Eddig nem látott filmfelvétel került elő a Mikszáth-családról

A befutott, sikeres író, Mikszáth Kálmán 1904 novemberében vásárolta meg Szontagh Pál egykori 400 holdas horpácsi birtokát, és két évvel később már egy új kiskastély pompázott az öreg Szontagh-kúria mellett.

– A kastélynak nevezett épületet az író idősebb fia, ifj. Mikszáth Kálmán tervezte. Az építkezés költségeit pedig az új gazda, a nagy elődről, Jókairól írott monográfiájának honoráriuma fedezte. Mikszáthot határtalan boldogsággal töltötte el ez a visszatérés Nógrádba. Ettől kezdve a szabadidejét Horpácson töltötte, ahol minden a palóc gyökereire és gyermekkorára emlékeztette – kezdte Rácz Rita, a Palóc Múzeum munkatársa.

Tárcáiban, cikkeiben, felesége visszaemlékezéseiben sokat olvashatunk a boldog horpácsi évekről: Szontagh Pál „leltárilag átvett” öreg inasáról, kutyáiról, az író szarvasáról, a mohorai és szklabonyai cselédekkel, inasokkal benépesített kis grundról, ahogy az író sokszor nevezte a birtokot.

– Sajnos, ő maga csak nagyon rövid ideig, 1910-ben bekövetkezett haláláig élvezhette a vidéki nyugalmat. Azonban özvegye, Mauks Ilona 1913-ban végleg Horpácsra költözött, hogy férje írói kultusza építésének és hitvese birtokkal kapcsolatos tervei megvalósításának szentelje életét. Ebben az időszakban készülhetett az a 35 mm-es mozgófilm, amelyet nemrégiben digitalizáltak a Petőfi Irodalmi Múzeum szakemberei. A Horpácson készült felvételeken jól látható ifj. Mikszáth Kálmán és felesége, Földes Lívia, gyermekük, Antalka és a másik Mikszáth unoka, az akkor hat-hét éves kislány, Edit. Egy pillanatra láthatjuk a horpácsi kastélyt, a nyári kertben teázó családot, a hajdani Szontagh-kúriát, a birtok igencsak jelentős gazdasági épületeit, azok lakóit és a boldogan szaladgáló Mikszáth gyerekeket. Szerettük volna a kisfilmet egy irodalmi est keretében, január 16-án, Mikszáth Kálmán születésnapján megmutatni az érdeklődőknek, de erre és a nyilvános ünneplésre már csak a pandémia után lesz lehetőségünk – tette hozzá Rácz Rita.

A harmincas évektől az idősebb fiú, Kálmán költözött családjával a kastélyba, és közel 20 éven át gazdálkodott a birtokon. 1950-ben, az akkor már több mint 1000 holdat birtokló családot osztályidegennek nyilvánították, és kitelepítették. Történt mindez annak ellenére, hogy Mikszáth Kálmán akkor is a magyar irodalmi kánon egyik állócsillaga volt. Miután az író könyvtárát, bútorait, személyes tárgyait egy éjjel ismeretlen helyre szállították, fiát és családját kilakoltatták, a birtokot és az ingatlanokat pedig államosították. A kastélyt 1951-től a termelőszövetkezet, majd a községi tanács használta. A kifosztott és elhanyagolt épületben először 1954-ben rendeztek be egy Mikszáth-emlékszobát, amit idővel bővítgettek. Az 1960-as évek közepétől gyermekotthon működött a kúria falai között. Ennek 1993-as megszűnése után az épület egy részét renoválták, és öt földszinti termében 1997. október ­17-én nyitották meg az új, állandó Mikszáth-kiállítást.

– Ez egy nagyon gazdag tárlat: az egykori lakószobákat korhű és eredeti műtárgyakkal rendezték be, amelyek a nógrádi múzeumok legféltettebb kincsei közül kerültek a kiállításba. Köztük vannak a Magyar Tudományos Akadémiáról az MNM Palóc Múzeumába visszakerült relikviák, a horpácsi kúria és a Reviczky téri lakás megmaradt bútordarabjai, Mauks ­Ilona díszesen faragott ebédlőszekrénye, Mikszáth empire íróasztala, könyvszekrénye, csillárok, szobrok, az író személyes tárgyai, gazdag pipagyűjteménye, eredeti családi fotográfiák, értékes festmények, kitüntetések, kéziratok, díszoklevelek – sorolta a muzeológus.

Bonyolult tulajdonviszonyok miatt késik a felújítás

A rendszerváltás után újabb szokatlan fordulatot vett a horpácsi kastély története: a megyei önkormányzat eladta egy magánszemélynek a teljes ingatlant, az épületeket és a hatalmas parkot is. Bár a gyűjtemény állami kézben maradt, a kastély országos műemléki védelem alatt álló magántulajdon lett, annak ellenére, hogy az író horpácsi otthona ma Magyarország egyetlen Mikszáth múzeuma. A muzeológus szerint az épület és a kiállítás is felújításra szorul, de mindez a bonyolult tulajdonviszonyok és egyéb érthetetlen okok miatt még várat magára. Ezért remélik, hogy a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Magyar Irodalmi Emlékházak Egyesülete (MIRE) együttműködésének eredményeként végre megújul az író egykori lakóhelye, és legközelebb már ott köszönthetik őt a születése napján.