, ahol Vizoviczki-Kanyó Ildikó újonnan kinevezett igazgató köszöntötte a nagy számban megjelent emlékezőket. E helyszínen is fellépett Sipos Mihály, ezúttal azonban felesége, a szintén zenekari tag, Kardos Mária – aki gardon nevű népi hangszert szólaltatta meg – társaságában. Itt is elhangzottak versek majd Farkas Attila polgármester kapott szót. A bevezetőben elmondta, hogy a 2001 decemberében megnyitott Csohány Galéria épületének jellegét az önkormányzat miért volt kénytelen megváltoztatni. E kényszerű bejelentést követően a városvezető a kultúra, a művészetek szerepét hangsúlyozta, s a jól kiválasztott példatárba illesztette be Csohány Kálmán alkotásainak, hagyatékának jelentőségét.

Fotó: Hüvösi Csaba / Forrás: Nool.hu
Skuczi Nándor, a Nógrád Vármegyei Önkormányzat elnöke – aki maga is a környék, a palócság szülötte és képviselője – ugyancsak a kultúra, ezen belül a művészetek kiemelt jelentőségéről beszélt, s e folyamatba ágyazva méltatta a pásztói székhelyű Csohány-kultusz szerepét. Ebben mintegy viszonzásul tükröződik, hogy a kétszeresen Munkácsy-díjas művész soha nem szakadt el szeretett városától, ide mindig hazaérkezett.
Kiállítással is emlékeznek Pásztón az egykori grafikusművészre
A „Ki látott engem?” című kiállítást K. Peák Ildikó művészettörténész nyitotta meg. Kiemelte: ünneplünk, mert a magyar grafika egyik kiemelkedő, egyedi karakterű személyiségére, kétszeres Munkácsy-díjas, Érdemes művészre emlékezünk. Róla mondta az egyik kiváló szakértő, Supka Magdolna: „Soha többé ember nem fog így verset írni ceruzával és tollal, mint Csohány Kálmán”. Peák Ildikó érzékeltette, hogy a fizikai munkásként indult grafikusművész karrierje igazi XX. századi művészsors. A főiskolán olyan kiváló tanároktól tanult mint Ék Sándor, Hincz Gyula, Koffán Károly, Konecsni György. A méltató külön-külön elemezte a különböző termekbe elhelyezett, összetartozó műveket.
Csohány kiállítás Pásztó
Fotók: Hüvösi CsabaA Csohány 100 verseny győztesét is kihirdették
A múzeumban hirdették ki a rajz- és műveltségi verseny eredményeit is. A rajzokat Perényi Anna és K. Peák Ildikó értékelte. Az általános iskolások közül az alsó tagozatban Sőregi Tibor, Durucz Roland és Szerémi Nimród, a felsősök között Varga Kamilla, Nagy Liliána és Sulyok Dorina lett az első. Az előbbiek felkészítő tanára Stefán Istvánné, az utóbbiaké Mikuska Judit Andrea volt. A Csohány 100 műveltségi verseny győztese a Bandur Janka, Judák Jázmin összetételű Madách-gimnáziumi csapat lett. Felkészítő tanáruk Kele-Szabó Ágnes, a salgótarjáni iskola pedagógusa.