Nógrádban született a világhírű Maya című operett muzsikája

A Fényes család 1927 táján, rokoni kapcsolatok révén költözött át Magyarországra az akkor már Romániához tartozó Nagyváradról, és telepedett le Rétságon. Hetényi Rezső szolgabíró jegyezte le emlékirataiban, hogy felettese, Baranyi Tibor sógorának, Fényes Loránd mérnöknek Szabolcs nevű fia mekkora csodagyerek. „Ott bontakozott ki szemünk láttára a zenei tehetsége. Mint 15 éves fiú már dalokat komponált” – olvasható a szolgabíró visszatekintése a Hangadó című helyi folyóirat 1928. márciusi számában. Az apa nem is habozott, a Balassagyarmaton gimnáziumba járó csemetéjét rendszeresen Budapestre szállította, hogy a híres zenepedagógustól, Siklós Alberttől vehessen leckéket. Az ifjú Szabolcs még le sem érettségizett, amikor 1931 tavaszán megírta első jelentősebb alkotását, a Vajda Ernő Hárem című háromfelvonásos vígjátékában felcsendülő dallamokat. 

Gyorsan világsiker lett

Még ugyanebben az évben megkomponálta a Mayát, amely igen gyorsan világsiker lett. Hazai bemutatóját 1931. december 10-én tartották, Honthy Hanna címszereplésével. Ez a későbbiekben tizenkét európai országban került színpadra. Amikor a Maya librettójával a szövegíró Harmath Imre beállított az operettszínház igazgatójához, egyenesen mint egy új Johann Straussként méltatta a zeneszerző-tehetséget. A direktor végignézett Szabolcson, és meglepődve kiáltott fel: „de hisz ez egy gyerek!”. Aggodalma azonban hamar szertefosztott. „A közepes végzettségű maturás, a rövidnadrágból csak nemrégiben kinőtt fiatalember minden felszólítás nélkül leül a zongorához, és keze alól már ömlik a dallam: induló, nagyária, szerelmi vallomás, pattogó tánc. Ez már nem is zongora: zenekar, olyan fénylő ifjúi hangszerekkel, hogy derűjük, sugárzásuk egyszeriben betölti a szobát. Nem mindennapi tünemény ez a fiatalember. A direktor úrnak leesik az álla, mert a gyerek teljesen komplett partitúrát hozott magával. A vezérkönyv olyan igényes, hogy valaki feldobja a kérdést: vajon egy átlagos operettkarmester bírja-e szuflával ezt a már-már operai színvonalú muzsikát?” 

Több zenész színházat is vezetett

A karrier fékezhetetlenül beindult. Fényes Szabolcs hamarosan Berlinben bukkant fel, ahol az UFA filmgyárnak dolgozott, majd a második világháborút követően több zenés színházat igazgatott. Eközben pedig számolatlanul születtek tehetsége nyomán a különböző dalok, kuplék, sanzonok, operettek, egészen 1986-ban bekövetkezett haláláig. 
Fényes Szabolcs tiszteletére az utókor Rétság főutcáján, nem messze a postaépülettől, egy családi ház falára emléktáblát állíttatott, és felmerült az ötlet, hogy a város művelődési központját a magyar művészeti élet kimagasló alakjáról nevezzék el.