Premier

2021.12.12. 11:23

Először mutatott be musicalt a Zenthe színház társulata

A jövő tavasszal, 2022 májusában alapításának tizedik évfordulójához érkező, alapvetően prózai tagozatú Zenthe Ferenc Színház sokszínű repertoárjában alkalmasint előfordultak már zenés darabok. Ilyen volt például a nemrégiben színre vitt Tanulmány a nőkről című vígjáték, de a minap az új kamarateremben tartott premier, az Apácák, kifejezetten kuriózumnak, úttörő jellegűnek számít, minthogy a musical műfaját képviseli.

Csongrády Béla

Nemcsak a címszereplők, hanem a stáb tagjai is a hölgyeket képviselik 

Fotó: Ladóczki Balázs / NMH

Lassan negyven éve lesz, hogy 1985. de­cember 12-én New Yorkban, az off-Broadway Cherry Lane színházában megtartották az ősbemutatóját Dan Goggin író, zeneszerző Apácákjának, amely azonnal óriási sikert aratott. Csaknem négyezer előadást ért meg az eredeti helyszínen, de nyilván eljutott más kontinensekre, országokba – köztük hazánkba – is, és mindenütt nagy tetszéssel fogadta a közönség. Magyarországon először a Madách Színház játszotta 1992 decemberétől, majd műsorára tűzte többek között a győri, a miskolci, a soproni, a szolnoki, a zalaegerszegi teátrum, sőt a határainkon túl a komárnói Jókai Színház is. 

Joggal vetődik fel a kérdés, hogy miben rejlik a népszerűség oka. Bár a zene is fülbemászó, végig élvezhető, s ez egy musical esetében alapkövetelménynek számít, a titok ezúttal úgymond a szüzsében, azaz a forgatókönyvben, magában a történetben keresendő. Ugyanis az átlagos érdeklődő ritkán nézhet be – akár még színpadi keretek között is – egy apácazárda falai közé, a nővérek joggal szigorúnak vélt életmenetébe. Ez esetben ez az élmény sokszorosára hatványozódik a bizarr sztori révén. Egy rosszul sikerült gombavacsora ötvenkét nővért mérgez halálra, s őket annak az öt társnak kell eltemetnie, akik egy bingóparti miatt maradtak ki a tragikus végkifejletből. Csakhogy a méltó búcsúztatáshoz anyagi háttérre, ennyi ember esetében nem is kevés pénzre van szükségük. Különböző akciókat szerveznek – például vallásos tárgyú képeslapokat gyártanak, értékesítenek –, de így sem gyűlik össze elégséges muníció minden elhunyt végtisztességére. Ekkor határozzák el, hogy adománygyűjtő előadásba fognak, amely keretében produkcióikkal saját maguk lépnek színpadra. 

Gyakorlatilag itt kezdődik a show, amelyben a már említett jó muzsika, a sok remek dal mellett nagy szerepet kap a – leírni, kimondani is furcsa – zárdahumor, amelyet ki-ki személyisége, előélete s nem utolsósorban vágyai által motiváltan él át, képvisel. E szokványosnak igazán nem mondható szituációsor megjelenítéséhez, a dalok, táncok egyénenkénti és csoportos előadásához a salgótarjáni társulatnak helyben, saját társulatából sikerült öt színésznőt találnia, kezdve a zárdafőnöket játszó Jászai Mari-díjas Vándor Évától a nem mellesleg a szellemes ötletekkel teli rendezői szerepet is magára vállaló Kökényessy Ágnesen és az énektudásával mindig is kiemelkedő Németh Annán át az ugyancsak kitűnően intonáló Házi Anitáig és Simon Katáig. Utóbbi még a hasbeszélő nem könnyű megjelenítését is megoldotta. A közönség jó szórakozásához nem kis mértékben járul hozzá, hogy az öt szereplőről egyértelműen sugárzik, hogy ők maguk is élvezik, amit akár prózában, akár zenében, táncban előadniuk kell. 

A kedvező összhatást az is megsokszorozza, hogy az előadásban a Körmendi Péter vezette négytagú budapesti zenekar úgymond élőben működik közre. Mindenki más hölgy: a dramaturg Deés Enikő, a koreográfus Ullmann Krisztina, a korrepetítor Ligeti Éva, valamint a díszletet meg a jelmezeket tervező Pallós Nelli. Érzékelhetően jó a munka- és emberi kapcsolat, összhang közöttük. 

 

Kökényessy Ágnes újra az egyik apáca

Az 1992-es magyarországi ősbemutatót Kerényi Imre rendezte, a koreográfus Szerednyey Béla volt, és igazán figyelemre méltónak bizonyult a szereposztás is: a zárdát nem kisebb személyiség, mint Psota Irén vezette, a további négy apácát Ben­cze Ilona, Kiss Mari, Hűvösvölgyi Ildikó és Kökényessy Ágnes játszotta. Utóbbi színésznő – bár másik nővér szerepében – ezúttal is tagja az ötöknek, s rendezője is a produkciónak. Ez az előadás sokáig szerepelt a Madách Kamara műsorán. 
 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában