Hagyomány

2023.02.01. 17:26

Teri nénitől Sisa Pistáig él a palóc népmesekincs

Palócföld népmesekincseiről a Magyar Nemzeti Múzeum történeti évkönyvében jelent meg egy átfogó tanulmány. A kutatásban felelevenedik többek között a herencsényi mesemondó, Szandai Teréz vagy Pál István, a kiváló tereskei dudás gondolata és Sisa Pista legendája is.

Ember-Lukács Zsófia

Pál István sírjánál tavaly is megemlékeztek az utolsó magyar dudás és mesemondó tanítványai, tisztelői

Forrás: NMH archív

Vasvári Zoltán az MNM Palóc Múzeum etnográfus-főmuzeológusának tanulmánya a Folia Historica kiadványában jelent meg. Az írás részletesen feldolgozza a palóc népmesék alakulását, gyűjtését és meghatározó alakjait. A szerző elmondta, hogy régóta foglalkozik a palóc népmesék kutatásával. A tanulmányozás a Börzsönyben indult, ahol a palóc mesegyűjtőkkel foglalkozott. Az első magyar néprajzi tájleírás a palócsággal kezdődött, azonban átfogóan eddig nem foglalkoztak a népmesével, így hiánypótló összegzés született. Vasvári Zoltán tanulmánya kitér arra, hogy nem könnyű meghatározni, hogy hol laknak és kik is a palócok. 

– A probléma lényege abból származik, hogy a Palócföld a néprajzi irodalom nyomán kialakult fiktív tájfogalom, és az ezen a területen élő magyar népességet tekintik hipotetikusan palócnak vagy palóc jellegűnek a kutatók – írja a szerző. Az értekezés foglalkozik olyan szerzőkkel és gyűjtőkkel, mint Berze Nagy János, Merényi László, Istvánffy Gyula, Pintér Sándor, Katona Lajos. Dobos Ilona a hatvanas évek elején, a nógrádi Érsekvadkerten gyűjtött. Mesemondója: Ordódy József, a nyolcvanadik évén túl járó mesemondó igen terjedelmes, sokszor szószátyáran részletező variánsokat adott elő – írja a kutatás. 

Vasvári Zoltán írásából megtudhatjuk, hogy 2004-ben jelent meg Magyar Zoltán A herencsényi mesemondó című kötete. A Népművészet mestere címmel kitüntetett Szandai Teréz palócföldi mesemondó teljes szövegfolklór-repertoárját adta közre. Teri néni a legutolsó tradicionális mesemondók egyike, és az általa elmondott népköltészeti alkotások száma is kiemelkedően nagy – fogalmaz a szerző. 

A pandúrőrmester kegyetlenül megkínozta, Sisa bosszút esküdött
Vasvári Zoltán említi a híres utolsó börzsönyi betyárt, Sisa Pistát. 114 különös történet az övé. Sisa Pista, azaz Benkó István 1846. augusztus 9-én született Bátka-Dióspusztán (periratai szerint Zsunypusztán). Ragadványnevét onnan kapta, hogy vásott, szófogadatlan gyerek volt. Egyszer ellopta apja csizmáját, majd a szárát felhasogatva eladta harangkötélnek. Béresgazda apja a szokások szerint juhászbojtárnak adta keresztapja mellé Ilinybe. Itt került először szembe a törvénnyel, birkalopással gyanúsították meg. Ő ezt nem ismerte be és nem is sikerült rábizonyítani, ennek ellenére Balázs Sándor pandúrőrmester kegyetlenül megkínozta. Sisa bosszút esküdött, hogy egyszer megöli megkínzóját. A szörnyű eset után sehol nem volt maradása, és mivel mindig is vonzotta a szabad élet, betyárnak állt. A szegény embereket soha nem bántotta, erről több történet is fennmaradt. A mondák Sisa Pista betyárrá válásától jó útra téréséig kísérik végig kalandjait – összegzi a tanulmány. 

A tanulmány kutatásaiból kiderül, hogy a jó mesemondók 50-100 mesét is tudtak. Egyesek saját repertoárjukat 200 mesénél is többre tartották, és minden faluban élt egy-egy kiemelkedő képességű mesemondó. Hozzáteszi, hogy különböző közösségi helyszínekre és életkorokra lehet bontani a mesék terjedését, amiben a Grimm-mesék elemei is fellelhetők. Írja, hogy a dohánycsomózást tekinthetjük jellegzetes palócföldi mesemondási alkalomnak. Ilyen tevékenység volt még az állatőrzés és legeltetés, a kapálás, de az erdőre járás is. 

Pál István, a kiváló tereskei dudás, énekes és mesemondó így vallott Magyar Zoltánnak a maga mesemondó gyakorlatáról és repertoárjáról: „Mer’ van az, hogy mesemondó. Mer’ én vagyok mesemondó, én minden vagyok, mer’ most is szóval én minden vagyok. Má’ nem azok a mesék mennek, mint valaha, hanem egy kis szalmaszálból kitanálnak, és olyanokat mondanak a mesé-be’, hogy röhögjenek…” – olvasható a tanulmányban arra utalva, hogy a mesekincs évszázadokon keresztül természetesen szájhagyomány útján terjedt. 


 

 


 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában