Fedák Sári emlékét idézi a Zenthe színház új produkciója

Ez történt a közelmúltban is, amikor Olt Tamás író, rendező  a Teátrum Kávéházban – P.  Kerner Edit színművész és  Sándor Zoltán dramaturg, előadóművész közreműködésével – beszélt a Minden jegy elkelt című darabjáról. E program a mű különleges címének megértése miatt sem volt szükségtelen. A szerző elmesélte, hogy a cím – nem feltétlenül szerencsés – ötlete valóságos tényeken alapszik, minthogy írásának főhőse,  Fedák Sári  huszadik századi színésznő,  aki – az alcím szerint – „rosszkor volt rossz helyen …aztán megint”  – tárgyalásakor a terem ajtajára az volt kiírva, hogy „a jegyek elfogytak”.

Az előadás lényegében arra igyekszik választ adni, hogy a nagyon tehetséges, kalandos sorsú, de meglehetősen öntörvényű  díva 1879 és 1955 között milyen élettörténetet tudhatott magáénak, egyáltalán miként jutott olyan helyzetbe, hogy a Tanácsköztársaság után levörösözték, a II. világháborút követően pedig náci szimpatizánsként Nyáregyházára internálták, s több mint szerény körülmények között tengethette napjait.

Fedák Sári életútja ihlette a darabot

A díva Beregszászon látta meg a napvilágot, Rákosi Szidi színiskolájában szerezte meg a színjátszáshoz szükséges alapismereteket, és ezek birtokában – valamit tehetsége révén – 1900-ban a Magyar Színházban kezdte meg a pályáját. Szerepelt lényegében  minden  jelentősebb korabeli teátrumban, sőt fellépett számos külföldi színpadon is.  Vibráló személyisége nem kevés konfliktusba sodorta, némi szerepe volt Vidor Pál színész, színigazgató öngyilkosságában is.  Szoros kapcsolatba került a korszak s egyáltalán a magyar drámairodalom egyik legkiválóbb képviselőjével,  Molnár Ferenccel is, akinek egy ideig a  második felesége is volt. Viszonyukra, válásukra  jellemző volt az előadásban Molnár szájából is elhangzott mondat:  „Mindenkivel lefeküdt? De pénzért csak velem hált.”

Egyébiránt a jeles író nevezte Zsazsának, s ezt a nevet furcsa manapság Fedák Sárival  összefüggésben hallani, miután közismerten ezt az utónevet viselte az Amerikában  világhírűvé lett Gábor Zsazsa  is. 

Olt Tamás Jászai Mari-díjas színművész, író, rendező, dramaturg e zenés életrajzi tragikomédiáját 2022-ben mutatta be a Győri Nemzeti Színház Kubik Anna főszereplésével. A szerző nem ismeretlen Salgótarjánban sem, hiszen a Hét randi című darabja több előadásban is látható volt. Ugyancsak a bizalom jeleként értelmezhető, hogy a Fedák Sáriról szóló, tisztázó szándékú visszaemlékezésének színre vitelét e társulatra is rábízta. Pedig nem könnyű a  három idősíkban – a nyáregyházi száműzetésben, a hangos sikerek időszakában és a fentebb már emlegetett  Fedák-per  idején – játszódó sok színhelyes zenés, táncos művet megjeleníteni,  még akkor sem, ha a dramaturg és a rendező szerepét a szerző  vállalta magára. A  2012-ben megalakult Zenthe színház jelenlegi szakmai erejét bizonyítja, hogy nagy ívű, élményszerű produkciót volt képes létrehozni. 

Parádés szereposztásban állították színre a darabot

E sikernek egyik letéteményese a remek szereposztás. Mind a fiatal Fedák Sárit illetve a későbbi Zsazsát megjelenítő Szilvási Judit illetve Vándor Éva kiváló alakítást nyújt. Előbbi főként remek énekhangjával tűnik ki, utóbbi pedig valamennyi képességét, sok-sok tapasztalatát képes színre vinni. Ugyancsak a megszokott magas nívón teljesít Molnár Ferenc illetve Básti Lajos szerepében Albert Péter, valamint Honthy  Hannát és Téglássy Emmyt megformáló Bozó Andrea.  Szintén kettős szerepben kell helyt állnia  a színház törzstagjának számító Farkas Zoltánnak illetve Erdélyi Gábornak.

A Fedák Sárival sorsközösséget vállaló komornát Kökényessy Ágnes, az ávóst Máté Krisztián jeleníti meg hitelesen. Villanásnyi, de nehéz szerepben  tűnik fel  P. Kerner Edit. Érdeme, egyszersmind értéke az előadásnak a Kovács József vezette Nógrád táncegyüttes látványos közreműködése, amely annál is inkább elismerésre érdemes, mert a tagok felkészültsége nem operett- illetve revüzenére predesztinálja őket.

Vastapsot kapott a színmű a premieren, gazdagodott a repertoár

A hitelesnek tetsző jelmezek és a mozgékony – csak mozgószínpadon használható díszletek tervezője ugyanez a két személy – azaz Cselényi Nóra illetve  Vereckei Rita  – mint Győrben volt. Az igényes, nagy ívű vállalkozásnak tekinthető előadást – amelyet a premierközönség állva is  megtapsolt illetve megköszönt – Olt Tamás azon képességek és ismeretek birtokában teremthette meg, amelyeket –  az említett szerepein kívül – az utóbbi időben immár mint a Karinthy Színház ügyvezető igazgatója is megszerzett és folyamatosan gazdagít.