Salgótarján történetének hét évtizedét mutatja be a nemrégiben megjelent album

Ilyen például a városról megjelent fotóalbum vagy az a tervezett kiállítás is, amely keretében a közönség megismeri majd azokat a gondolatokat, amelyeket Szily Nóra műsorvezető kérésének eleget téve Az én STorym című beszélgetéssorozat meghívottjai írtak egy emlékkönyvbe. A maradandó értékek közé tartozik az a szép – teljes joggal reprezentatívnak is nevezhető – Salgótarjáni képeslapok 1949–2022 című, Juhász László és Póczos Sándor szerzőpáros neve által fémjelzett kiadvány is, amelyet a közelmúltban a jubileumi év vége tájt a Dornyay Béla Múzeum jelentetett meg dr. Shah Gabriella igazgató felelős kiadói közreműködésével. 

A két szerző közös jellemzője a honismereti, helytörténeti témák iránti – messze átlagon felüli – érdeklődés és ennek megfelelően a múltkutatás, a közelebbi és távolabbi időkből származó dokumentumok, ismeretek megszerzése, s alkalmankénti közreadása. Ezen érdeklődési körükbe szervesen beleillik a megyeszékhelyről készült postai és egyéb kiadású képeslapok gyűjtése, publikálása. 

E témakörben mindkettőjük nevéhez fűződnek – egyénenként és közösen is – már korábbi szereplések, kiadványok. 2022 áprilisában, májusában a városjubileum tiszteletére kettőjük több évtizedes kapcsolatának eredményeként igencsak gazdag Salgótarjánnal kapcsolatos relikviáiból rendeztek Őrizzük meg emlékeinket címmel kiállítást a Balassi Bálint Megyei Könyvtárban. 

1996-ban szerepeltek az azóta sajnos elhunyt levéltáros történész, Dupák Gábor szerkesztésében megjelent A régi Salgótarján – képes levelezőlapokon című ugyancsak könyvtári kiadványban. Azt is mondhatni, hogy Póczos Sándor éppen ezen a téren kifejtett gyűjtőtevékenysége révén került be a helytörténetírás ismert, számon tartott művelői közé. Számos helyi témát dolgozott már fel könyv formában is, a mostani új kötet nyilván gyarapítja az ő munkásságát éppúgy, mint Juhász Lászlóét, akinek a belső címlapon a város történetének három jellegzetes – 1922-es, 1972-es és 2022-es – időszaka jelenik meg. 

Mint a Tisztelt Olvasónak címzett bevezetőben írják, ez a kiadvány mintegy folytatása az 1898–1948 közötti évtizedeket reprezentált kötetnek. Azért kezdődik 1948-al, mert nagyjában-egészében akkorra tehető az államosítás folyamatának kezdete, követhető a szocialista ipar kiteljesedése, majd az 1950-ben realizálódott megyeszékhelyi funkció fokozatos érvényre jutása. A fekete-fehér és színes képeslapokon nyomon követhetők a városképi arculat radikális változásai, együtt az értelemszerűen rombolással kezdődött, majd a városközpont emblematikus, Hild János-díjra érdemesült épületeinek, illetve a centrumot körülölelő sokemeletes házak megvalósításába torkollott folyamattal. Ugyanakkor a lapok délről észak felé tartva átfogják szinte az egész települést az úgynevezett peremkerületekkel együtt. 

A kötet vége tájt néhány sport- és kulturális tematikájú képeslap is helyet kapott például Mecser Lajosnak mint Nógrád megye legsikeresebb atlétájának futásával, a Salgó Rally, vagy a nevezetes ugrógála reklámjával, az SBTC 1972-ben az NB I.-ben bronzérmet szerzett labdarúgócsapata csoportképével, valamint az 1975-ben alapított Nógrád Táncegyüttessel, a tízéves helyi színház névadójával, Zenthe Ferenccel, az üvegfestők egy-egy képviselőjével, illetve a pincérek egy csoportjával. 

Bár a kötet értékét kétségkívül elsősorban a címében megjelölt tartalom jelenti, a kiadvány értelmezése szempontjából feltétlenül kiemelésre érdemes dr. Fodor Miklós Zoltán történész, múzeumigazgató-helyettes Történeti bevezető című tanulmánya. A két gyűjtő munkáját Cs. Sebestyén Kálmán, dr. Fancsik János, Kriston László és Prakfalvi Péter is segítette. A borító első és hátsó lapján látható fotó Shah Timor igényes munkája, a grafikai szerkesztés Nyisztort Jánost dicséri. 

Azért is fontos, figyelemre érdemes ez a kétszázötven sajátos, precízen jelzett dokumentumot tartalmazó kötet, mert – mint a szerzők is utalnak rá – napjainkban és a jövőben a technikai, kommunikációs fejlődés nyomán radikálisan csökken a képeslapok szerepe a múlt és a jelen értékeinek felidézésében, s valószínűleg a turisták emléktárgyi apróságai közé lesznek majd sorolandók.